Érik az újabb csörte a kormány és az MNB között

Két év után megemelte az alapkamatot az MNB, az indoklás szerint többek között a gazdasági környezet kiszámíthatóságának csökkenése miatt, miközben a kormány szeptemberben még a mostaninál is lazább politikára vette volna rá a jegybankot. Az [origo]-nak nyilatkozó fideszes képviselők szerint számítani lehetett a kamatemelésre, egyikük pedig úgy véli, hogy az MNB ezzel akar nyomást gyakorolni a kormányra.

"Nem lep meg" - így reagált az [origo]-nak a hétfőn délután bejelentett jegybanki kamatemelésre Hermann István, a parlament költségvetési bizottságának fideszes tagja. A képviselő szerint a jegybankárok ezzel a lépéssel nyomást gyakorlanak a kormányra, mégpedig valószínűleg a múlt héten bejelentett nyugdíjpénztári átalakítások miatt.

Nem tartotta meglepőnek az MNB döntését a szintén fideszes Ékes József, a képviselő az [origo]-nak azt mondta: várható volt az emelés, mert az az utóbbi időszak elemzéseiben és a hírekben is erre utaló kijelentéseket lehetett olvasni. Ékes szerint Írország és a dél-európai országok adóssággondjai is ebbe az irányba mutattak.

Kétéves szünet után

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn délután kétéves szünetet megtörve döntött a kamatok emeléséről: a jegybankárok 25 bázisponttal 5,5 százalékra emelték a jegybanki alapkamatot. A döntés után a forint átmenetileg erősödött, az euró árfolyama egy rövid időre benézett 280 forint alá is, de háromnegyed háromkor már 280,50 forintot kellett adni az európai devizáért (a forintárfolyam alakulásáról itt olvashat részletesen).

Simor: Csaknem egyhangú döntés

A monetáris tanács csaknem egyhangúlag döntött az alapkamat 25 bázispontos emeléséről 5,50 százalékra - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke hétfői sajtótájékoztatóján. A jegybank elnöke elmondta: a tanács előtt 25 bázispontos kamatemelési, illetve az 5,25 százalékos kamat tartására vonatkozó javaslat volt, a döntés értelmében az alapkamat 5,50 százalékra nőtt.

A kamatemelés hátterében az új inflációs jelentés áll, amely szerint az idén a korábbi 4,7 százalékról 4,9 százalékra, jövőre a korábbi 3,5 százalékról 4,0 százalékra emelkedett a jegybank inflációra vonatkozó prognózisa, miközben 2012-re 3,3 százalékra csökkent a korábbi 3,4 százalékos előrejelzésről - magyarázta Simor András.

Legutóbb 2008 őszén volt példa kamatemelésre, akkor a válság elmélyülése miatt a forint fokozatosan gyengült, a további értékvesztés megállítása érdekében pedig október végén a monetáris tanács rendkívüli ülésén 8,5 százalékról 11,5 százalékra növelte az alapkamatot. Az MNB ezt követően egy kamatcsökkentési sorozatot indított, az alapkamat fokozatosan mérséklődött, idén áprilisban a korábban soha nem látott 5,25 százalékos szintre csökkent a kamatláb.

A kormány indokolatlannak tartja a kamatemelést

A kormány nem ért egyet a jegybank kamatemelésével, mert ezt a magyar gazdaság folyamatai és az államháztartás helyzete nem indokolja - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.

Az idén a GDP tervezett 0,9 százalékos csökkenése helyett, 1 százalékos növekedése várható, vagyis a növekedési teljesítmény várhatóan 2 százalékkal lesz jobb, mint azt 2009-ben a költségvetés tervezésekor számították. Ennél is lényegesebb, hogy 2010-ben Magyarország biztonságosan tartja a 3,8 százalékos költségvetési hiányt, amely teljesítménnyel az Európai Uniós (EU) tagok közül az ötödik legalacsonyabb deficitjével rendelkezik.

