Sikeres volt a csütörtöki államkötvény aukció, a meghírdetett 50 milliárd forint helyett 57,5 milliárd forintnyi kötvényt adott el az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a befektetőknek. Az ajánlatok összértéke közel 150 milliárd forint volt, míg egy ugyanilyen pakett májusi eladásakor alig több mint 80 milliárd forintnyi ajánlatot adtak be a bankok.
Az érdeklődés különösen a hosszabb lejáratokon volt erős, az ötéves magyar államkötvényből 15 milliárd forint helyett 22,5 milliárd forintnyit, a tizenöt évesből 10 milliárd forint helyett 15 milliárd forintnyit értékesített az ÁKK. A hároméves kötvényből az ÁKK kevésnek találta a 10 milliárd forintos túljegyzést, így a meghírdetett 25 milliárd forint helyett csak 20 milliárd forintnyi papír talált gazdára.
A forint minimálisan ugyan, de erősödött az aukció után, az euró árfolyama 283,60 forintról 283,20 forintra ment le.
A magyar államadósság finanszírozási költsége nem változott jelentősen az utóbbi időszakban kialakulthoz viszonyítva: a hároméves papírok átlaghozama az IMF-tárgyalások megszakítása előtti aukcióhoz képest ugyan 21 bázisponttal növekedett, de az ötéves papírok hozama 8 bázisponttal csökkent. A 15 éves papír legutóbb május elején szerepelt az aukción, akkor 7,1 százalék volt az átlaghozam, aminél 1 bázisponttal alacsonyabb lett a mostani átlag.
Pozitív üzenet
"Nem jelent komoly meglepetést, de összességében pozitív üzenetet hordoz a csütörtöki aukció, amelyen a tervezettnél több állampapírt sikerült értékesíteni. A kötvényaukció eredménye cáfolja azokat a véleményeket, miszerint az IMF-fel és az EU-val folytatott tárgyalások után tartósan elfordulnának a befektetők a magyar piactól" - értékelte az aukciót Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
A Quaestor elemzői szerint a sikeres értékesítésen túl különösen kedvező, hogy a hosszú lejáratokon élénkült a kereslet, és mérséklődtek a hozamok. Ezzel Suppan is egyetértett, szerint a későbbi törlesztések miatt pozitív, hogy a távolabbi lejáratok voltak a népszerűek, hiszen 2013-ban és 2014-ben már amúgy is jelentős kiadásokkal kell számolni majd az IMF-hitel törlesztése miatt.
Kitüntetett figyelem
A csütörtöki értékesítésnek azért volt kiemelkedő jelentősége, mert ez volt az első államkötvény-aukció azóta, hogy két héttel ezelőtt sikertelenül fejeződtek be a magyar kormány, illetve az IMF és az Európai Unió küldöttsége közötti tárgyalások. Az elemzők már a mostani aukció előtt is arra számítottak hogy jó eséllyel sikeres lesz az értékesítés, az eheti kincstárjegy-aukció ugyanis már sokkal jobban sikerült, mint az egy héttel korábbi.
Az is a piacok megnyugvására utalt, hogy az IMF-kudarc után éves mélypontjára süllyedő forint is sokat ledolgozott hátrányából, a júniusi 19-i kedvezőtlen hangulatban 292 forintig erősödő euróért csütörtökön délelőtt is csak 283 forintot kértek a bankközi devizapiacon, a devizahitelesek szempontjából kulcsfontosságú svájci frank jegyzése 213 forintról 206, a dollár pedig 225 forintról 217 forintra ment le.
Orbánnak egyelőre igaza van
"Lesz még egy-két leminősítés, de ezek csak időleges zavarokat tudnak okozni, utána minden visszatér a régibe" - mondta az IMF- és EU-tárgyalások megszakadásának hatásáról Orbán Viktor miniszterelnök szerdán, a gazdasági fejlődés alappillérének szánt Széchenyi-terv vitairatának ismertetésekor és a csütörtöki aukciók valóban arra utalnak, hogy egyelőre nem kell attól tartani, hogy a magyar állam képtelen finanszírozni magát a piacról.
