A minimálbéresek közül a vállalkozók örülhetnek biztosan az új szja-nak

A kormány terve szerint két éven belül megszűnik a minimálbér adómentessége, az adókerülő vállalkozók a mostani helyzethez képest azonban még jól is járhatnak, ők ugyanis adójóváírást eddig sem érvényesíthettek. A valóban ennyit kereső alkalmazottak csak abban bízhatnak, hogy évek óta nem látott minimálbéremelés jön.

Két év alatt fokozatosan kivezeti az adójóváírást a kormány az adórendszerből - jelentette be kedden Orbán Viktor kormányfő. Mivel 2002-ben az adójóváírás révén tette adómentessé a Medgyessy-kormány a minimálbért (az adójóváírás és a részleges adójóváírás akkora összeget tett ki, mint a minimálbérből fizetendő szja), ezért az adójóváírás megszüntetése a minimálbér adómentességének végét jelenti. Csütörtökön az adózásért felelős nemzetgazdasági államtitkár, Kármán András is beszélt az adótervekről, de azt ő sem fejtete ki, hogy pontosan miképp és milyen ütemezéssel szűnne meg az adójóváírás - csak annyit mondott, hogy az új adórendszer akár már jövőre hatályba léphet.

A konkrétumokat firtató kérdésünkre a kormányszóvivői iroda sem tudott érdemi választ adni. "Egyelőre zajlanak a kodifikációs munkák, ezért egy későbbi időpontban térjünk vissza a részletekre" - válaszolták az [origo] kérdésére. "Az adójóváírás kivezetése tény, de arról, hogyan és pontosan mikor, illetve milyen terjedelemben és kiket érintene, semmit sem lehet tudni. Vagyis van legalább tíz olyan paraméter, amivel meg lehet bonyolítani a módosításokat, így a részleteknek nagy a jelentősége" - mondta az [origo]-nak Ruszin Zsolt adószakértő, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke.

A minimálbéres vállalkozó örülhet

A miniszterelnök kedd esti, MTV-nek adott interjújából az derült ki, hogy a kormánynak az az egyik célja, hogy megadóztassa azokat a jövedelmeket, amelyeket jelenleg feketén, és így adómentesen kapnak a minimálbéren bejelentettek. "Azt is kérjük a minimálbéresektől, hogy ne hazudjunk egymásnak tovább, ezek nem minimálbérek" - fogalmazott a kormányfő, aki ezzel együtt azt ígérte, hogy senkinek nem fog csökkenni a jövedelme az adóváltoztatások miatt. Ezt csütörtökön Kármán András is megerősítette, aki azt is egyértelművé tette, hogy ennek érdekében emelkedni fog a minimálbér.

Amennyiben abból indulunk ki, hogy megszűnik az adójóváírás és a szuperbruttó, illetve egységes, 16 százalékos kulcs alá kerülnek a jövedelmek, akkor ez azt jelenti, hogy 87 500 forintra kell emelkedni a minimálbérnek - vagyis két év alatt 14 ezer forintos emelés szükséges. Anmennyiben ennél kisebb lesz a minimálbér, akkor a valóban ennyit keresők bukni fognak az új adórendszeren. A minimálbér emeléséről a jelenlegi érdekegyeztetési rendszerben a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány között egyeztetéseken döntenek, de az utóbbi időben ennél jóval szerényebb emelésekre került sor - tavaly például a munkavállalók 90 ezer forintra szerették volna emelni a minimálbért, de végül elfogadták a 73 500 forintos értéket, ami mindössze kétezer forintos emelést jelentett az egy évvel korábbihoz képest. Legutóbb épp az előző Fidesz-kormány idején volt jelentős emelés: 2001-ben 25 500 forintról 40 ezerre, majd 2002-ben innen 50 ezerre vitték fel a minimálbért.

