Napokon belül hatályba lép a banki kódex

Farkas Ádám, a pénzügyi felügyelet elnöke szerint még az idén hatályba lép a banki magatartási kódex.

A pénzügyi tárgyú törvények még az idén hatályba lépnek, és ekkortól érvényes lesz a magatartási kódex is - fejtette ki a kormányszóvivői tájékoztatón Farkas Ádám, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke.

A magatartási kódexet szeptember közepén írták alá a bankok és a kormány képviselői. A banki ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásról szóló kódex a tervek szerint december 1-jén lépett volna hatályba, a Hitelintézeti törvény (Hpt.) módosításával egyidejűleg, a parlament azonban csúszott a törvénymódosítás elfogadásával. A végszavazás december 14-én volt, és itt rá is bólintottak az új paragrafusokra.

Az elnök elmondta: a módosítások és a jogszabályok mindenkire vonatkoznak, azokra a pénzügyi intézményekre is, amelyek nem csatlakoztak a banki magatartási kódexhez. Ha azonban egy bank csatalakozott a kódexhez, akkor azt jeleznie kell, s hozzáférhetővé kell tennie a dokumentum szövegét.

Az új jogszabályokról Farkas Ádám elmondta: ezek egyik legfontosabbika az, hogy a fogyasztóknak nyújtott hitelek mellett kiterjednek a jelzáloghitelezésre is. Az ügyfél 14 napig akkor is elállhat a szerződéstől ha azt már aláírta, s folyósítás esetén is kiszállhat - ez idő alatt költségmentesen - az egyezségből. A szabályozás kiterjed a hitelközvetítőkre is, meghatározza például, hogy milyen tájékoztatási kötelezettségek vonatkoznak rájuk, illetve azt is, hogy a szerződéseknek melyek a tartalmi követelményei.

Változnak az hitelek előtörlesztési díjai is: míg ezek most jellemzően 4-8 százalékot tesznek ki, az új szabályok életbe lépésével normál fogyasztási és jelzáloghitel esetében 1, valamint 2 százalékra csökkennek. Az új szabályok egyike korlátozza az egyoldalú szerződés- módosítás lehetőségeit is.

Farkas Ádám szerint az új szabályok kiegyenlítettebbé teszik az ügyfelek és a pénzintézetek közötti erőviszonyokat, miközben erősítik a felügyelet pozícióját és függetlenségét. A felügyelet olyan autonóm közigazgatási szervezetté válik, amelyik a Parlamentnek tartozik beszámolási kötelezettséggel, elnöke felett pedig a köztársasági elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat.