Mélyrepülésben a dollár

Hónapok óta gyengül a dollár, ami 14 havi mélységbe került az euróval szemben és az előrejelzések szerint az eddigi rekordot jelentő 1,60-as árfolyamot is ostromolhatja a folytatásban. A magyar valutával szemben több mint 70 forintot veszített értékéből tavasz óta, itthon mégsem közvetlenül, hanem legfőképp az olajáron keresztül éreztetheti majd hatását a további gyengülés.

Az amerikai gazdaság lassú felépülése és a piacra öntött milliárdok azt a forgatókönyvet valószínűsítik, hogy a dollár tovább gyengül a következő hónapokban. A piac ugyan elvár egy dollárerősödéssel járó korrekciót, de az nem lesz erőteljes, így könnyen lehet, hogy további rekordokat fog döntögetni az amerikai pénz gyengesége.

Tavasszal még a 250 forintos dollár sem volt messze, igaz, ebben a forint gyengesége legalább akkora szerepet játszott, mint a dollár izmosodása. Az euróval szemben ekkor a dollár erősnek számított, de inkább csak amiatt, hogy kockázatos megtakarítások helyett a biztonságosabbak felé fordultak a befektetők erősítve így a dollárt. Októberre viszont 180 forint alá esett az amerikai deviza árfolyama (a szerdán 177 forint alatt kereskedtek vele), ami jelentős mozgásnak számít, főleg ha az euróval szemben is mérjük (1,25 körüli keresztárfolyamról 1,5 körülre került, szerda délelőtt 1,49 fölött járt).

Aggódó vállalatok

A dollár gyengülése miatt persze az amerikai vállalatok is aggódnak. Az Office Depot vezérigazgatója, Steve Odland a Reutersnek úgy nyilatkozott, hogy az elértéktelenedő dollár lényegesen csökkenti vállalatának hitelképességét. A Pacific Gas and Electric vezére, Peter Darbee a kormányzati költekezés miatt aggódik, szerinte, ha nem változik a jelenlegi állami stratégia, akkor az infláció gyorsulásával és a dollár további értékvesztésével kell szembesülniük. A hátrányok mellett természetesen előny is származik a dollár gyengeségéből, a folyamat az exportőröknek kedvez, például a termékeinek 65 százalékát külföldre eladó számítástechnikai cég, az SAS. "Az üzletünket leginkább erősítő tényező most a gyenge dollár" - vallotta be James Goodnight vezérigazgató. "Minden 100 eurónyi termék európai értékesítéséből 150 dollárt kapunk" - állította szembe az eredményt a tavaszival, amikor ez az adat csak 125 dollár volt.

A dollárt sok tényező gyengíti. A pénzügyi befektetők a válságra való tekintettel a biztonságos, alacsony kockázatú portfoliókat választották, így olyan is előfordult, hogy a negatív kamatozású kötvényeket is szívesebben vásárolták, mint a kockázatos befektetéseket. Ezzel sok befektető vitte pénzét az USA-ba dollárra váltva azt, amellyel lefelé vitték a valuta jegyzését. Szintén nem kedvez az árfolyamnak, hogy az Egyesült Államokba szállító vállalatok (mint például a japán autógyárak: Toyota, Nissan) elfordultak a szűkülő piactól, ami azt is jelenti, hogy kevesebb dollárt váltanak üzleteikhez. Ráadásul a kilátások sem jobbak, mivel az amerikai gazdaság beindulása várat magára: a munkanélküliségi adatok erőteljes javulásában, (ami a fogyasztásorientált piac motorja lehetne) csak reménykednek.

Veszélyben a dollár trónja

Lefelé szorítja a dollárt a tartalékszerepének visszaszorulása is. A Bloomberg múlt hétfőn írt arról, hogy a központi bankok rekord mértékben öntik a pénzüket euróba és jenbe, ezzel is gyengítve a dollárt, ráadásul egyre több hír számol be arról, hogy a világ jegybankjai keresik a dollár utáni időszak tartalékdevizáját. Ez lehet egy valutakosár, amit a világ vezető pénzeinek összetétele adna, vagy lehet egy "világpénz", aminek a bevezetése egyelőre ugyan csak tervekben fedezhető fel, viszont a komolyságát jól jelzi, hogy újra és újra felbukkan megjelenésének lehetősége.

