A Takarékossági Világnapról szóló cikkeinket itt találja!
Könnyen elsorvadhatnak Magyarországon a kötelező öngondoskodás fontos intézményei, hétfőn ugyanis elfogadta a parlament azokat a magánnyugdíj-pénztárakat érintő törvényeket, amelyek akár a kasszák megszűnéséhez is vezethetnek. Az egyik jogszabály 14 hónapig elvonja a napi működést fedező pénztári járulékokat, a másik pedig lehetővé teszi az állami rendszerbe történő visszalépést, vagyis a magánpénztárak elhagyását.
Az [origo]-nak nyilatkozó elemzők között nincs egyetértés azzal kapcsolatban, hogy milyen hatásai lesznek az öngondoskodásra és a takarékosságra a nyugdíjlépéseknek. Vannak, akik szerint már a nyugdíjlépések előtt sem lehetett Magyarországon valódi, beágyazott öngondoskodási kultúráról beszélni, a járulékok elterelése és az állami visszalépés lehetősége pedig csak ront ezen a helyzeten, míg van olyan vélemény is, hogy a kötelező magánpénztáraknak nincs köze az öngondoskodáshoz, a befizetésekről ugyanis a kormány döntött.
Sokaknak nincs pénze megtakarítani
"A jövedelmi viszonyok széles tömegek számára egyáltalán nem teszik lehetővé a megtakarítást, akiknek pedig lehetőségük lenne rá, azok is inkább a jelenbeli fogyasztást részesítik előnyben" - mondta Forián Szabó Gergely, a Pioneer Investment befektetési igazgatója. A közgazdász szerint a hosszabb távú gondolkodás nagyon hiányzik az átlagember mentalitásából, ami néhány évtized múlva súlyos makrogazdasági és szociális problémákat fog előidézni. "Az időskori jövedelmek majdani elégtelenségén csak a jelenkor megtakarításai tudnak enyhíteni, amit a szabályozónak minden eszközzel támogatnia kellen" - tette hozzá.
"Jól fogja mutatni a visszalépők száma, hogy hogyan viszonyulnak a kötelező magánnyugdíj-pénztári befizetésekhez az emberek" - véli Németh Dávid, az ING elemzője. Az elemző szerint ha olyan adóként tekintenek rá, ami a pénztáraknak ment, és most elhiszik az államnak, hogy magasabb nyugdíjat kapnak majd a befizetéseik után, akkor sokan térnek vissza az állami szisztémába. "Ha valóban megtakarításként tekintenek az eddig befizetett pénzükre, amit nem szeretnék, ha bárki lenyúlna, akkor kevesen lesznek az átlépők" - mondta az elemző.
A kötelező nem önkéntes
A magánpénztári pénzek elvonásának hatása azon is múlik majd, hogy mennyire tekintették a befizetett járulékokat a saját vagyonuknak: amennyiben igen, akkor az visszavetheti a takarékoskodást, ha pedig nem, akkor nem lesz arra hatással. A pénzek elterelése könnyen olyan hatással is járhat, hogy általános lesz az a nézet, hogy igazán csak magukra számíthatnak az emberek, hiszen azt látják, hogy egy tolvonással vissza lehet vonni mindent - ez történt a járulékokat szintén elterelő, de a magánpénztárak kivéreztetéséig el nem menő Észtországban is. Marek Tiits, a BUI regionális gazdasági-társadalmi kutatóintézet vezetője e-mailben feltett kérdéseinkre azt írta: a legtöbben elképzelhetetlennek tartották, hogy ilyen egyszerűen fel lehet rúgni az eddig érvényes szabályokat - ezért is rázta meg szerinte annak idején a közvéleményt a kormány átutalásokat felfüggesztő döntése.
"Erőltetett öngondoskodásnak nevezni a nyugdíjrendszer második pillérét, vagyis a kötelező magánnyugdíj-pénztári befizetéseket, hiszen a kormány döntésén múlik, hogy a jövedelmünkből mennyit utalunk ebbe a rendszerbe. Nekünk csak arra van ráhatásunk, hogy melyik portfóliót és melyik alapkezelőt választjuk" - mondta Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője, aki szerint az öngondoskodást a harmadik pillér, az önkéntes magánnyugdíj-pénztári befizetések jelentik. Török szerint ha végre letisztul az emberekben, hogy hogyan is működik a magyar nyugdíjrendszer, akkor a kormány hétfőn elfogadott nyugdíjtörvényei akár az önkéntes kasszák felé is terelhetik majd őket.
