A Pénzügyminisztérium közzétette a legújabb konvergencia programot, amelynek a funkciója, hogy megtervezze a fenntartható gazdasági pályára állást, amelynek sarokszámait az unió írja elő a maastrichti kritériumokkal. A program végrehajtása egyben az euró átvételéhez vezető út is, de a dokumentum céldátumot nem tűzött ki ehhez.
A 2009-es 6,7 százalékos visszaesés után idén 0,3 százalékos zsugorodásra számít a minisztérium. Korábban 0,9 illetve 0,6 százalék is szerepelt már előrejelzésként, ezeket az aktuális gazdasági folyamatok alapján igazítják. A program megemlíti, hogy a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme 2,4 százalék körül volt 2001 és 2006 között, a nagyobb fellendülés a mesterségesen gerjesztett központi kiadások miatt következhetett be. A 2006 utáni években megszűnt ez a hatás, és a 2008-ban kezdődő válság mélyen a gazdaság lehetőségei alá taszította Magyarország növekedését.
A költségvetési pálya eddig hangoztatott számai mellett a konvergencia program is kitart. Eszerint idén a kormányzati szektor hiánya 3,8, jövőre 2,8 százalékos lesz. Ezeket a számokat a Fidesz támadja, mivel szerintük az állami cégek adósságainak átvállalásával akár 7 százalékra is ugorhat a hiány. A költségvetés kockázataira több testület (Költségvetési Tanács, Európai Bizottság) is felhívta a figyelmet.
A foglalkoztatottság csak lassan kezd növekedni a következő években. A program úgy számol, hogy idén még 1,1 százalékkal csökken a foglalkoztatottak száma, s csak 2011-ben kezd el növekedni, miközben a munkanélküliségi ráta idén tetőzik 10,8 százalékon. A Magyarországon súlyos problémát jelentő aktivitási ráta már idén növekedhet, de csak alacsony mértékben.
A háztartások idén még kevesebbet fognak fogyasztani a tavalyi szintnél is, ami egyébként is nagy visszaesést jelentett. 2011-ben azonban növekedésnek indulhat a fogyasztás. A jegybank által prioritásként kezelt infláció azonban a célul kitűzött 3 százalék alá kerülhet már 2011-ben.
A nyugdíjkiadások tekintetében egy összehasonlító táblázatot közöl a program. Eszerint a 2009-es változások nélkül 2030-ban már a GDP 10,5 százalékát, 2040-ben a 11,4 százalékát, 2060-ban pedig a 13,2 százalékát kellene az öregkori ellátásokra fordítani. A 13. havi nyugdíj elvételével, a svájci indexálás felcserélése a nyugdíj-prémiummal és a korhatár emelésével azonban 2030-ban csak a GDP 7,6, 2040-ben a 8,3, 2060-ban a 10 százaléka lesz ez a kiadás.