Tehetetlenek a jegybankok a frankerősödéssel szemben

Magyarország feltett kézzel nézi a svájci frank forinttal szembeni erősödését: nem csak kormánynak, de az árfolyamokat nagyban befolyásoló jegybanknak sincsenek hatékony eszközei a devizahitelesek tízezreit ellehetetlenító folyamat ellen. Ennél is nagyobb gond, hogy a kérdésben legilletékesebb intézmény, a svájci központi bank (SNB) sem tud már mit tenni saját devizája felértékelődése ellen - pedig nagyon szeretne.

Az utóbbi hónapokban szinte megállíthatatlannak tűnt a forint mélyrepülése a svájci frankhoz képest. A magyar pénz korábban, a válság kibontakozása után már sokat gyengült, de május óta felgyorsult a folyamat, és kisvártatva sorra dőltek meg a rekordok. Az aktuális csúcs 226,41 forint, miközben 2008 őszén még 145-150 körül mozgott a jegyzés.

A svájci frank forinttal szembeni erejét elsősorban a magyarországi devizahitelesek - főként magánszemélyek, kisebb részt vállalkozások - szenvedik meg. Attól függően, hogy milyen árfolyamon vették fel a hitelt, az adósok most akár 30-50 százalékkal is többet fizethetnek, mint a törlesztés kezdetén, emellett a tőketartozásuk is drasztikusan megnőtt.

A forintot, európai feltörekvő piaci deviza lévén, általában az euró rángatja magával, fölfelé és lefelé is. Márpedig az euró a görög adósságválság kibontakozása óta folyamatosan gyengül a főbb vetélytársaihoz képest, és ezzel párhuzamosan a svájci frank szakadatlanul erősödik. Ez utóbbi oka, hogy a befektetők aggódnak az eurózóna, illetve általában a világgazdaság kilátásai miatt. Az ideges hangulatban kerülik a kockázatot, a minél stabilabb hátterű, biztos menedéket kínáló devizákat veszik, még akkor is, ha így kisebb hozamra számíthatnak.

Hiába emelne kamatot az MNB

A forintárfolyam kordában tartása a Magyar Nemzeti Bank feladata, de mint láttuk, ebben az esetben az intézmény egy olyan faktorral áll szemben, amelyre értelemszerűen nem lehet befolyása. A már többször belengetett kamatemeléssel elvileg erősítheti a forintot, de feltehetően csak az euróhoz képest - az kétséges, hogy a frank és az euró egymáshoz viszonyított mozgásának hatását jelentős mértékben ellensúlyozni tudná.

Az MNB másik érdemi lehetősége a piaci intervenció, melynek során devizatartalékaiból nagyobb mennyiségű forintot vásárol, erősítve ezzel a keresletet. Hogy ezt mikor teszi, és milyen mértékben, nem tudni, az viszont valószínű, hogy a forintot tartósan ezzel sem tudja megtámasztani, pláne nem a frankkal szemben. A jegybanki források végesek, a globális devizapiacon pedig ma már naponta 4 ezer milliárd dollárnyi pénz - ez Németország egyévi GDP-jének megfelelő összeg - forog.

Nem lehetett megállítani a frankot

A frankárfolyam miatt aggódók reménye az lehetne, hogy az erős frank nagyon rosszul jön a svájci gazdaságnak, mivel megdrágítja a termékeit. A svájci jegybank hosszan próbált is küzdeni a felértékelődés ellen, a jelek szerint azonban mára feladta ezt a törekvését.

Az SNB tavaly kezdte a rendszeres beavatkozást a piacon, és 2010 első felében is folytatta. Sorozatos euróvásárlással a 2009. márciusi, 55,8 milliárd frankos szintről idén májusra a rekordnak számító 238 milliárd frank értékűre növelte a devizatartalékait. Az euró-frank árfolyamot azonban csak decemberig tudta az 1,50-es határ fölött tartani, azóta a stratégia lényegében szemlátomást hatástalannak bizonyult, egy euró ma csak 1,30 frankot ér. Ráadásul a tranzakciók összességében több mint 10 milliárd frankos veszteséget okoztak.

A Financial Timesnak a napokban nyilatkozó szakértők a sikertelenséget azzal magyarázták, hogy a bank időközben - amint a svájci gazdaság kezdett magához térni - felhagyott az úgynevezett mennyiségi lazítás módszerével. A frankeladást tehát már nem támogatta az SNB tágabban értelmezett monetáris politikája, így eredménytelen maradt. (A mennyiségi lazítás voltaképpen pénz pumpálását jelenti a gazdaságba, például vállalati kötvények vásárlásával. Nemrég ezt szorgalmazta idehaza Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is, az MNB azonban jelezte, nem vevő az ötletre.)

Sarokba szorítva

A svájci jegybank vezetősége júniusban közölte, felfüggeszti a piaci intervenciókat. A hivatalos indoklás szerint az késztette erra a lépésre, hogy csökkent a defláció (az árak csökkenésének) veszélye az országban, az elemzők ugyanakkor a kudarc indirekt beismeréseként értékelték a bejelentést, és ma biztosra veszik, hogy egyhamar nem kezd újra euróvásárlásba az SNB. "A svájci jegybank sarokba van szorítva. Aligha tudja megakadályozni, hogy az euró-frank jegyzés 1,25-re süllyedjen" - mondta az üzleti lapnak az ING egyik devizastratégája. Van olyan vélemény is, amely szerint egy évtizedre ilyen erős maradhat a frank.

Egyelőre tehát semmi sem utal a trend megfordulására, a befektetőket továbbra is vonzza Svájc erős gazdasága, masszív devizatartaléka és a német gazdasággal fenntartott szoros kapcsolata. Ahogy az UBS bank egyik szakértője fogalmazott: a frank azt a szerepet tölti ma be, amit a német márka az euró előtti időkben.

A kormány eszköztelen

A mindenkori magyar kormánynak még ennyi eszköz sem áll rendelkezésére. Ha kiszámítható, hiteles gazdaságpolitikát folytat, és ennek megfelelően is kommunikál, az megnyugtatja a befektetőket, bizalmat kell az ország iránt. Amint Matolcsy Görgy szerdai bejelentésének fogadtatása is mutatja, ez fontos, de nem garantálja, hogy a forint hosszú távon stabilizálódik - különösen, ha sorsa alapvetően az euró-frank keresztárfolyamtól függ.