A céltartalék rontotta az OTP eredményét

Az OTP-csoport féléves nettó eredménye közel 20 százalékkal csökkent tavalyhoz képest. Az eredmény elsősorban a céltartalékolás miatt mérséklődött - derül ki a pénzintézet gyorsjelentéséből.

Az OTP-csoport 2010 második negyedévében 27,4 milliárd forint, az első félévben pedig 69,75 milliárd forint adózott nyereséget ért el csütörtökön publikált gyorsjelentése szerint, ami 35, illetve 17 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól, és kevesebb az elemzői várakozásoknál is.

A nemzetközi pénzügyi jelentési szabvány (IFRS) alapján készült konszolidált gyorsjelentés szerint a csoport működési eredménye a második negyedévben 43 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a féléves pedig 18 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, azaz 150 milliárd, illetve 259 milliárd forintra rúgott.

A csoport mérlegfőösszege a második negyedév végén 7 százalékkal volt magasabb mint egy évvel korábban, az ügyfélhitelek állománya 8 százalékkal 7573 milliárd forintra nőtt, a betétek értéke pedig 13 százalékkal 5981 milliárd forintra hízott egy év alatt. A nettó kamatmarzs az egy évvel korábbi 6 százalékról 6,09 százalékra emelkedett.

Több mint 150 milliárd céltartalékra

Az adózott eredményt főként a rekordösszegű céltartalékképzés rontotta, a félév alatt 49 százalékkal 151 milliárd forintra növekedett az erre fordított összeg. A bank 90 napon túli késedelmes portfoliójának fedezettségi szintje 74 százalék, arányuk a teljes portfolióban 10,7 százalékról 12,4 százalékra emelkedett egy év alatt. A gyorsjelentés szerint a bankcsoport montenegrói leánybankjának a portfóliója a gazdasági válság miatt jelentősen romlott, így veszteséges lett. Ennek következményeként 15 milliárd forint leírást kellett alkalmazni a leánycégnél.

A bank vezetése szerint a 2010-es eredmény szempontjából a legnagyobb bizonytalanságot a kockázati költségek alakulása jelenti. A bankadó, amelynek az OTP-re számított negatív eredményhatása 2010-ben 29 milliárd forint, a második és harmadik negyedévben jelentkezik majd a csoport teljesítményében.

A csoport összes bevétele a negyedévben 24 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit csaknem 238 milliárd forintot tett ki, a fél évben 430 milliárd forint volt, ami 10 százalékos bővülés. Eközben a működési költségek 171,4 milliárd forintot tettek ki, amennyit egy évvel korábban is. A bank vezetése szerint ez jelentős eredmény, hiszen több országban is 5 százalék feletti inflációs környezetben működnek a csoporttagok, ezt főként a fiókhálózat 2009-ben megkezdett racionalizálása és a létszámcsökkentés ellensúlyozta.

A magyar piacon ismételt a cég

Az OTP Magyarországon megismételte az egy évvel korábbi féléves adózott eredményét, bevételei 12 százalékkal működési kiadásai 2 százalékkal csökkentek. Ugyanakkor a gyengülő forintárfolyam miatt júniusban jelentős, 51 milliárd forint céltatrtalékképzésre kényszerült a bank. Kedvező jelenség a pénzintézet életében az élénkülő jelzáloghitelezés, a második negyedévben az OTP visszaszerezte piacvezető pozícióját ezen téren - 28 százalékos részesedést ért el.

A külföldi érdekeltségek közül a legjobban az orosz bank teljesített, amelynél töretlen az áruhitelezés bővülése - féléves adózott eredménye 4,8 milliárd forintot tett ki szemben az egy évvel ezelőtti, alig valamivel több mit 200 millió forinttal. Stabilizálódik az ukrán leánybank teljesítménye is, a tavaly első félévi 10 milliárd forintos veszteség után az idén már 1,1 milliárd forintos nyereséget tudott felmutatni. A bulgáriai leánybank 9,2 milliárd forintos adózott profitja ugyan 23 százalékkal elmarad a bázistól, de ez részben a forint árfolyammozgásának és a kockázati költségek növekedésének következménye. A montenegrói mellett veszteséges az OTP romániai, szerbiai, szlovákiai leánybankja is.

Elemzői vélemények

Az OTP eredménye elmaradt az Erste elemzőinek becslésétől, amiben jelentős szerepet játszott a montenegrói leányvállalattal összefüggő egyszeri tétel, a 15 milliárd forintos leírás. Az egyszeri tétel nélkül számított eredmény azonban jobb lett, mint a vártnál, ez részben a stratégiai devizapozíciókon elért jó eredménynek köszönhető. Ugyanakkor drasztikusan megugrott a céltartalékképzés, elsősorban a nem teljesítő hitelek növekedése miatt - áll az Erste kommentárjában.

A Cashline elemzői értékelésükben szintén kiemelik, hogy az egyszeri tételek nélkül számított nettó eredmény meghaladta a piaci várakozásokat. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy mindent együttvéve azonban gyenge teljesítmény tükröződik a beszámolóban. Kedvező tényező, hogy betéti kamatok esése, amely majdnem minden régióban éreztette hatását, ez is hozzájárult a 6 százalék feletti nettó kamatmarzs fennmaradásához. A gyorsjelentés legfájdalmasabb pontja a kockázati költségek emelkedése. Az OTP megítélése szempontjából két dolog problémás: egyrészt a gyorsjelentésben lévő pozitív tendenciák fenntarthatósága továbbra is kérdéses, hiszen egy romló globális hangulat kamatemeléseket kényszeríthet ki a régióban, amely a magasabb betéti kamatok révén a nettó kamatmarzsot csökkentheti. Másrészt a hitelportfólióhoz kapcsolódó kockázatok egyre erősebbek - vélik a Cashline szakértői.