Csütörtökön Kármán András sem utalt arra, hogy az eddigieknél jóval nagyobb emelésre készülne a kormányzat, az államtitkár ugyanis azt mondta, hogy "lesz emelés, mint minden évben". Azt is hozzátette, hogy mivel az új adórendszert két év alatt vezetik be, így a hatások is hosszabb távon jelentkeznek majd.

A minimálbéresek

Az APEH legfrissebb adatai szerint 2008-ban a 4,5 millió adóbevallóból 1 098 000 vallott be minimálbért, vagy annál alacsonyabb összeget. Ennek nagyjából az ötöde, vagyis 220 ezer lehet munkaviszony alapján foglalkoztatott minimálbéres alkalmazott - mondta az [origo]-nak Vámosi-Nagy Szabolcs, az APEH egykori elnökhelyettese, az Ernst and Young adószakértője.

Az ELTE Társadalomtudományi Karának honlapjáról elérhető 2009 áprilisában készült, "A bérekhez kapcsolódó adóeltitkolás Magyarországon" című tanulmány is azt írja, hogy 2007-ben a járulékbevallások alapján nagyjából 270 ezer alkalmazott keresett minimálbéren, vagy az alatt, és a vállalkozók körében is egyharmadra csökkent a számuk.

A vállalkozó még örülhet is

Magyarországon jelenleg valamivel több mint 1 millióan vannak minimálbéren bejelentve, közülük csupán minden ötödik dolgozik alkalmazottként, a minimálbéres vállalkozók száma 800 ezerre tehető. A két csoportot nem ugyanúgy érintik majd az adóváltoztatások, a valóban minimálbért kereső alkalmazottak ugyanis a minimálbér komoly emelése nélkül veszíteni fognak, a jellemzően már eddig sem adómentes minimálbéres vállalkozók pedig jó eséllyel nyerni.

A minimálbéres vállalkozók helyzete jó eséllyel javulhat a módosításokkal - egyszerűen azért, mert az így bejelentett, önfoglalkoztató vállalkozóknak most sem jár adójóváírás, vagyis a 16 százalékos egykulcsos adó jövő évi bevezetése után ha csak 1 százalékkal, de jobban járnak majd. Esetükben a minimálbér emelése lehet rossz hír, céges oldalon ugyanis nőnek majd a kötelező kiadásaik (főleg, hogy Kármán elmondása szerint járulékcsökkentésre egyelőre nincs lehetőség), és a magasabb összegre magasabb adó is jut majd. A vállalkozói körből csak annak fájhat a feje, aki egy ismerős, vagy családtag cégébe volt eddig bejelentve, így ugyanis lehetőség volt az adójóváírás igénybe vételére.

A valódi minimálbéreseket féltik

Ne csökkenjen a valóban minimálbért kereső rétegek jövedelme - ebben egyetért Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, és Gaskó István, a Liga Szakszervezetek és a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének elnöke is, akik szerint szintén nem megengedhető, hogy a legszegényebb emberek jövedelméből elvegyenek 16 százalékot. "Ez egy nagyon komoly tárgyalást igénylő kérdés, várjuk, hogy végre meginduljon az erről szóló párbeszéd a kormány és a szakszervezetek között." - mondta az [origo]-nak Gaskó István.

Arról nincs statisztika, hogy hány olyan munkavállaló lehet, aki minimálbéren van bejelentve, de ennél többet keres, a munkaerőpiaci szakemberek szerint azonban vanak olyan ágazatok, ahol ténylegesen csak a minimálbért kapják meg.

Elsősorban a gyártó vállalatoknál dolgoznak minimálbéren foglalkoztatott alkalmazottak, vagyis leginkább őket érintené rosszul a minimálbér adómentességének megszüntetése. Olyan cégeknél jellemző az alkalmazásuk, ahol nagy mennyiségben gyártják a termékeket, maga a gyártási folyamat nem túl komplex, és alacsony termelés megtérülése, vagyis nehezebb magas profitot termelni. Ilyen esetekben még inkább számít, hogy mekkora a munkaerőköltség, ami általában a legnagyobb költségek között van ezeknél a vállalatoknál - mondta az [origo]-nak Sághy András, a Kienbaum HR-tanácsadó cég vezetője.

