A GVH 45 milliós bírságot szabott ki fogyasztói csoportokat szervező cégekre

Összesen közel 45 millió forint bírságot szabott ki négy, fogyasztói csoportok szervezésével foglalkozó vállalkozásra a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mert azok a nyomtatott sajtóban megjelent reklámokkal megtévesztették a fogyasztókat, amivel ráadásul elsősroban a kiszolgáltatott fogyasztói rétegeket céloztál meg.

A vállalkozásokkal szemben a GVH - hasonlóan az elmúlt években a fogyasztói csoportokat szervező más vállalkozásokkal szemben lefolytatott eljárásaihoz - azért indított vizsgálatot, mert azok hirdetéseikben a fogyasztók részére nem, vagy nem egyértelműen adtak információt a fogyasztói csoportok azon lényeges tulajdonságairól, amelyek alapján a fogyasztók számára egyértelműen érzékelhető lett volna, hogy milyen konstrukcióról van szó.

Így többek között a vásárlói jog gyakorlásának tartalmáról és bizonytalan idejéről, a kockázati tényezőről, a megszerezhető termékek jellegéről. A reklámok révén az ügyfelek annak reményében köthettek szerződést a fogyasztói csoport szervezőjével, hogy hamarosan pénzhez jutnak, miközben ez nem felelt meg a valóságnak.

A GVH az Euro Correct Consulting Kft.-t 9,3 millió forint, az Euro Correct korábbi ügyvezetőjének tagságával 2009-ben alapított Group Saving Kft.-t 8,9 millió forint, a szintén 2009-ben, az Euro Correct egyik tagjának és vezető tisztségviselőjének tagságával és vezetésével alapított Group Center Kft.-t 21 millió forint, a New Face Média Kft. pedig 5 millió forint bírság megfizetésére köteleztze a május 25-én hozott döntése értelmében.

A kiszolgáltatottságra apelláltak

Eljárásában a GVH többek között azt vizsgálta, hogy az elsősorban az átlagosnál jóval kiszolgáltatottabb helyzetben lévő, jellemzően anyagilag megszorult, a hitelintézetek banki szolgáltatásaiból kirekesztett (BAR-listások, nyugdíjasok) fogyasztókat célzó hirdetések, tájékoztatások alapján az azokkal találkozó személyek tisztában lehettek-e a fogyasztói csoport konstrukció lényeges elemeivel.

Azaz azzal, hogy az adott szolgáltatás nyújtására belső hitelezéssel (a tagok befizetéseiből) kerül sor, meghatározó a szerencseelem léte (esetenként sorsolás alapján dől el ki az a szerencsés, aki adott hónapban a vásárlói joghoz jut) és az a körülmény, hogy a fogyasztó nem a szerződéskötéskor, hanem később, akár évek múltán juthat a vásárlási joghoz, és azáltal a megszerezni kívánt dologhoz.

Kiemelendő továbbá, hogy a reklámokban használt "BAR-listásoknak és nyugdíjasoknak is" szlogennek fontos figyelemfelkeltő hatása van, ráirányítja a hirdetésre azon kiszolgáltatott fogyasztói csoportok figyelmét, akik a szolgáltatás elsődleges célcsoportját jelentik.

Trükkös cégek

A GVH az elmúlt öt évben összesen tizenegy eljárást folytatott le különböző fogyasztói csoportokat szervező vállalkozásokkal szemben, melyek szinte kivétel nélkül marasztalással és összesen 141 millió forintot meghaladó bírság kiszabásával zárultak. Az eljárások során a GVH magát a konstrukciót nem vizsgálhatja és nem is vizsgálja, ám a tagokat toborzó hirdetések, tájékoztatások tartalmát annál inkább. Eljárásaiban a versenyhatóság sorra állapította meg, hogy a szervező vállalkozások magatartása alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, illetve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabályba ütközik.

Ám gyakran hiába mondta ki a jogsértést, szabott ki bírságot, írt elő kötelezettséget, a vállalkozások némileg módosítva tájékoztatási gyakorlatukat, folytatták azt alapvetően változatlan formában. Nem ritka e körben az a jelenség sem, hogy e cégek egyik napról a másikra megszűnnek, majd új néven, ám azonos gyakorlatot folytatva működnek tovább.

A törvényhozás erejével?

A GVH a fenti versenyfelügyeleti eszközökön túl más módon is törekszik a fogyasztói csoportokkal, valamint az azokat szervező vállalkozások kommunikációjával kapcsolatban általa észlelt problémákat kezelni. Több esetben is jelezte észrevételeit vagy tett ajánlást éves parlamenti beszámolójában a jogalkotó felé az e csoportok működése terén fennálló szabályozási problémák és hiányosságok kezelésével összefüggésben. Már 1999-ben is jelezte, hogy szükség lenne a csoportok működésének szabályozására, akkor meg is kezdődött egy erre vonatkozó kormányrendelet kereteinek kialakítása, mely jogszabály hatályba lépése azonban azóta is várat magára.