Költségvetési Tanács: Adó, járulék, vagy kötelező államkölcsön a nyugdíjátirányítás?

Nem világos a Költségvetési Tanács szerint, hogy minek tekinthető a kormány múlt szerdán bejelentett intézkedése a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak időleges elvonásáról. A testület hiányolja a kompenzáció módjának ismertetését - derült ki Kopits György elnöknek az illetékes parlamenti bizottság előtt tartott beszédéből.

A magán-nyugdíjpénztári befizetések állami nyugdíjrendszerbe történő átirányítása újabb példája a költségvetési átláthatóság sérülésének. A pénztártagok nem tudhatják, hogy egy adóval, járulékkal, vagy az államnak kötelezően nyújtandó kölcsönnel állnak-e szemben - mondta kedden Kopits György, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottságának ülésén.

A büdzsé átláthatóságát és fenntarthatóságát vizsgáló, a mindenkori országgyűlés releváns intézkedéseit rendszeresen véleményező, független testület elnöke szerint a kormány eddigi nyilatkozatai alapján ugyan számítani lehet az intézkedés hatásainak kompenzálására, de aggályos, hogy ennek módjáról és mértékéről még nem született döntés.

Kopits György emlékeztetett arra, hogy a kompenzáció módja alapvetően befolyásolja az érintettek reakcióját és ezáltal az intézkedéscsomag makrogazdasági és költségvetési hatásait is - ezért szletett "azonnal nyilvános döntés" a hasonló intézkedést bevezető országokban.

Megjegyezte azt is, hogy a kompenzáció lehetséges módjainak egyike sem vezet olyan rövid távú kiadásnövekedéshez, amelyet a tagdíjak átirányításából fakadó átmeneti bevételnövekedéssel szembe lehet állítani. Felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy a tagdíjakat érintő döntés bevételi következményeit a kompenzációs intézkedések hosszabb távon érvényesülő hatásainak fényében lehet csak értékelni.

A KT elnöke beszélt az új ágazati különadókról és a jövő évi adócsomagról szóló törvényről is. Előbbiről azt mondta, az előterjesztők a költségvetési felelősségi törvény és a jogalkotásról szóló törvény előírásaival ellentétben semmiféle költségvetési hatásvizsgálatot nem mellékeltek - ilyen viszonyok között nem várható, hogy a gazdaság szereplői képesek legyenek racionális döntéseket hozni, ami komoly növekedési áldozatokkal jár az egész ország számára.

Az egykulcsos adózást bevezető jogszabállyal kapcsolatban Kopits ara figyelmeztetett, hogy hatására a költségvetési egyenleg már 2012-ben is mintegy 200 milliárd forinttal, 2013-ban és 2014-ben pedig 700 milliárd forinttal romlik, és "nem számíthatunk arra, hogy ezt a rést eltünteti a gazdasági növekedés, vagy az adózók bármiféle magatartásváltozása".