Royal Bank of Scotland: Az EU rugalmatlansága szülhette a magyar nyugdíjlépéseket

A Royal Bank of Scotland elemzője szerint valószínűleg a nyugdíjreform költségeinek elszámolásának uniós elutasításával magyarázhatók a magyarországi nyugdíjlépések, amelyek a piaci szereplők körében bizonyosan nem lelnek rokonszenvre.

Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) globális feltörekvő térségi kutatási részlegének vezetője pénteken publikált kommentárjában közölte, Magyarország, Lengyelország és több más közép-kelet-európai uniós tagállam bizonyos engedékenységet kért az Európai Bizottságtól és az uniós statisztikai hivataltól (Eurostat), mondván, az általuk végrehajtott nyugdíjreformok költségvetési kiadást jelentettek.

"Az uniós hatóságok azonban az idén jórészt elvetették ezeket a kérelmeket, és talán a megértés és a rugalmasság hiánya késztette a magyar kormányt a nyugdíjrendszerben tett retrográd lépések felé" - derül ki Timothy Ash elemzéséből. A szakember szerint az RBS rokonszenvezik a nyugdíjreformköltségek elszámolásával kapcsolatos magyar és lengyel állásponttal, valószínűtlen azonban, hogy a magyar kormány radikális megoldásait a piac értékelni fogja.

A lengyel miniszterelnök, Donald Tusk augusztusban közölte, megváltoztatná a költségvetési hiány uniós számításának módját. A lengyel kormányfő azt szerette volna elérni Brüsszelben, hogy a magán-nyugdíjpénztári befizetések és az állampapír-állomány arányában csökkenteni lehessen a költségvetési deficitre és az államadósságra vonatkozó mutatókat. A lépése egy tollvonással 2,2 százalékra csökkentette volna a nemzetközi befektetők által szigorúan figyelt, GDP-hez mért magyar államháztartási hiány az idénre tervezett 3,8 százalék helyett. Olli Rehn uniós pénzügyi biztos azonban október végén közölte: jogos a tagállamok kezdeményezése, hogy a magán-nyugdíjpénztári reform miatt keletkező többletkiadásaikat elszámolhassák, ám a jelenlegi elszámolási rendszer nem teszi lehetővé annak kezelését.