Háromszáz forintos euróval fenyeget a dollárerősödés

Pénteken is folytatódott a forint gyengélkedése, az euró 283 forint fölött kezdte a napot. A magyar pénz értékvesztésében a görög válság, illetve a csütörtöki amerikai tőzsdei zűrzavar is szerepet játszik. Ha a dollár tovább erősödik, akár 300 forintos euró sem kizárt, az elemzők szerint a jegybank egyelőre nem fog beavatkozni a forint védelmében.

Pénteken is gyengüléssel kezdett a forint, ami nem is különösebben meglepő annak fényében, hogy csütörtökön a görög válság tovaterjedésétől való félelem - és jó eséllyel bizonyos technikai hibák - miatt 1987 óta nem látott napon belüli zuhanást hozott össze az amerikai tőzsde (a Dow Jones mélyrepüléséről itt olvashat részletesen).

Pénteken kevéssel 8 óra után 283,40 forintba került egy euró, egy dollárért 222,90 forintot kellett adni, egy svájci frankért pedig 199,90 forintot kellett adni. A kora reggeli gyengülés után kicsit stabilizálódni tudott a forint, 10 órakor az euró árfolyama 282,75 forint volt, ugyanekkor a dollár 222,50 forintba, a svájci frank pedig 199,50 forintba került.

Ha esik az euró, eshet a forint is

"Egész Európával van baj, nem a forinttal, de ez természetesen elég rossz hatással van a hazai fizetőeszközre is" - mondta Gondi István, Raiffeisen vezető devizakereskedője az [origo]-nak. A szakértő szerint csütörtökön az következett be, amitől sokan féltek a piacokon: Amerikát is elérte a lejtmenet, illetve a "számítástechnika ördöge", a piaci áresés ugyanis az automatikus rendszerek miatt további eladásokat generált.

Gondi szerint, amennyiben további leminősítések jönnek és az euró/dollár árfolyam benéz 1,25 alá, akkor a forint 290-300-es szint körül - vagy e fölött - rendezkedhet be. Egy euróért pénteken tíz óra körül 1,2671 dollárt kellett adni, szemben a hét eleji 1,33-as, illetve a tavaly decemberi 1,50 körüli értékekkel. Mindez azt jelenti, hogy az európai adósságproblémák miatt a dollár kevesebb mint 5 hónap alatt több mint 15 százalékot erősödött.

Barcza György szerint pánik van ugyan a piacokon, de a gyengülő trendek után általában kialakul egy pánikhelyzet. A K&H Bank vezető elemzője elképzelhetőnek tartja, hogy az éjszaka kialakult pánikkereskedés után vége lehet a gőz kieresztésének, így ő nem tartja valószínűnek, hogy 300 forintnál ragadna meg az euróárfolyam - ehhez az elemző szerint nagyon rossz híreknek kellene érkeznie, márpedig Barcza még a görög válsággal kapcsolatban is pozitív kimenetelben bízik, sőt, hosszabb távon a forint erősödését tartja valószínűbbnek.

Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója szerint egyelőre nem várható komolyabb reakció a magyar piacon, a mostani árfolyamzóna még tolerálható. "Aggodalomra adhat ugyanakkor okot, hogy fékek nélkül zajlik a korrekció" - fogalmazott az elemző.

Nem számol beavatkozással a piac

Hasonlóan látja Fórián Szabó is, aki szerint sem magyar problémáról van szó, hanem globális menekülésről a kockázatos piacokról, így az MNB nem sok mindent tehet azon kívül, hogy elfelejtheti a kamatvágási sorozatot.

Akkor lenne szükség jegybanki intervencióra a devizapiacon, ha bekövetkezne egy, a tavaly márciusihoz hasonló, hirtelen és nagyobb mértékű gyengítő spekuláció, az befektetési igazgató azonban ezt nem tartja valószínűnek, mert Magyarország sérülékenysége csökkent az utóbbi hónapokban. Forián Szabó szerint a kormány nyilatkozataiban fokozott óvatosságra kell törekedni. "A Magyar Nemzeti Banknak fölösleges lenne interveniálni, mert így tartalékokat pazarolna. A forint iránya a jövő héten derülhet ki, ezen a héten sok jó már nem történhet" - vélekedett Gondi István.

Elemzők szerint az MNB nem fog beavatkozni

A jegybanki intervenció lehetősége április végén is felmerült, de akkor még a forint túlzott erősödése miatt, a Fidesz választási győzelme után ugyanis olyan elemzések is megjelentek, amelyek azzal számoltak, hogy a jegybank nem hagyja majd túl izmos szintre menni az árfolyamot. A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzése szerint Magyarország a közép-kelet-európai térség egyik legnyitottabb gazdasága, és a magyar exportőrök "jóval kevésbé lelkesednek" az erős forintért, mint a devizaadósok.

Simor András akkor azt mondta, hogy nem zárható ki a piaci intervenció, de a jegybanki politika alapvetően a kamatszinttel reagál a folyamatokra. Amennyiben most is ez az irányadó álláspont, akkor az MNB inkább a kamatok esetleges emelésével szabhat gátat a forint gyengülésének.