A nemzetközi szervezetekkel folytatott tárgyalások felfüggesztése után valóban eladási nyomás alá került a magyar piac, de az esés csak időlegesnek bizonyult. Az IMF és a EU delegációi két hete szombaton döntöttek úgy, hogy a hitelfelülvizsgálat lezárása nélkül utaznak el Budapestről, és hétfőn lejtőre is kerültek a magyar értékpapírok, esett a forint, és csak nehezen keltek el a magyar állampapírok is (a magyar államcsődöt emlegető, június eleji Kósa-nyilatkozat óta az Államadósság-kezelő Központ négy aukción sem volt képes a kitűzött mennyiségű állampapírt értékesíteni)
A múlt hét végén megérkeztek az IMF-fiaskó első utórezgései, a hitelminősítők közül ugyanis a Moody's felülvizsgálat alá helyezte a magyar osztályzatot, a Standard & Poor's pedig negatív kilátással látta el a besorolást, ami egy kategóriával van a bóvlikategória felett.
Az IMF-kudarc előtt is könnyen ment A tárgyalások felfüggesztése előtt, június 15-én megrendezett kötvényaukción mindhárom futamidőben bőven túljegyezték a kötvényeket, azaz jól sikerült az aukció. A hároméves állampapírokból felajánlott 25 milliárd forintos mennyiségre akkor 62 milliárd forint értékben érkeztek ajánlatok; a 15 milliárd forintos ötéves kötvénycsomagra több mint 33 milliárd forint összértékben jelentkeztek a befektetők, tízéves kötvényből 10 milliárdot kínált fel az ÁKK, amire 35 milliárd forintos igény érkezett. |
Ősszel tesztelhetik a forintot
A Raiffeisen devizapiaci elemzése szerint a hitelminősítők egyelőre türelmesek, és döntésük, vagyis az esetleges leminősítés előtt minden bizonnyal megvárják az októbert: várhatóan akkorra dolgozza ki a kormány a 2011-es költségvetést, és ekkor kerül sor az önkormányzati választásokra is. A bank elezői szerint a hitelminősítők lépései növelik a forint sérülékenységét, ezért a magyar devizát az elmúlt másfél hétben erősítő nemzetközi befektetői hangulat elromlása esetén elképzelhető, hogy eladás nyomás alakul ki a magyar piacon. A jó hangulat azonban egyelőre kitart, ez pedig támogatja a forintot, mint ahogy a zloty jó teljesítménye is a régióban, amely több mint 2 havi csúcsra erősödött az euróval szemben - vélik a szakértők.
Erre utalt Peter Attard Montanto, a Nomura befektetési ház elemzője is, aki szerint a nyári időszak végéig tarthat a mostani, viszonylag nyugodt hangulat, így az EU és az IMF képviselői és a hitelminősítők is kivárhatnak augusztus végéig. Szerinte ekkorra kiderülhet, hogy a kormány csak takitkai okokból függesztette fel a tágyalásokat és mondott le az IMF-fel való megállapodásról, valójában azonban széndékában áll megállapodni a nemzetközi szervezetek nyújtotta védőháló meghosszabbításáról, vagy pedig valóban végleg hátat fordít a nemzetközi szervezetnek.
Csajbók Róbert, az ING devizakereskedője az [origo]-nak azt mondta, hogy akár jó hírként is felfogható, hogy Magyarországnak nincs szüksége az IMF segítségére. "Ezzel a kormány azt üzenné a piacoknak, hogy képes magát finanszírozni a piacról, ám a kommunikációt lehetett volna jobban alakítani, mert a tárgyalások felfüggesztése hirtelen reakciókat szült" - tette hozzá Csajbók, aki szerint, ha megnyugodtak a kedélyek, a nyári szezon véget ér és a befektetők valóban azt látják, hogy az IMF hitelkerete nélkül is tudja magát finanszírozni a magyar állam, akkor az akár erősítheti is a forintot.
A nemzetközi piacokon kialakuló pesszimizmus miatt Magyarország sérülékenysége miatt elképzelhető, hogy a kockázatosabbnak tartott Magyarországtól elfordulhatnak a befektetők. Erről az oldalról nézve kockázatokat jelenthet az IMF-tárgyalások felfüggesztése, ám azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a kormány csak a taktikai lépés miatt mnondta, hogy nincs szüksége az IMF-re és később elképzelhető, hogy valamiféle megállapodás köttetik a washingotni székhelyű szervezettel vagy Brüsszellel.