"Tudtuk, hogy készül valamire a GM"

A General Motors (GM) vezetésén kívül szinte senki sem örül az amerikai vállalat azon döntésének, miszerint a cég nem adja el az Opelt. A németországi szakszervezetek már sztrájkra készülnek, Szentgotthárdon azonban bizakodóbbak a munkavállalók, akiket nem lepett meg különösebben a keddi bejelentés, és megvárnák, mit is akar a régi-új tulajdonos.

"Nem lepett meg minket különösebben a GM döntése, mivel várható volt, hogy az elmúlt hetek időhúzásával készül valamire az amerikai tulajdonos" - mondta az [origo]-nak Vadász József, a szentgotthárdi dolgozókat képviselő szakszervezet vezetője.

A GM kedden este jelentette be (amúgy a nagy többség számára hatalmas meglepetést okozva), hogy az előzetes hírekkel ellentétben nem adja el a kanadai-orosz hátterű Magna International Inc. társaságnak a cég európai márkáit és gyárait, hanem maga próbálja meg rendbe tenni a vállalati pénzügyeket. A döntés a németországi központú Opelt és a brit Vauxhallt érinti, és azt jelenti, hogy sikertelenül fejeződött be az a több hónapos tárgyalássorozat, amit Frederick "Fritz" Henderson vezérigazgató bonyolított le a Magnával.

A GM vezetésének több alkalommal is lett volna lehetősége az előzetes megállapodás véglegesítésére, de ezt mindig elhalasztotta - úgy fest, egyértelműen időhúzási szándékkal.

Kiváncsiak a magyar Opel-munkások

A Magna-ügylet elmaradásával semmissé lettek azok a megállapodások is, amelyeket a Magnát támogató szakszervezetekkel kötött meg korábban a GM. Az Opel németországi munkásai kedden állapodtak meg abban, hogy hozzájárulnak egy 265 millió eurós költségcsökkentési tervhez, amennyiben ezzel állásokat, illetve gyárakat lehet megmenteni. A sztrájkot kilátásba helyező spanyolországi szakszervezetekkel is sikerült megállapodni, de a Magna visszautasításával könnyen elképzelhető, hogy újra kell kezdeni az egyeztetéseket.

A németországi Opel-gyárak üzemi tanácsa nem sokat várt a reagálással, szerdán már ki is adtak egy sztrájkfelhívást, mégpedig nem csak a németországi, hanem a többi európai gyár alkalmazottait is munkabeszüntetésre szólítva fel. Később puhult a munkavállalói oldal álláspontja. "Első felindulásból mondták a németek, hogy sztrájkolni akarnak, most már inkább csak gyári gyűlésekről van szó" - mondta a szerda délutáni, szakszervezeti telefonkonferencia után a társaság magyarországi munkavállalóit képviselő Vadász József, aki szerint sokan azért félnek a GM-től, mert az amerikai cég az utóbbi 8-9 évben jellemzően csak megszorításokban tudott gondolkodni, és az első megújulási tervben még két német gyár megszüntetése szerepelt.

Azt egyelőre nem tudni, hogy ténylegesen mely gyárak vesznek részt a tiltakozó akcióban, így az sem egyértelmű, hogy a 640 embert foglalkoztató szentgotthárdi gyár csatlakozik-e a felhíváshoz. Vadász az új helyzetre egyelőre nem kívánt reagálni, meg szeretné ugyanis várni, hogy a General Motors tájékoztassa az üzemeket a terveiről, erre pedig a jövő pénteken kerül sor (ekkor lesz az európai üzemi tanács ülése). A szentgotthárdi hangulatról annyit árult el Vadász, hogy a dolgozók megnyugodtak a többhetes feszült várakozás után most inkább a kíváncsiság lett úrrá rajtuk. "Munkabeszüntetésre a magyarországi gyárban legfeljebb csak akkor lenne esély, ha komoly leépítésre kerülne sor Szentgotthárdon, amennyiben egyszerű európai szolidaritási akcióról van szó, az inkább csak gyári gyűlést jelent" - mondta Vadász.

A szentgotthárdi gyár egyelőre csak a sajtóközlemények lefordításáig és a dolgozók tájékoztatásáig jutott, és aláhúzták: az esetleges átszervezésekről nem rendelkeznek belső információval, és a legfontosabbnak továbbra is a munkahelyek megtartását tartják.

Az ambíciózus elnök esete

Az amerikai autóóriás azzal indokolta az Opel megtartását, hogy előrejelzése szerint jók az európai cég kilátásai, és nagyon bízik a vállalat új elnökében, Edward E. Whitacre-ben. A telekommunikációs mamutcég, az AT&T egykori első emberét az amerikai kormányzat nevezte ki a cég élére, amikor Washington 50 milliárd dollárral sietett a csődközeli helyzetbe került GM segítségére. Whitacre stratégiája valóban újszerű, a GM esetében ugyanis a csőd réme arra ösztökélte a korábbi vállalatvezetést, hogy a globális piacról való visszavonulással legyen úrrá a veszteségeken, de az új elnök ennél jóval ambiciózusabb, a piacokról való visszavonulás helyett ugyanis a terjeszkedésben hisz.