Nem ma kezdődött

Csütörtökön a reggeli gyengülés után erősödött, kora este azonban megint a negatív irányba indult a magyar deviza, így az euró 282, a dollár 224, a svájci frank pedig 200 forint fölé került (a forint csütörtöki napjáról itt olvashat részletesen). A magyar pénz a múlt hét eleje óta gyengül, pedig két hete még a Fidesz biztos választási győzelmének örült a piac. Akkor még 262-263 forintba került egy euró, vagyis az európai fizetőeszköz másfél hét alatt 20 forinttal drágult.

A piaci hangulatot elsősorban az határozza meg, hogy a befektetők attól félnek: a görög válság átterjed Spanyolországra és Portugáliára is. Az említett országok költségvetési gondjai miatt a befektetők bizalma megrendült az eurózónában és ezért az euróban lévő befektetéseiket igyekeznek felszámolni és biztonságosabb célpontok felé veszik az irányt - ezzel párhuzamosan pedig tartózkodnak a kockázatosabbnak tartott eszközöktől, így a magyar papíroktól és a forinttól is.

A piaci mélyrepülés annak ellenére következett be New Yorkban, illetve tart azóta is Európában, hogy a görög parlament csütörtökön elfogadta a súlyos pénzügyi problémák megoldását célzó megszorító intézkedésekről szóló csomagot. Ez volt a feltétele annak, hogy Görögország hozzájusson a az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap által biztosított, összesen 110 milliárd euró értékű kölcsönhöz. (A görög válságról szóló cikkeinket itt olvashatja.)

Félelem a piacokon

"Pánik a piacokon", "hulló kések éjszakája", "szabadesés" - egyebek mellett ezekkel a szavakkal jellemezték a nemzetközi piacokon eluralkodó eladási hullámot a piaci kommentárok. Az esésben a görög válság és annak továbbterjedésével kapcsolatos aggodalmak mellett egy technikai hibának is szerepe lehetett. A CNBC információi alapján a Citigroup egyik üzletkötője milliós tétel helyett milliárdos nagyságrendű megbízással lépett piacra, mely 37 százalékos mínuszba lökte a Procter & Gamble részvényeinek árfolyamát és ez oka lehetett a féktelen lejtmenetnek. az Erste piaci kommentárjából az is kiderül, hogy más technikai hibák is szerepet játszhattak az óriási amerikai esésben.

A Cashline összefoglalója szerint az biztos, hogy óriási mennyiségű tőkeáttételes pozíciót söpörtek ki a piacokról a befektetők, ezért az eddig kockázatvállalási hajlandóság növekedése miatt erősödő devizáknál - így a forintnál - és más piaci eszközöknél óriási zuhanás ment végbe ezt pedig nem lehet csak a véletlennek, illetve rendszerhibáknak betudni.

Káosz és félelem uralkodott el a Wall Streeten

"Félelem lett úrrá a piacon és nem biztos, hogy most már olyan merészen fognak vásárolgatni az eddigi töretlen emelkedésben bízók, hisz kezd megváltozni a piaci hangulat, és komolyan kell venni a világgazdaság adósságspiráljával kapcsolatos aggodalmakat, de nem csak Európában, amit most oly annyira hangos a média, hanem az USA-ban, Japánban és még sok más helyen" - mondják a Cashline elemzői. Az elmúlt hónapokban látott áremelkedés egyáltalán nem tükrözi vissza a valós gazdasági helyzetet, túlságosan is előreszaladt a piac az árazásban. Ezért nem lenne meglepő, ha az árfolyamokat nagyban befolyásoló alapkezelők a következő hetekben, hónapokban átrendeznék befektetéseiket, amely esés eredményezne.

Trichet-t is hibáztatják

A piaci kommentárok Jean-Claude Trichet-t, az Európai Központi Bank elnökét is hibáztatják az eladási hullám miatt, mondván az eurózóna jegybankja nem teszi oda magát, hogy a kétes helyzetbe került országok kötvényeit megvegye, így a kockázat növekszik a globális növekedésre nézve. Ezért pánik alakult ki az euró/dollár piacán, amely továbbterjedt más devizákra és a részvénypiacokra is.

A kockázatkerülésnek köszönhetően eladósorba került piaci eszközök helyett menedéket jelentő eszközöket - amerikai állampapírok, arany, japán jen, svájci frank - vásárolnak a befektetők. A svájci frankon olyan erős volt a vételi nyomás, hogy a svájci jegybank feladta az intervenciót, azaz nem gátolta meg frankeladással az erősödést, így a deviza drágult. Az Erste elemzése szerint ezek a folyamatok tovább növeli az európai kockázatokat, hiszen az európai bankrendszer illetve ügyfeleik egy része svájci frank hitelben van eladósodva, azaz növekszik a nemfizetés kockázata, vagyis a bankrendszer kockázata, s így az országkockázatok is.