Legutóbb idén nyáron vetődött fel egy jekatyerinburgi konferencia körül, amelyen a fejlődő nagy gazdaságok képviselői ültek össze a világpénzről tanácskozni. Ezen Brazília, Oroszország, India és Kína (az angol rövidítés után BRIC-országok) tárgyaltak a lehetőségről.

"Az világosan látszik, hogy a dollár folyamatosan veszíti el pozícióját a világgazdaságban, de a zöldhasú hírneve még sokáig a vezető elszámolási egység szerepében tartja" - véli Taraczky Andrej, a Buda-Cash devizaüzletágának vezetője. A dollár ugyanis megbízható, a világon mindenhol ismerik és szinte bárhol beváltható, ezért nehéz kimozdítani kényelmes pozíciójából.

"Ha más nincs, jó az euró is"

A dollárgyengülés jelentőségét mutatja, hogy egyre gyakrabban nyilatkoznak a világ vezető gazdasági hatalmasságai a zöldhasú szerepéről. Robert Zoellick, a Világbank elnöke szeptember végén figyelmeztetett, hogy hibát követ el, aki a dollár elsődleges tartalékpénz funkcióját biztosra veszi. Szerinte a több pólusú világban teljesen természetes, hogy a pénztartalékot sem egyetlen valuta adja. Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke pedig arra figyelmeztetett, hogy az eurót nem a tartalékdeviza szerepére tervezték, nem alkalmas a feladat ellátására. Az amerikai pénzügyminiszter, Timothy Geithner kijelentette, hogy az Egyesült Államok érdeke is az erős dollár. Ezt Trichet és a finn pénzügyminiszter is úgy kommentálta, hogy "bizakodásra ad okot." Taraczky Andrej ugyanakkor rámutatott, hogy a befektetők gyakran gondolkodnak úgy, hogy "ha más nincs, jó az euró is."

Sok a spekuláns a dollárgyengülés körül, akik a további értékvesztésre játszhatnak. Viszont a meglepetések pont akkor jönnek, amikor mindenki ugyanarra számít. A legjobb példa talán az olajár hihetetlen magasságokba történő emelkedése 2008-ban, ami mögött valódi kereslet nem állt, csupán az árfolyamnyereségre játszó szereplők tömege vitte fel az árat. Taraczky szerint a piaci lufi a dollárral azonban nem alakult ki. A dollár ellen spekulálni (azaz a veszteségére játszani) nem érdemes, előbb egy erősödési szakaszt kellene megvárni, ami várhatóan úgysem lesz erőteljes.

Dollárban számolók hátrányban

Itthon a dollárgyengülésnek kevés közvetlen hatásával szembesül a lakosság, közvetve azonban éreztetni fogja hatását. Azok jól járnak, akik szeretnek az Egyesült Államokból termékeket rendelni, hiszen a dollár-elszámolású import olcsóbbá válik. A vállalatok közül azok szenvedik meg a dollár gyengülését, akik ebben számolnak el, illetve dollár-elszámolású országba exportálnak.

Magyarországon jellemzően ilyenek a gyógyszergyártók, a Richter Gedeon Nyrt. egyik legfontosabb piaca az orosz, ahol dollár alapon számolnak el. A gyengülés így a cég eredményében is megjelenhet. A devizakölcsönök, a dráguló svájci frank- és euróhitelek ügye kapcsán felvetődhet a kérdés, hogy gyengülő külföldi deviza esetében jobban járhat-e a hitelfelvevő. A válasz elvileg kedvező, Magyarországon azonban kevés dollárhitelt vett fel a lakosság, mivel a svájci frank, illetve később az euró ellátta az alacsony kamatú kölcsönök szerepét, ezért minimális azoknak a száma, akik ebből profitálhattak.

Közvetve az olajáron keresztül okozhat kellemetlenséget a dollár értéktelenedése. Már most is 80 dollárnál jár a nyersolaj, amely egy éve nem volt ilyen magasságban. A drágulás csak részben a kereslet élénkülésének eredménye, részben a dollár gyengülésével függ össze. Amennyiben a várt értéktelenedés folytatódik, az az olajárat is felfelé fogja hajtani, megdrágítva ezzel a benzinárat. A The Independent brit lap ezért is vetette fel korábban, hogy a kőolajtermelő országok az elszámolást tekintve áttérhetnek a dollárról egy valutakosárra. Az Egyesült Arab Emírségek ugyan egyelőre marad a dollárnál, de kérdés, hogy meddig.