Sokan csak a statisztika szerint keresnek többet az adójóváírás miatt

Sokan hiába vártak vastagabb borítékot januártól a személyijövedelemadó-változások miatt: nem több, hanem kevesebb lett a fizetésük. Az ok az, hogy az adójóváírás figyelembevételét nem kérték a munkáltatójuktól az év közbeni adóelőleg számításhoz. Ezen azonban bármikor változtathatnak: ha leadnak egy nyilatkozatot a bérszámfejtőnek, akkor nem csak jövőre, az adóbevallás után jutnak hozzá a plusz pénzhez, ami havonta több ezer forint lehet. 

Idén jelentősen változtak a személyi jövedelemadózás szabályai, s a kormány azt ígérte, a fizetésből élők egy részének emelkedik a havi nettó keresete. Bár a számok jelentős béremelkedést mutatnak, az emberek pénztárcáján az év első hónapjaiban azonban nem látszott a kormány szóban forgó tavalyi ígérete.

A Központi Statisztikai Hivatal pénteken közzétett adatai éves szinten látványos nettó béremelkedésről adtak számot, ám senki ne csodálkozzon, ha a13 százalékos nettó bérnövekedést nem látja visszaigazolva saját bérkimutatásán. A személyi jövedelemadó rendszerének tavaly júliustól érvényes - januárig visszamenőleges hatályú - módósításából adódó többletet a KSH ugyanis nem januártól, hanem a második félévben külön hónapokra elosztva számolta el a bérstatisztikában. Ennek köszönhetően a valósnál alacsonyabb volt a tavaly januári bérmutató, így a tavaly januári értékhez képest a ténylegesnél magasabb emelkedést mutat a statisztika.

A KSH ráadásul a beadott nyilvántartások alapján számolja a bruttó béreket és egy adott algoritmus alapján a nettó jövedelmeket, amelynél eleve figyelembe veszik a nettó jövedelmeket jelentősen emelő adójóváírás mértékét. Ugyanakkor ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az emberek valóban megkapták az adójóváírás összegét. Leegyszerűsítve arról van szó, hogy ha valaki nem kérte a havi adójóváírást, akkor nemhogy csökkentek, hanem nőttek az adóterhei. A Világgazdaság számításai szerint 200 ezer forintos bruttó bérnél több mint kétezer forinttal.

Adójóváírás a fókuszban

A fizetések alakulásában tehát kulcsfontosságú az adójóváírás, e tétel módosítása fontos eleme az idei adóváltozásoknak, mert a korábban legigazságtalanabbul adóztatott átlagkeresetűeknek kedvez. Megemelték ugyanis a maximális adójóváírásra jogosultak jövedelemhatárát, így jelentősen nőtt azoknak a száma, akik ezt kihasználva több pénzhez jutnak. Az adójóváírás maximális összege havi 15 100 forint, amit a havi közel 210 ezer forintos jövedelemmel rendelkezők vehetnek igénybe. (Ennél alacsonyabb fizetés esetén kevesebb a havi többlet.) Ha ezt nem teszik, akkor csak jövőre - az adóbevallásuk leadása után - jutnak hozzá a pénzhez.

Arra, hogy mit kell tenni a havi többletpénzért, a kormány januárban nem, csak most szerdán hívta fel a figyelmet a kormányszóvivői tájékoztatón. A kormány ezt azzal magyarázta, hogy sok dolgozó reklamált, amiért nem kapta meg az ígért többletet. Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésein ugyanakkor figyelmeztethették volna a munkaadói oldalt arra, hogy a szokásosnál körültekintőbben, részletesebben tájékoztassák dolgozóikat az adójóváírással kapcsolatos nyilatkozatról.

Az időzítés miatt akár választási fogásnak is tekinthető a szerdai bejelentés, akik ugyanis még márciusra igénylik a többletet, azok még a szavazás előtt nagyobb összeget kaphatnak. Ha kevesen választják a havi adójóváírást, az milliárdokkal terheli meg a jövő évi büdzsét, ami a mostani választási esélyeket nézve nyilvánvalóan nem a mostani kormányoldal gondja lesz.

Az adójóváírás mértéke változó: ha egy évben minden hónapban egyaránt 209 ezer forint az adózó bruttó keresete, akkor 15 100 forint jár vissza; havi 308 ezer forintos bruttó keresetig még jár a jóváírás, de csökkenő mértékben. Tavaly 105 ezer forintos bruttó havi jövedelemig járt teljes összegben az adójóváírás, vagyis az átlagkeresettel rendelkezők, azaz a többség nem voltak jogosultak rá, idén viszont igen.

Bármikor lehet szólni

Nem kell azonban a jövő évig várniuk azoknak, akik úgy nyilatkoztak az év elején, hogy nem kérik az adójóváírást, de szeretnék, ha az elkövetkező hónapokban mégis megkapnák. Az új szabályok szerint év közben is fel lehet kérni a munkáltatót arra, hogy az adóelőleget az adójóváírás figyelembevételével számítsa a következő hónaptól. Tavaly ez még nem így volt, csak az év elején, vagy új munkahelyre történő belépéskor lehetett nyilatkozatot tenni.

Ha a munkavállaló nem tölt ki új nyilatkozatot, akkor marad a visszaigénylés a jövő évi adóbevallásnál. Vámosi Nagy Szabolcs adószakértő elmondta, körülbelül 3,1 millió ember készít évente munkaviszonyáról bevallást, pontos számot nem mondana, de többségüket érinti az adójóváírással kapcsolatos módosítás.

Nincs külön szabály vagy kedvezmény a törvényekben az adójóváírás kérelmének határidejéről, a bejelentés tehát tulajdonképpen a munkáltatókat figyelmezteti, hogy a munkavállalók jogait fokozottabban figyelembe vegyék. Az szja-törvény szerint legkésőbb a tárgyhavi bér kifizetéséig kell a munkáltató felé leadni a nyilatkozatot, a munkáltatók azonban ezt jó eséllyel nem teszik ezt lehetővé, mert a bérszámfejtést már a kifizetési dátum előtt elkezdik - mondta Misky Zsolt, az Erőss Misky Ügyvédi Társulás partner tagja.

Most már, ha valaki úgy kér jóváírást, hogy nem jogosult, a 12 százalékos szankciós teher lép érvénybe, ami egy bírság jellegű tétel. Tehát, a jogosulatlan adójóváírást vissza kel fizetni, plusz ennek az összegnek 12 százaléka adó formájában realizálódik.

Szollár Domokos kormányszóvivő szerdán azt mondta, aki még márciusban szeretne áttérni az adójóváírás havi elszámolására, ezt március 22-ig teheti meg. A jogszabály egyébként nem határoz meg határidőt a nyilatkozat leadását illetően, úgy fogalmaz, hogy a munkáltató az adóelőleget a magánszemély által írásban adott nyilatkozata szerint állapítja meg, ha a kifizetést megelőzően a rendelkezésére bocsátja. A bérszámfejtés és a kifizetés időpontja azonban eltérő a cégeknél. Aki jogosult rá, de még nem kérte a munkáltatójától a havi kifizetést, az ezen a linken található nyilatkozat kitöltésével és leadásával megoldhatja a problémát.