A görög válságot kezelendő a kormány erőteljes megszorító programot jelentett be, amely során 2012-ig a GDP 3 százaléka alá kell szorítani a deficitet. A terv végrehajtása elengedhetetlen ahhoz, hogy az Európai Unió tagállamai támogassák a déli társukat, illetve a piac ne vonja meg végleg a bizalmat a sokat hibázó országtól.
Görögország különböző költségvetési trükköket alkalmazva titkolta el a magas deficitjét, aminek kiderülése idézte elő a görög válságot. Az államháztartás hiánya hatalmas, a GDP 12,7 százaléka, az államadósság pedig a gazdaság 120 százalékára rúg.
A megszorítások miatt óriási elégedetlenség tört felszínre a kormány politikája ellen, holott az csak tavaly nyerte el mandátumát, a trükközésről aligha tehet. A politikai stabilitást ráadásul veszélyezteti, hogy a kormánynak csak 10 fős többsége van a parlamentben, így a minden képviselőjének lojalitására szüksége van.
A társadalmi nyomást jól fejezi ki a legújabb szakszervezeti tiltakozás, amely során körülbelül 150 dolgozó elzárta az athéni tőzsde bejáratát. A protestálást a kommunista munkásszakszervezet, a PAME szervezte, de könnyen lehet, hogy több más hasonló szervezet is csatlakozni fog.
A tőzsde működik, mivel az elektronikus kereskedésben nincs fennakadás. "Van tartalékkapacitás (az ügyletek megkötésére), olyan alternatív megoldások, amelyek lehetővé teszik a normál ügymenetet" - mondta Szocratész Lazaridisz, a tőzsde elnökhelyettese.
A Reuters által idézett közvélemény-kutatások szerint viszont a társadalom nagy része támogatja a kormányt: a megkérdezettek 57,6 százaléka szerint jó irányba tett lépés a megszorító csomag, 75,8 százalék pedig azt mondta, hogy nem szabadna sztrájkolni, amíg az adósságválság meg nem oldódik.