"Örülök, hogy vége ennek az egésznek" - ezt a meglepő választ adja a repülőtéri taxiszolgáltatásból két hónapos felmondási idővel kiebrudalt Zóna Taxi egyik munkatársa, amikor arról kérdezzük a ferihegyi drosztnál: mit szól a Budapest Airport csütörtöki bejelentéséhez, mely szerint munkaadójának felmondták a szerződését.
"Noha évek óta itt dolgozom, mert valamiből élni kell, nagyon nem tetszett az a módszer, ahogyan a vezetők megszerezték a megbízást, és aztán ahogy működtették a céget" - indokolja megkönnyebbülését a neve elhallgatását kérő taxis, arra utalva, hogy a Zóna négy évvel ezelőtt vitatott körülmények között nyerte meg a reptéri taxiszolgáltatásra kiírt tendert.
A rivális pályázók akkor azt állították, a győztes irreálisan alacsony árat ígért. Tény, hogy egy évvel a szolgáltatás elindulása után a Zóna a szerződésben meghatározott inflációs rátánál jóval nagyobb mértékben emelte meg az árait, lényegében a rivális budapesti taxistársaságok árszintjére hozva azokat. Emellett a vállalásait sem teljesítette maradéktalanul - igaz, a reptérüzemeltető ezt nem kifogásolta, hanem elfogadta a cég magyarázatát. Az alulmaradt vetélytársak "piacrabló árakra" hivatkozva vizsgálatot kezdeményeztek a Gazdasági Versenyhivatalnál, de az elutasította a panaszt. (Minderről itt olvashat bővebben.)
Sokat elvisznek a költségek
Kérdésünkre, hogy mennyit lehet keresni a Zónánál, a már korábban is taxisként dolgozó férfi számok említése nélkül úgy összegez: látszólag egészen jól, de a nagy költségek miatt a fuvardíjak kis része gyarapítja csak a keresetet. "Nyolc egységből nagyjából másfél marad a zsebünkben" - érzékelteti az arányokat.
Megjegyzi, ez nemcsak a cég hibája, a budapesti taxizás rendszere "úgy, ahogy van, amorf", ezért csapnivalóan működik. Amikor megtudja, hogy a 2-es terminál előtti nagy Zóna Taxi-parkolóba készülünk, kollégáinak további kérdéseket feltenni, búcsúzóul még arra figyelmeztet: "Ne nagyon mászkáljon ott, előfordulhat, hogy olyan embert kezd faggatni a cég ügyeiről, akit nem kellene".
A kora délutáni órában legalább ötven kocsi áll a parkolóban, fuvarra várva, a sofőrök egy része közösen vitatja meg a fejleményeket. Többnyire óvatosak, "nem szabad nyilatkoznunk", mondják, de akad, aki nevét el nem árulva beszélni kezd.
Túlduzzasztott létszám?
"Nem akarok mindenáron rosszat mondani a cégről, mert alapvetően nem működött rosszul, de az biztos, hogy a vezetők önös érdekeik szerint alakították" - jelenti ki egyikük. "A létszámot indokolatlanul felduzzasztották, háromszázötvenen vagyunk, holott kétszázötvenen is elegen lennénk. Egy embernek így kevesebb bevétel jut, viszont több pénz folyik be" - magyarázza a szintén régóta a szakmában dolgozó férfi.
Állítása szerint ma már csak hatvanan maradtak, akik vállalkozóként dolgoznak és havonta 150 ezer forintos szolgáltatási díjat fizetnek a Zóna Service Zrt-nek. A többiek jobbára fiatal, a városi taxizásban tapasztalatlan alkalmazottak, sokukat vidékről vagy Erdélyből csábította ide a cég. Ők a "droidok", ahogy nemcsak a többi taxistársaság sofőrjei, de - saját fülünkkel hallottuk - saját kollégáik is nevezik őket.
Ezeknek az embereknek nehezebb dolguk van, mint a saját autóval dolgozó vállalkozóknak. Több taxis, egymástól függetlenül, azt mondja, hogy az alkalmazottaknak minden munkanapjukon 12-16 ezer forintot kell leadniuk. Ahhoz, hogy efölött legyen a további költségekre és a megélhetésre elegendő bevételük, napi 12-14 órát kell dolgozniuk. Körükben ezért nagy a fluktuáció, kevesen bírják tartósan a nyomást - állítja egyik forrásunk. Társa viszont megjegyzi, ezek a sofőrök, ha találnak is munkát taxisként, a reptéri viszonyok után nehezen fogják megszokni a párszáz forintos fuvarokat.
Reptéri hajtás
Van, aki nem mindenben ért egyet a fentiekkel. Egy másik, általunk megkérdezett taxis szerint egy nemzetközi repülőtérnek el kellene bírnia bő 300 autót - a baj az, hogy kevés, még a pár évvel ezelőttinél is kevesebb külföldi üzletember érkezik Magyarországra. "Jól keresni így csak az tud, akinek nagy szerencséje van, hiszen nem mindegy, hogy az adott zónán belül hová szól a fuvar. Vagy az, aki nem riad vissza az ügyeskedéstől. A többiekkel az is előfordul, hogy egy-egy rosszabb hónapot mínusszal zárnak" - teszi hozzá.
A zónásokat valóban nem irigylik a többi cég taxisai. Egyikük kijelenti, ezt a "reptéri hajtást" semmiképp sem csinálná, a hosszú fuvarok ellenére sem. Másikuk arra emlékeztet, hogy négy éve meg kellett venniük a minimum 6-7 milliós kocsikat (a legalább ilyen kategóriájú jármű fontos feltétel volt), és most koránt sem biztos, hogy lesz munkájuk, amiből törlesszék a hitel fennmaradó részét. Úgy tapasztaltuk, a rutinos taxisok azért bíznak benne, hogy átveszi őket az új pályázat nyertese, annál is inkább, mivel szerintük most nincs olyan cég a piacon, amely képes lenne maradéktalanul teljesíteni a feltételeket.
A Zóna Service Zrt.-t négy éve megalapító Veres István vállalkozó - ma a cég szóvivője - a fentiekre reagálva azt mondta, a háromszáz feletti létszám szükséges ahhoz, hogy a cég várakozási idő és utaspanasz nélkül végezze a munkáját, arról pedig nem tud, hogy nagy lenne a fluktuáció az alkalmazottak körében, "a Zónánál sem kell többet dolgozni, mint ami a budapesti taxispiacon elfogadott". Ami az alkalmazottak fizetési kondícióit illeti, azok egyénileg változnak, a hatályos jogszabályoknak megfelelő elszámolás keretében - tette hozzá. Megjegyezte még, hogy a Zóna az elmúlt négy évben 150 millió forintot meghaladó összeget fizetett közteherként a dolgozók után.
Nincs ellenségeskedés Azt a Zónánál és a más taxitársaságoknál dolgozó forrásaink is tagadták, hogy rossz lenne a viszony a reptériek és a többi társaság taxisai között - jóllehet terjengenek erről szóló történetek, és a négy évvel ezelőtti pályázat utóélete alapján ez nem is lenne meglepő. Mint mondták, megtanultak együtt élni, nem jellemző a "lopkodás", vagyis az, hogy egy másik cég munkatársa utasokra vadászna Ferihegyen. (Elvileg csak a zónásoknak van joguk utast fölvenni előrendelés nélkül, a terminálok kijárata előtti droszt nekik van fönntartva.) |