Ilyen ágazatok lehetnek például az elektronikai alkatrészeket gyártó cégek, a textilipar, vagy a nehézipar, és főleg az alacsony hozzáadott értéket képviselő beszállító cégek (például az autóipari vállalatoknak elektronikai alkatrészeket gyártók). Ha nagyobb szaktudást igénylő, magasabb hozzáadott értéket termelő ágazatról van szó - ilyen például az autóipar - akkor még a legalsóbb szinteken lévő dolgozók bére is jó eséllyel magasabb a minimálbérnél.

Persze a bérek a régiótól is függnek, vagyis hogy mekkora a munkaerő-kínálat az adott régióban. Ha más régióból kell munkásokat szerezni, akkor nem lehet annyira alacsonyan tartani a béreket a szakképzetlen munkaerő esetében sem: akár több mint 30 százalékos eltérés is lehet ugyanannak a szakképzetlen, betanított munkásnak a bére között, ha más-más régiókban dolgozik.

A cégek félnek a minimálbér emelésétől

"Soha nem jó, ha a kormány diktátumként jelenti be, hogy mennyi lesz a minimálbér. Jogilag persze semmi akadálya, de egy egyeztetés nélkül meghatározott túlfeszített minimálbérrel ágazatokat lehet tönkretenni, hiszen a magasabb minimálbér magasabb terheket jelen, miközben a gazdaság meg nem nő" - fejtette ki Dávid Ferenc, aki szerint nyilván az egyeztetések is nemsokára elkezdődnek a csütrötöki bejelentés után.

Ha ilyen helyzetben tovább nőnek a munkaadók terhei, az könnyen vezethet fekete foglalkoztatáshoz, színlelt szerződésekhez - vagyis például a magasabb bérköltség miatt lecsökkentik négy órára a dolgozók munkaidejét a szerződésben, miközben ugyanúgy 8 órát dolgoznak, csak fele annyi pénzért -, de az elbocsátások sem kizártak.

"Ha leépítésekre van szükség, akkor mindig a szakképzetlen, minimálbéren foglalkoztatott dolgozók esnek legelőször áldozatul" - fejtette ki a főtitkár, aki szerint a VOSZ egyébként üdvözli, hogy végre a minimálbéresek is adóznak, sőt, már korábban meg kellett volna tenni ezt a lépést.

Az adójóváírás (1997-2011?)

Az adójóváírás 1997-ben került bele a személyi jövedelemadó törvénybe, és ennek emelésével oldotta meg a minimálbér adómentesítését 2002-ben a Medgyessy-kormány a száznapos program keretében.

Az adójóváírás szabályai 2008-ban módosultak először, ekkor ugyanis megszűnt a kiegészítő adójóváírás. A kiegészítő adójóváírás igénybevételére (havonta maimum 2 340 forint) 1 561 600 forintos éves jövedelemig volt lehetőség. A minimálbérre vonatkozó szja (18 százalék) 2007-re 11 790 forint lett, amelyet a 11 340 forintos adójóváírások már nem fedeztek.

Az adózók ezzel szemben 2008-ban, amikor is 69 ezer forint lett a minimálbér, maximum 11 340 forint adójóváírást érvényesíthettek 1 250 000 forintos jövedelemig, amely csökkentett összegben 2 762 000 forintos éves jövedelemig volt igénybe vehető. A sávhatár kitolásnak köszönhetőn 363 ezer fővel nőtt az adójóváírásra jogosult magánszemélyek száma, melynek következtében az ilyen jogcímen elszámolt kedvezmény összege 27,8 milliárd forinttal emelkedett az előző évhez képest.