Elkészült a PSZÁF-javaslat a devizahitelek középárfolyamhoz kötéséről

Elküldte részletes szakmai javaslatát a pénzügyi felügyelet a Nemzetgazdasági Minisztériumnak arról, hogy a lakossági devizahitelek esetében a bankok az átváltáskor a jegybank hivatalos devizaárfolyamát, vagy saját középárfolyamukat alkalmazzák. Ezáltal átláthatóbbá válna a devizahitelezés, és olcsóbbá a devizahitelek.

A PSZÁF elküldte a lakossági devizahiteleknél alkalmazandó árfolyamra vonatkozó részletes szakmai javaslatát a nemzetgazdasági miniszternek, egyúttal tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) is, közölte Binder István, a felügyelet szóvivője hétfőn az MTI-vel.

A szóvivő elmondta, a felügyelet azt javasolja, hogy a lakossági devizahitelek esetében a bankok az átváltáskor a jegybank hivatalos devizaárfolyamát, vagy saját középárfolyamukat alkalmazzák.

Ezt azért látnák szükségesnek, mert a jelenlegi gyakorlat évi több tízezer forintos többletköltséget okoz az ügyfeleknek, a bankok pedig a hitelek folyósításánál és törlesztésénél alkalmazott vételi, illetve eladási árfolyamok révén olyan árfolyamnyereségre tesznek szert, amely mögött nincs tényleges költség és kockázat.

A javaslat megvalósítása esetén valós tehercsökkentést jelenthet a jelenlegi devizahitel-adósok esetében is. A felügyelet háttérszámításokat végzett, azok alapján készítette el javaslatát, mondta Binder István.

Szász Károly, a PSZÁF elnöke korábban az MTI-nek elmondta: a devizavételi és -eladási árfolyamok több százalékponttal eltérnek a középárfolyamtól, 5-6 százalékponttal is megdrágíthatják a hiteleket. Az elnök szerint az elszámolás középárfolyamhoz kötésével transzparensebbé, olcsóbbá lehetne tenni a devizahiteleket.

Egy két-három évvel ezelőtt felvett, az induláskor 100 ezer forint körüli havi kiadást jelentő hitelnél tehát például akár 4000 forintos megtakarítást is jelenthetne a devizahitelesnek havonta, ha a törlesztőrészletet kötelezően az MNB hivatalos árfolyamai alapján kellene kiszámolni, nem pedig a bankban kiakasztott helyi jegyzéseseket vennék alapul, írta meg már korábban az [origo].

A PSZÁF elnöke az elmúlt hetekben más javaslatokat is felvetett. Szerinte végig kellene gondolni, hogy a GIRO Zrt.-nek milyen szerepe legyen a jövőben, annak érdekében, hogy sokkal olcsóbban tudja a belföldi pénzforgalmat lebonyolítani.

A biztosítási területen az elnök az egyesületek szerepét gondolná újra. Az egyesületek mögött nincs tényleges tőke és valódi tulajdonosok, ehelyett esetleg a szövetkezeti formát kellene előnyben részesíteni, fejtette ki több sajtónyilatkozatában is.