Miközben a lakáshitelesek egy részének súlyos helyzetével szinte nap mint nap foglalkozik a sajtó, arról kevés szó esik, hogy a devizaalapú hitelt felvett vállalkozások sorsa hasonlóan drámaian alakul. A forint gyengülése miatt emelkedő törlesztőrészletek kifizetése mellett többségük bevételei is csökkentek. Arról, hogy a magasabb költségeket esetleg áremeléssel próbálják kompenzálni, álmodni sem mernek - a piac, a vetélytársak azonnal megölnék a vállalkozást.
"Tisztán emlékszem a hitelem első törlesztőrészletére, 69 ezer forintot utaltam át a banknak" - mondta az [origo]-nak az a reklámmal foglalkozó budapesti vállalkozó, aki még a válságot megelőzően vett fel szabad felhasználású, japánjen-alapú hitelt, 20 millió forint értékben, amiből a stúdiót korszerűsítette. Mostanában 120 ezer forint körüli összegeket fizet, de a csúcs 138 ezer volt, amely kereken duplája az első részletnek. Ráadásul nyolc éven keresztül csak a kamatot utalja, a tőkerészt a futamidő végén kell majd visszafizetnie, de hogy miből, azt egyelőre nem tudja.
Mint mondja, a mostani részletek kifizetése is gondot jelent, mivel az elmúlt időben nemcsak a megbízás lett jóval kevesebb, de a korábbi 40 ezres óradíjat is kénytelen volt 25 ezerre csökkenteni, ellenkező esetben egy munkát sem kapna. (Kimutatások szerint legalább 20 százalékkal estek vissza a reklámra fordított költések 2009-ben.) Mint mondta, üzlettársával komolyan fontolóra vették, hogy befejezik tevékenységüket, amennyiben nem fordul jobbra az üzletmenet.
Fix törlesztővel sem könnyű
"Napi gyakorisággal figyelem az árfolyamot" - mondta az [origo]-nak Nagy Endre fuvarozó, aki 2008 augusztusában vett fel svájcifrank-alapú hitelt, 142 forint körüli árfolyamon. Ma a frank 200 forint fölött jár, a fuvarozót ez mégsem érinti - legalábbis, ami a havi részletet illeti -, mivel a fix törlesztés mellett döntött a hitel felvételekor. A magasabb árfolyam viszont a teherautóvásárlásra felvett hitel tőketartozását 700 ezer forinttal megemelte, így a törlesztés 9-10 hónappal tovább tart.
A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai (forint)
| 2008. 08. 19. | 2009. 08. 19. | 2010. 08.19. |
Euró | 236,84 | 273,68 | 277,23 |
Svájci frank | 146,85 | 180,10 | 207,98 |
Japán jen | 146,76 | 205,78 | 252,60 |
A fix törlesztés miatt vállalkozását nem befolyásolja az árfolyamváltozás, nincs szükség áremelésre emiatt. "Komoly gond lenne, ha nem fix lenne" - mondta Nagy Endre, mivel szerinte nem lehet ráterhelni az árakra a kiadások emelkedését, hiszen "már így is kevesebb a fuvar".
Több tízezer cég szenved
Legalább 20-22 ezer, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) által képviselt kisvállalkozók mintegy felét érintheti a devizaalapú eladósodottság, de az egész kkv-szektort nézve ennek többszöröse lehet a szám - válaszolta az [origo] megkeresésére Szűcs György, az IPOSZ elnöke. Szűcs György szerint az egyéni vállalkozók, bt-k sokszor a kis műhelyek korszerűsítésére vettek fel hitelt, de a kölcsönök zömét kishaszonjárművek és személyautók vásárlására fordították. Közöttük van olyan, akinek a kezdetben 60 ezres részlete 90 ezerre nőtt, másoknak az ötéves futamidő változott hét évre. Akár így, akár úgy, mindenképpen nőtt az eladósodottságuk, ami legtöbb esetben akár a működést is veszélybe sodorhatja.
Ezért szorgalmazza az IPOSZ, hogy - hasonlóan a magánszemélyek lakáshiteleihez - a vállalkozások esetében is alkalmazzák majd a jegybanki középárfolyamot a törlesztőrészletek megállapításakor. Erről kívánnak tárgyalni a kormánnyal az ősz folyamán, de más könnyítéseket is fel kívánnak vetni. Megítélésük szerint ugyanis a kisvállalkozások tőkeellátottsága és nyereségszínvonala annyira alacsony, hogy szinte képtelenek a törlesztés kitermelésére. Az IPOSZ abban is bízik, hogy a lakossági és a közületi megrendelések nyomán nőni fog a kisiparosok bevétele, ami alapvetően megoldhatja gondjaikat - mondta Szűcs György.
Exportőröknek ajánlott a devizahitel
A lakossági szektortól eltérően, a vállalati finanszírozásban továbbra is fontos szerep jut a devizahiteleknek (jellemzően euróban), melynek segítségével a kis- és középvállalkozások hatékonyan csökkenthetik árfolyamkitettségüket, javítva jövedelmezőségüket - olvasható a Raiffeisen Bank egyik friss elemzésében. Fontos hangsúlyozni: a devizahitel nem csodaszer - teszik hozzá a Raiffeisen szakértői -, egy rossz finanszírozási döntés évekre nehéz helyzetbe sodorhat egy kisvállalkozást. Kizárólag a cég természetes forint/deviza kitettségének ismeretében dönthető el, melyik a helyes út az adott vállalkozás számára. Devizahitel felvétele kizárólag a megfelelő deviza-árbevétellel rendelkező vállalkozások (vagyis exportőrök) számára ajánlható.
Így adósodtak el 2003 elején a hazai bankrendszer által nyújtott euró-, dollár- és svájcifrank-hitelek értéke kevéssel haladta meg az 1200 milliárd forintot. Szűk három év alatt (2005 végére, 2006 elejére) ez az érték megduplázódott, túllépve a 2500 milliárdos határt - olvasható a Raiffeisen Bank elemzésében. A növekedés 2007-ben sem állt meg, aminek eredményeként a vállalati szektor devizahitel-kitettsége már 2006-2007 folyamán elérte az 50 százalék körüli szintet, a teljes vállalati belföldi hitelállományhoz viszonyítva. A csúcsot 2008 második féléve jelentette, hozzávetőlegesen 4000 milliárd forinttal, ahol a devizahitelek részaránya meghaladta a 60 százalékot. |
A forint-árbevétellel rendelkező vállalatok részére a spekulációs célú devizahitel felvétel csak megfelelő pénzügyi tartalékok megléte esetén, illetve az árfolyam- és a kamatkockázatok gondos elemzése után javasolt. A forint-árbevételű kisvállalatok többsége számára az optimális választás a devizahiteleknél szignifikánsan kisebb kockázatú és így biztonságosabb forinthitel felvétel - javasolja a banki elemzés.