Oszkó: Az új IMF-hitelről jövőre lesz döntés

Oly jelentősen javult Magyarország hitelessége az elmúlt hónapokban, hogy jövőre el lehet majd dönteni, szükséges-e még a Nemzetközi Valutaalap (IMF) támogatása - mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter kedden a Dow Jones hírügynökségnek. Azt is elmondta, nem látja szükségét újabb külföldi kötvénykibocsátásnak idén, ugyanakkor érdemes újra elgondolkodni a belépésen az európai árfolyam-mechanizmusba.

"Jelenleg nincs elemi szükség az IMF hitelére, de az egy tartalék, amelyre szükség esetén számíthatunk, ezért nem hanyagolható el", idézte a hírügynökség a pénzügyminisztert.

Az IMF és az Európai Unió a múlt héten beleegyezett, hogy hat hónappal, 2010 október 5-ig meghosszabbítják a Magyarország rendelkezésére álló, összesen több mint 25 milliárd dolláros (20 milliárd euró) készenléti hitelkeret felhasználásának határidejét. A keretet tavaly novemberben hagyták jóvá, 17 hónapra.

Az IMF a hosszabbítást azzal indokolta, hogy "lefedjék a választási időszakot és az átmenetet egy új kormányra".

A múlt heti megállapodás szerint Magyarország, a felülvizsgálat e hó végére várt IMF-jóváhagyása után, 55 millió eurós, jelképes összeget hív le a keretből, és a maradékot négy egyenlő, körülbelül 800 millió eurós részletben kaphatja meg a meghosszabbított határidőig, ha szükséges.

Miután Magyarország júliusban, több mint egyéves távollét után, sikeresen visszatért a nemzetközi adósságpiacra egymilliárd eurós eurokötvény kibocsátásával, a továbbiakban a forintadósságot részesíti előnyben, magyarázta a továbbiakban a pénzügyminiszter. "Nem látom szükségét az idei kibocsátási tervekben újabb devizakötvény kiadásának.

A hazai adósságkibocsátás elégséges a költségvetési hiány finanszírozási szükségletére az év végéig, különösen, mivel a finanszírozási szükséglet az év utolsó negyedében csökkenni fog. Ez nem jelenti, hogy jövőre az első félévben ne jöhetne egy devizakötvény. A devizakötvény-kibocsátásoknak a meglévő devizaadósság lejáratával párhuzamosan van kellő értelmük", idézte szavait a Dow Jones.

A pénzügyminiszter szerint "az IMF hitele miatt nem csökkenthető számunkra rövid távon a külföldi valutákkal járó kockázat, de fontos, hogy a kockázat ne is növekedjék".

Végül arról szólt, hogy a költségvetési hiány csökkenésével, a közadósság 2010 közepétől csökkenő irányzatával, az infláció lassulásával és a kamatok enyhülésével Magyarország elkezdhet gondolkodni az euró bevezetésén.

A pénzügyminiszter elmondta, hogy "a tavaszi, bizonytalan valutaárfolyam-mozgások és a kiszámíthatatlan makrogazdasági fejlemények közepette nem volt értelmes opció az ERM-2 (az euróövezet előszobájaként működő, sávtartást előíró európai árfolyam-mechanizmus). Manapság a forint sokkal stabilabb és Magyarország gazdasági pályája sokkal megjósolhatóbb. Ezért valószínűleg ideje van ismét elgondolkodni ezen."

Az egyik vezető londoni befektetési bankcsoport, a JP Morgan a múlt héten kiadott elemzésében úgy vélte: Magyarország lehet az első euróövezeti tagállam a közép-európai hármak közül, mert itt van a legjobb esély arra, hogy az államháztartási hiány belátható időn belül a tűréshatár alá süllyed.

A ház most 2014-2016 között valószínűsíti az országcsoport valutauniós belépését, de kiemeli, hogy véleménye szerint Magyarország a másik két térségi országot - Lengyelországot és Csehországot - egy évvel megelőzve bevezetheti az eurót. Az euróövezeti tagság előtt a jelölt ország valutájának két évet kell töltenie az ERM-2-ben.