A mostani döntés megértéséhez azt is látni kell, hogy sokat változott a világ azóta, hogy a GM felvetette az Opel eladását. A nem is olyan rég még a világ legnagyobb autógyárának számító GM június elején menekült csődvédelembe, a hatalmas veszteségek miatt ugyanis nem tudta volna kifizetni a hitelezőit (a cég 2004-től kezdve összesen majdnem 88 milliárd dollár veszteséget halmozott fel).

Összeszedte magát a GM

A jelek szerint a cég jól élt a csődvédelmi időszak adta lehetőségekkel, a társaságot ugyanis jelentősen átlakították, 60 százalékos, azaz többségi állami tulajdonba került, és számos veszteséges márkától meg is szabadították. Júliusban véget is ért a GM csődvédelmi időszaka, az adóssággal nem rendelkező cég pedig a jelek szerint úgy látja, hogy nem akar kimaradni a válság utáni autópiaci fellendülésből: erre egyelőre várni kell, bár a keddi döntésben annak is lehetett szerepe, hogy októberben csaknem 5 százalékkal nőttek a GM amerikai eladásai.

Az autóipar valóban feltámadóban van, ezt mutatja a hétfőn publikált legfrissebb iparági értékesítési jelentés is. A szezonálisan kiigazított adatok alapján 10,46 millió autót adtak el az elmúlt egy évben októbertől októberig, ami több mint az elemzők által várt 10,2 milliós darabszám. Az amerikai óriások közül egyedül a Chrysler az, amelyik még mindig gyenge eredményeket produkál, a GM esetében egy 20 hónapja tartó hanyatlás ért most véget. Az is igaz mindeközben, hogy a jó számokat nagy részben a roncsprémium-programok okozták, márpedig ezek kifulladóban vannak, így a közeljövő nem ígérkezik könnyűnek.

Nem ez volt Henderson első kudarca

Nem a Magna-ügylet kútba esése volt a GM vezérigazgatója, Frederick Henderson első kudarca. Henderson irányítása alatt a GM azt szerette volna elérni, hogy a cég eladja a Saturn márkát az ismert autókereskedő befektetőnek, Roger Penskének, de a motorokat szállító Renault SA visszakozása miatt a terv elhalt. A GM mostani terveiben már nem eladása, hanem a Saturn-üzemek bezárása szerepel.

A Wall Street Journal (WSJ) szerint az Opelnek különleges szerepe lehet abból adódóan, hogy az európai kisautók technológiai megoldásai fontossá válhatnak az Egyesült Államok energiahatákonysági előírásainak várható szigorodása miatt. Kérdéses persze, hogy mit szólnak majd a döntéshez a cég legnagyobb tulajdonosai, az amerikai adófizetők, az Opel megtartása ugyanis hosszabb távon kifizetődő lehet, de rövid távon könnyen további tőkeinjekciókat követelhet meg az anyavállalat részéről.

Hárommilliárd euró

A GM eddig annyit közölt, hogy az Opel kipofozása 3 milliárd euróba fog kerülni. A WSJ szerint ezt az összeget az Opel-, illetve Vauxhall-gyáraknak otthont adó európai kormányoktól szedné össze különböző formában a GM. A fő érintett ország Németország, amely állítólag 2 milliárd eurót adna, de a listán ott van Lengyelország, Spanyolország, az Egyesült Királyság, illetve a szentgotthárdi üzem miatt Magyarország is. Lapunk erre irányuló kérdésére a pénzügyi tárca annyit közölt, hogy ezzel összefüggésben nem kapott megkeresést, bár első körben várhatóan nem is a pénzügyi tárcánál kopogtatnak a pénzgyűjtők.

Az európai kormányok véleménye egyáltalán nem mellékes, főleg Berlinre kell figyelnie az amerikai cégnek, a GM ugyanis 1,5 milliárd eurót kapott a német kormánytól a válság kirobbanásakor, a kölcsön pedig november végén lejár. Egyelőre nem tudni, hogy Berlinben meghosszabbítják-e a hitelt, de az egyértelmű, hogy a német politikai elit nem örül a Magna kigolyózásának. Az Egyesült Államokban tartózkodó Angela Merkel személyesen is több alkalommal kiállt a Magna mellett, az Opel központjának otthont adó Hessen tartományi miniszterelnöke, Roland Koch pedig kikelt a szerinte a vállalat jövőjét és a munkahelyeket is veszélyeztető döntés ellen és fel is szólította a GM-et, hogy fizesse vissza a tartozását (a GM erre annyit közölt, hogy kész visszafizetni az összeget). A német kormány 4,5 milliárd euróval segítette volna ki a Magnát, ha megveszi az Opelt - a keddi visszatáncolásban az is szerepet játszhatott, hogy Brüsszel aggályait fejezte ki a német csomag miatt.

A költségcsökkentésre mindenképp szüksége lesz a GM európai részlegének. A tavalyi évet (akkor még az azóta eladott Saabbal együtt) 2,8 milliárd dolláros veszteséggel zárta a csoport, amit az idei év első negyedében további 2 milliárddal fejeltek meg.