Miért fizetünk többet januártól?

Számos, a mindennapi megélhetést érintő dolog változik januártól. Csökken a személyi jövedelemadó kulcsa, viszont megszűnik a béren kívüli juttatások adómentessége. Emelkednek az energiaárak, de változatlanok maradnak a BKV tarifái. Az [origo] összegyűjtötte a legfontosabb változásokat január 1-jétől.

Több részletében változik a személyi jövedelemadó (szja) kiszámításának módja. Bevezetik a szuperbruttósítást, ezzel az adóalapba beleszámít majd a munkáltató által fizetett, a foglalkoztatót terhelő járulék, illetve biztosítás hiányában, az egészségügyi hozzájárulás összege is. Egy bruttó 150 ezer forintot kereső embernek például 190 500 forint után kell fizetnie a személyi jövedelemadót az új számítási metódus szerint. A tervet többen - például Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa - megtámadták az Alkotmánybíróságon, de az elutasította a kereseteket.

Mégsem kerülnek rosszabb helyzetbe az adózók, mivel csökkennek az adókulcsok és a kedvezményes sávhatár is kitolódik. Az éves jövedelemből számított, összevont adóalap 5 millió forintig 17 százalék, e fölött pedig az 5 millió 17 százaléka (850 ezer forint) és az 5 millió fölötti rész 32 százaléka az adó. Mivel eddig a kedvezményes kulcs sávhatára alacsonyabb volt, így kevesebben is estek bele, a 200-500 ezer forint közötti bruttó jövedelműek járnak a legjobban az szja-változásokkal. Az adójóváírás jogosultsági határa, a jelenlegi 1 250 000 forintról 3 188 000 forintra nő, 4 698 000 forintig pedig még részlegesen lehet érvényesíteni azt.

Járulékcsökkentés, cafeteria

A munkaadói társadalombiztosítási járulék 5 százalékponttal, 27 százalékpontra csökken és megszűnik a jelenleg 1950 forintos, tételes egészségügyi hozzájárulás. Az évi 7 446 000 forint fölött keresők szolidaritási adója nem szűnik meg, de beépül a személyi jövedelemadóba, annak felső kulcsában kell majd megfizetni.

A béren kívüli juttatások is változnak. Az adómentesen adható cafeteria legalább 25 százalékkal adózik. Az eddig népszerű hideg étkezési utalványt adómentesség helyett 54 százalékos szja és 28,5 százalékos járulék fogja terhelni, tehát valószínűleg jóval kevesebb ilyen juttatás fognak kapni a dolgozók. (Olvassa el itt, hogyan járhat jól a változások után!)

Az üdülési csekket jövőre belföldi üdülésre, művelődésre, pihenési, kikapcsolódási, egészég-megőrzési, betegség-megelőzési és szabadidő-sport szolgáltatásokra is igénybe lehet venni.

Energiaárak, közüzemi díjak

A földgáz ára januártól átlagosan 3,9 százalékkal drágul, ezen belül a háztartásoknak 5,6 százalékkal kell többet fizetniük, mint eddig. Az 5,6 százalékos lakossági drágulásból 4,3 százalékot jelent a földgáz, mint termék árának a változása. Ez a földgáz importárának növekedéséből és a forint/dollár árfolyam alakulásából következik.

2010. januártól 18-ról 5 százalékra csökken a távhő áfa-kulcsa. Ez 20 milliárd forintos tétel a költségvetésben és lakásonként 30 ezer forintos megtakarítást jelenthet. Megszűnik viszont a szociális gáz- és távhőtámogatás, igaz csak áprilistól.

A budapesti vízdíj 4,7 százalékos emelését nem, de a köbméterenkénti egyforintos növelést elfogadta a fővárosi közgyűlés. A többi közműdíjról még nem döntöttek, arról viszont igen, hogy nem nőnek a BKV tarifái januárban.