Nem így kezdődött A kormányzás első intézkedései inkább épp az öngondoskodást és a megtakarítást ösztönözték. Ekkor jelentették be, hogy nincs többé jelzálogalapú devizahitelezés, nem tér vissza a nagyvonalú állami kamattámogatási rendszer és a szocpol sem. Az is ebben az időszakban derült ki, hogy két év alatt 100 ezer forint fölé emelnék a lakás-takarékpénztári befizetések éves állami támogatásának összegét, és zöld hitelt adnának a rezsikiadásokat csökkentő lakáskorszerűsítésre (ezekről az intézkedésekről itt olvashat részletesen). |
Az átlépők számának megbecslését megnehezíti, hogy egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen kondíciókkal lehet visszatérni az állami nyugdíjrendszerbe. Egyelőre csak annyit tudni, hogy a kormány képviselői azt ígérik, senkit nem ér majd veszteség, és bíznak abban, hogy tömeges lesz a visszalépés. Szijjártó Péter miniszterelnök szóvivő azt mondta, hogy a kormány hisz abban, hogy az emberek a biztonságos nyugdíjfizetést fogják választani és visszalépnek az állami rendszerbe. "Amennyiben pedig ez így történik, akkor könnyen előfordulhat, hogy okafogyottá válik arról beszélni, hogy 2011 után lesz-e bármiféle átutalás. Viszont ha lesznek olyanok, akik nem lépnek vissza, akkor újra meg kell vizsgálni a helyzetet" - tette hozzá.
Makrogazdaságilag egyszerű
"Az emberek állami nyugdíjrendszerbe történő visszaterelése makrogazdasági szempontból egyszerű képlet: az eddig felhalmozott nyugdíjcélú megtakarításainkat a jelenbeli fogyasztásunk serkentése érdekében feléljük. Ez a kívánatossal pont ellentétes irány, ami hosszabb távon súlyos következményekkel járhat. A kulcs a szabályozó kezében van, hiszen a feltételek kialakításán és kommunikációján múlik, hogy az emberek mekkora hányada véli majd előnyösebbnek a tisztán állami nyugdíjat" - mondta Forián Szabó Gergely.
A befektetési ugazgató szerint a folyó járulékbevételekre alapozott állami nyugdíjrendszer viszont önmagában nem lesz képes elfogadható életszínvonalat biztosítani, ezért fontos a tényleges tőkefelhalmozást biztosító nyugdíjkasszák jelenléte. Ezek közül eddig a magánnyugdíjpénztári pillér volt a legerősebb, amit ugyan sok jogos kritika ért, de ezeket inkább a rendszer rendbetételével, mintsem lerombolásával lenne célszerű kezelni.
"A három pilléren alapuló nyugdíjrendszer megteremtése a rendszerváltás utáni közpénzügyi politika egyik legnagyobb hatású, előremutató, a társadalom öngondoskodását, az egyén önálló felelősségvállalását erősítő lépése volt" - hangsúlyozta hétfői kamatdöntő ülése után kiadott közleményében a monetáris tanács is. Simor András, a jegybank elnöke azt mondta a kormány nyugdíjterveiről, hogy az állam összes adósságát növeli, hogy a folyó hiány finanszírozására használják a befizetéseket. A magán-nyugdíjpénztári befizetések állami nyugdíjrendszerbe történő átirányítása újabb példája a költségvetési átláthatóság sérülésének. A pénztártagok nem tudhatják, hogy egy adóval, járulékkal, vagy az államnak kötelezően nyújtandó kölcsönnel állnak-e szemben - mondta a múlt héten Kopits György, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottságának ülésén.
Mi változik a nyugdíjrendszerben? Az új törvények alapján a munkavállalók 8 százalékos magán-nyugdíjpénztári tagdíját 14 hónapig, 2011 végéig elvonják és az állami nyugdíjkasszába irányítják át. Az Orbán Viktor miniszterelnök által a kormány második gazdasági akciótervének részeként bejelentett lépés havonta 30 milliárd forinttal enyhíti a költségvetés terheit. A javaslat nem rendelkezik arról, hogyan írják jóvá később a tagok 14 havi befizetéseit. A másik ezzel kapcsolatos törvény - amit Selmeczi Gabriella miniszterelnöki nyugdíjvédelmi biztos nyújtott be - megszünteti a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagságot, és lehetőséget teremt a visszalépésre az állami rendszerbe. Egyfelől eltörlik a pályakezdők kötelező pénztári tagságát, másrészt lehetővé teszi a tagoknak, hogy kérjék: számlájuk vezetését a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer vegye át. |