Az ausztrálok léptek túl először a válságkezelésen

A legfejlettebb országokat tömörítő G-20 csoportból elsőként emelt kamatot az ausztrál jegybank, amivel meglepte a piacokat. Ennek a lépésnek a jelentősége, hogy jelt adhat a válságkezelésből a kiútkeresés szakaszába való átlépésre. Nem várható gyors kamatemelési hullám a fejletteknél, így az euró sem lesz emiatt 300 forint.

Az ausztrál jegybank kamatemelése után arra lehet következtetni, hogy a többi ország is követi Ausztrália példáját és szigorítja monetáris politikáját. Eddig a kamatok csökkentése ugyanis arra szolgált, hogy "olcsó pénzt" bocsásson a gazdaság rendelkezésére támogatva ezzel a válság idején elsorvadt hitelezést és az infláció emelését. Ez utóbbi magyarázata, hogy több országban is súlyos gondokat okozott az árszínvonal csökkenése, a defláció. (A defláció hátrányos hatásairól olvassa el itt az [origo] korábbi cikkét!)

A Telegraph szerint a piac nem számított ilyen korai ausztrál kamatemelésre, bár az a tény, hogy Ausztrália az első a kamatemelők közül, nem meglepetés. Földrajzi fekvésének köszönhetően ugyanis részesül a kínai növekedés áldásos hatásaiból, így a válság sem érintette olyan mélyen, mint az európai országokat, vagy az USA-t. Az ausztrál munkanélküliség a várt emelkedés helyett 5,7 százalékra csökkent, a helyi dollár erősödött az amerikaihoz képest és a tőzsde is jól teljesít. A pénzügyminiszter szerint a jó adatok a gazdaságélénkítő csomagnak köszönhetőek, amivel 1,3 százalékos GDP visszaesés helyett 0,6 százalékos emelkedést mértek.

A kedvező gazdasági adottságok ellenére a világsajtó nem tartja egyöntetűen megalapozottnak a lépést. A Bloomberg például hazardírozásnak nevezte a kamatemelést, a Telegraph és a Wall Street Journal meglepetésnek, az ausztrál ABC honlapja szerint viszont a többi ország irigykedik rájuk. Több értékelés szerint is túl hamar jött az emelés, például az ausztrál kiskereskedelmi szövetség vezérigazgatója, Margy Osmond úgy fogalmazott, hogy "jobb szerettük volna azt látni, hogy jegybank még tartózkodik ettől a döntéstől."

Kamatemelés, de mikor?

A kérdés most az, hogy a többi fejlett ország mikor fog emelni a pénzpumpát erősítő alacsony kamatszinten. A válasz nem egyértelmű, mert az emelés feltételei közül valamelyik teljesült már, valamelyiket pedig nagy bizonytalanság övezi. Mellette szól, hogy a pénzkínálat viszonylag bőséges, ellene, hogy a reálgazdaság még nem tért magához. Suppan Gergely, a Takarékbank makroelemzője hangsúlyozta, hogy nem szabad elfeledkezni a foglalkoztatási adatokról. Amíg nem nő ugyanis a biztos keresettel rendelkező, fogyasztó emberek száma, addig a bankok és a termelő vállalatok sem fognak kockáztatni.

A bankok rengeteg pénzt tartanak a jegybankokban, mivel nem merik kihelyezni a reálszférába. Nagy, úgynevezett kockázati prémiummal számolnak, ami megdrágítja a hiteleket, így hiába kapják olcsón a forrást a központi bankoktól, a banki kamatokban nem mutatkozott az alapkamat csökkentése.

Suppan szerint ugyan pénzkínálat van, de nem csak a kockázati felárak, hanem a lanyha kereslet is akadályozza a hitelfelvételt. Se a lakosság, se a beruházni vágyó vállalatok nem aktívak a hitelfelvétel terén, mivel előbbi az állását félti, utóbbi pedig nem látja a fizetni képes keresletet.

Inflációfüggő kamatpályák

Az elemző szerint a jegybankok fokozatos visszavonulása várható a monetáris beavatkozások után. Először a likviditást (pénzmennyiséget) növelő eszközöket vonják vissza, de azokat is csak lassan, tesztelgetve a piacokat. Csak később - várhatóan 2010 vége felé - lesznek kamatemelések a nagyobb országokban, de ez sok mindentől függ, elsősorban az infláció alakulásától. Suppan szerint az árszínvonal emelkedése kordában marad még jó ideig, ami lehetőséget ad a jegybankoknak a kamatok alacsonyan tartására.

Az amerikai jegybanki funkciókat ellátó Fed elnöke, Ben Bernanke is felemelte szavát a kamatszint ügyében, kamatemelésre időpontot viszont nem határozott meg. Kiáll ugyan amellett, hogy alacsonyan kell tartani még az amerikai alapkamatot (amely jelenleg 0,25 százalék), de figyelmeztet, hogy ez nem lehet örökké így. Az inflációgerjesztéssel ugyanis túllőhetnek a célon elszabadítva ezzel az árak emelkedését. Az elnök szerint egy bizonyos ponton, "amikor a kilábalás biztossá válik, szükséges lesz szigorítani a monetáris politikán, hogy megelőzzük az inflációs probléma jelentkezését" -mondta egy jegybanki konferencián. Bernanke biztosította a közvéleményt arról, hogy a Fednek megvannak az eszközei és a képessége a kamatok emelésére, de az idő erre még nem jött el.

Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke szerint bíztató jelek mutatkoznak a javulásra, például csökkent a bankok igénye a jegybanki hitelekre. Az EKB, amely a 16 közös pénzt használó országot tömörítő eurózóna jegybankja, csütörtökön már ötödik hónapja tartotta alacsony, egy százalékos szinten az alapkamatot. A kamattartás ellenére az elnök figyelmeztette a kormányokat, hogy tartsák féken országaik növekvő államháztartási hiányait, amelyek közvetve a pénzbőséget, így az inflációt növelik.

A magyar kamat és a forint

Kolba Miklós, az ING elemzője szerint Ausztrália az "első fecske", utalt ezzel arra a lehetőségre, hogy valóban a kamatok emelkedése lesz ezután a meghatározó irány az eddigi csökkentések helyett. Megjegyezte azonban, hogy a szigorúbb monetáris politika még odébb van a fejlett országokban. "Összességében az emelés üzenete pozitív" - vélte az elemző. A forintra lehet negatív hatása, ha elkezdődik egy kamatemelési hullám, de félni ettől nem kell, mert legfeljebb egy kis erősödés marad el emiatt, a forintot "nem szedik szét", tehát nem lesz emiatt újra 300 forint az euró.

A Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikája a válság idején az volt, hogy 2008 őszén, a nemzetközi befektetők pénzeinek elapadásakor nagyot, 3 százalékpontot emelt az alapkamaton, megmentve a forintot a további zuhanástól. A magas (akkor 11,5 százalékos) kamatszint tette népszerűbbé a forintot a valutavásárlók előtt, ennek ára azonban az volt, hogy ráerősített a banki hitelek kamatainak emelkedésére, valamint drágábbá tette a magyar államadósság finanszírozását. Azóta az MNB több lépcsőben csökkentette magyar kamatszintet, amely szeptember 29-e óta 7,5 százalékon áll. A külföldi kamatemelések azért gyengíthetnék a forintot, mert a csökkenő magyar kamat és növekvő euró-, dollár- vagy jenkamat közötti különbség - amely eddig idevonzotta a befektetők pénzét - mérséklőde.