A MÁV tarifái januárban nem, csak februárban változnak. A jegyek 15, a bérletek 10 százalékkal lesznek drágábbak. A Volán-társaságok tarifái szintén február elsejétől fognak változni a vasúthoz hasonló mértékben, de az egyes cégekre vonatkozó döntést csak január közepén hozzák meg.

Mindezek az infláció feletti drágulást mutatnak, mivel a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi inflációs jelentésében 2010. első negyedévére 5,8 százalékos fogyasztói áremelkedést várt, az év egészére pedig 3,9 százalékosat.

Nyugdíj

Januártól a nyugdíjak 4,1 százalékkal emelkednek. Ennél magasabb emelésre számíthat az a több mint 880 ezer öregségi nyugdíjas, aki jogosult a korrekciós emelésre. Az 1992-95, valamint 1997-98 között nyugdíjba vonultaknak négy-, míg az 1989-90 között nyugdíjazottaknak kétszázalékos többletemelés jár. Ez a kiigazítás - a törvény szerinti indexálás felett - átlagosan havi közel háromezer forinttal emeli az érintettek ellátását.

Adóköteles lesz a munkáltatói hozzájárulás és a tagdíjkiegészítés. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár esetében, az eddig adómentesen a munkavállaló javára átutalt munkáltatói havi hozzájárulás 25 százalékos kulccsal adózik, a minimálbér 50 százalékig. A magán-nyugdíjpénztáraknál, a munkáltató által a munkavállaló tagdíjának kiegészítéseként, a magán-nyugdíjpénztárba adómentesen fizetett összeg is 25 százalékos kulccsal adózik.

Vagyonadó, illeték

Jövő évtől kell fizetni a vagyonadót. A lakóingatlanok, vízi és légi járművek, továbbá a nagy teljesítményű személyautók után kell adózni. Ingatlan esetén, adómentes egy 30 millió forintot meg nem haladó értékű lakóingatlan, ha az a tulajdonos tényleges lakóhelye. Szintén nem kell adózni egy további, legfeljebb 15 millió forintos ingatlan után. A vagyonadót sávosan kell számolni: 30 millióig 0,25 százalék, 30-50 millió között 0,35 százalék, e fölött 0,5 százalék az adó mértéke. A vagyonadótörvény több mentességet, adófelfüggesztést és kedvezményt határoz meg, például nyugdíjasok, sokgyermekes családok vagy műemléképületek esetében.

Január 1-jétől 4 százalékra csökken a vagyonszerzési illeték az eddigi 6 százalék helyett. Nyaraló és garázs esetén még nagyobb a csökkenés: 10 százalék helyett csak 4 százalék terheli a vásárlást.

Céges adók, offshore

A társasági adó kulcsa 16-ról 19 százalékra növekszik, de kompenzációképp megszűnik a 4 százalékos különadó, a hitelintézeteket leszámítva.

Változik az egyéni cégek szabályozása is. Ezek lehetnek korlátolt és korlátlan felelősségűek is, és előbbiek választhatják az egyszerűsített vállalkozói adózást (eva) januártól.

Változik a helyi iparűzési adózás is, a bevallásokat ugyanis nem az önkormányzatoknak, hanem az adóhatóságnak kell majd megtenni.

A tartós befektetések ösztönzésére, a legalább öt évre lekötött pénzek hozama adómentes, ha 3-5 év közötti a lekötés, akkor 10 százalék az adó, míg ha 3 év előtt felbontja valaki a lekötést, akkor 20 százalék adó terheli a hozamot.

Fontos változás, hogy jövő januártól a külföldi illetőségű vállalkozásoknak fizetett kamatra, jogdíjra és szolgáltatási díjra 30 százalékos forrásadót kell fizetni, feltéve, ha az adott országgal Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerülésére kötött egyezménye. Ezt a módosítást az offshore ügyletek adóelkerülési lehetősége miatt hozták meg.