Már 40 százalékkal csökkentette a fehérorosz gázellátást a Gazprom

Negyven százalékkal csökkentette a Fehéroroszországnak szállított gázt szerda délelőtt a Gazprom, jelentette be a cég vezérigazgatója. A konfliktus egy közel 200 millió dolláros tartozás miatt alakult ki.  Az orosz állami energivállalati növelte a korábban mélyen piaci ár alatt kínált földgáz árát Fehéroroszország számára, Minszk azonban az év első négy hónapjában nem fizette ki ezt a megemelt összeget, mert szerintük 217 millió dollárral tartoznak nekik az oroszok a gáz szállítási díjából. A krízis valódi háttérben azonban a tervezett orosz-kazah-fehérorosz vámunió körüli viszály húzódik meg. A Gazprom tegnapi bejelentése szerint az európai gázellátást mindez nem érinti.

Már 60 százalékra csökkentette a Fehéroroszországnak szállított földgáz mennyiségét a Gazprom, idézi a Reuters a Gazprom vezérigazgatóját, Alekszej Millert, aki szerdán az orosz NTV-én jelentette be mindezt. A cég később azt is közölte, hogy Minszk átutalta a májusban szállított gáz szerződés szerinti árát, de elmulasztotta kifizetni a 2010. január és április közötti időszakban szállított földgáz árát.

Az orosz-fehérorosz gázvita azért robbant ki, mert mindkét fél azt állítja, hogy a másik 200 millió dollár körüli öszeggel tartozik neki: az oroszok a megemelt gázár miatt 187 millió dollárt követelnek Fehéroroszországtól, Minszk szerint pedig 217 millió dollárral tartoznak nekik az oroszok a gáz szállítási díjából.

A fehéroroszok tartozása miatt hétfőn 15, kedden pedig újabb 30 százalékkal csökkentette a Fehéroroszországnak szállított gáz mennyiségét a Gazprom. A vezetékeken érkező gázt az ígéretek szerint napról napra tovább fogják csökkenteni, amíg végül az eredeti kapacitás 85 százalékát vissza nem fogják, fenyegetőzött Medvegyev orosz elnök hétfőn. kedden ugyanakkor azt is közölte a Gazprom szóvivője, hogy a konfliktus nem veszélyezteti a Fehéroroszországon keresztül Európába áramló gázellátást. Fehéroroszország kedden este azonban megkezdte a területén át Európába szállított orosz gázmennyiség megcsapolását.

Árat emeltek

A mostani fehérorosz gázkrízis a Ria Novosztyi szerint a korábbi ukrán krízishez hasonlóan abból alakult ki, hogy Oroszország jelentősen növelte a korábban mélyen piaci ár alatt kínált földgáz árát Fehéroroszország számára. Minszk 2009-ben még 150 dollárt fizetett 1000 köbméter földgázért, 2010 első negyedévében azonban az ár 169 dollárra, a második negyedévben pedig 185 dollárra emelkedett.

Fehéroroszország szerint a megemelt gázár ellentétes a két ország között év eleje óta érvényben lévő vámunióval, amely alapján Oroszország olcsó olajat és gázt szállít Minszknek, írta hétfőn a BBC. A fehérorosz energiaügyi miniszterhelyettes hétfőn azt mondta, szeretnék, ha Oroszország a saját belső piacán érvényes áron szállítana gázt nekik is, ahogy azt korábban is tette. "Az orosz szankciók összhangban vannak a Gazprom és a fehéroroszországi Beltransgaz közötti szerződés feltételeivel is, hangsúlyozta ugyanakkor a Gazprom szóvivője kedden.

A szerdai orosz lapok azt írták, hogy a minszki hatóságok kedden este levélben tájékoztatta a Gazpromot a "fegyverszünet" feltételeiről. Eszerint határidőre - június 23-ra - kész kifizetni a májusban szállított gázt a szerződésben szereplő áron, a fennmaradó 187 millió dollárra - amely a Gazprom szerint 192 millió - haladékot kér július 5-ig. A szerdán esedékes összeg meg is érkezett. A Gazprom megerősítette, hogy megkapta a levelet, de a feltételeket elfogadhatatlannak minősítette.

Az uniós gázfogyasztás 6 százalékát érinti

Az EU bizottsága szerint az orosz-fehérorosz gázháború az uniós gázfogyasztás mintegy 6,25 százalékát érintheti. Fehéroroszországon az 50 százalékban a Gazprom tulajdonában lévő Beltransgaz vezetékein, valamint az orosz tulajdonú Jamal-Európa vezetéken áramlik a gáz Európába: az előbbin évi mintegy 14, az utóbbin évi 30 milliárd köbméter.

A háttérben a tervezett orosz-kazah-fehérorosz vámunió körüli viszály húzódik meg. Lukasenka akadályozza az országa érdekeit is szolgáló vámunió létrejöttét, hogy alacsonyabb gázárat kényszerítsen ki Moszkvából. Ezt nem is titkolta a Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel kedden folytatott megbeszélésén. Lukasenka e politikájával eddig még mindig elérte, amit akart, de a jelek szerint ezúttal Moszkva nem szándékozik engedni.

Alekszej Makarkin politológus a Vedomosztyi című lapnak azt mondta: a gáz itt nyilvánvalóan a politikai nyomásgyakorlás eszköze. Moszkva így akarja "átnyomni" a Vámunió politikai projektet. Orosz szakértők szerint a háborúság a Gazprom arculatán ejt foltot, még ha igaza is van: a kétoldalú szerződés nem életképes, mert Minszk nem képes kifizetni az abban szereplő árat, vagyis az orosz félnek előbb-utóbb úgyis engednie kell.