A 2011-re várható pénzügyi és gazdasági folyamatok sem indokolják az alapkamat emelését. A jövő évre tervezett 3 százalék alatti deficit minden mértékadó elemző szerint korrekt és reális, azzal 2011-ben is az EU 27-ek ötödik legalacsonyabb deficitjével számol Magyarország. Egyúttal Svédország mellett Magyarország lesz az egyetlen olyan EU-s tagállam, ahol jövőre az államadósság szintje csökken.

Magyarországon 2011-2013 között biztonságosan beállítható a 3 százalék alatti államháztartási deficit, amelyet a fokozatosan javuló gazdasági növekedés, bővülő foglalkoztatás, emelkedő beruházások és a kormány által megindított strukturális reformok alapoznak meg. Szemben a korábbi évek adathamisításaival, az előttünk álló években Magyarország megbízható tagállam kíván lenni, és reformjaival vissza kívánja szerezni a nemzetközi közösség elismerését és saját tekintélyét - olvasható a közleményben.

A kormány inkább lazítana

A Fidesz politikusai és a párthoz kötődő gazdasági szakemberek a kormányváltás előtt, és után is többször bírálták a Simor András vezette MNB-t, amiért az szerintük túl magasan tartotta, illetve túl lassan csökkentette az alapkamatot, fékezve ezzel a magyar gazdaság növekedését. A kormányprogram is kiemelt helyen foglalkozott a kamatpolitikával, a dokumentum szerint "a magyar vállalkozások fejlődése szempontjából fontos, hogy az új kormány minél gyorsabban levigye a nyugat-európai szintre a forintkamatokat".

Szeptemberben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a rekordalacsony kamatszint ellenére azt vetette fel, hogy a jegybanknak lazítania kellene a monetáris politikán - Matolcsy ugyan nem a kamatok csökkentését javasolta, hanem azt, hogy a jegybank kötvényvásárlásokkal adjon lökést a magyar gazdaságnak, de a hatások hasonlóak lettek volna. Simor András erre azt mondta, hogy a lépéshez szükséges piac "gyakorlatilag nem létezik", ráadásul a monetáris politika lazítása nem is lenne hatékony, előbb-utóbb a költségvetés látná kárát.

"A gazdasági környezet kiszámíthatóságának csökkenése"

A monetáris tanács indoklása szerint a gazdaságot jelentős költségsokkok érik, főleg az élelmiszerárak területén, rövid távon az infláció emelkedése várható, ami így tartósan meghaladhatja a 3 százalékos célt. A jegybankárok szerint fennáll annak a veszélye is, hogy a tartósan cél feletti infláció miatt az inflációs várakozások emelkedésnek indulnak, és a költségsokkok másodkörös inflációs hatásokkal járhatnak - azaz egyfajta inflációs spirál alakul ki a gazdaságban.

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke

Az MNB indoklása az inflációs hatásokon túl arra is kitér, hogy Magyarország kockázati megítélése romlott az elmúlt időszakban, amit csak részben magyaráznak nemzetközi okok, abban ugyanis szerepet játszanak országspecifikus tényezők is - az MNB szerint kiemelkedő fontosságú a gazdasági környezet kiszámíthatóságának csökkenése, amit jelez, hogy október közepétől a magyar kockázati felárak nagyobb mértékben emelkedtek, mint más, hasonló kockázatú országokban.

A jegybank ugyan nem említett konkrét példákat, de elemzők szerint a kiszámíthatóságot csökkentő lépések közé tartozott a válságadók bevezetése és meghosszabbítása, a költségvetési tanács háttérbe szorítása, illetve ellehetetlenítése, illetve az 1998 óta működő vegyes nyugdíjrendszer felszámolása is. Bebesy Dániel, a Budapest Bank portfóliómenedzsere szerint számítani lehetett a kamatemelésre, a gazdasági bizonytalanság pedig egyrészről nemzetközi, másrészről pedig magyarországi okokra vezethető vissza. Bebesy szerint a kormány költségvetési politikájának fenntarthatósága kérdéses, a Költségvetési Tanácsot is kiiktatták, negatív hír volt a magán-nyugdíjpénztári vagyon felélése és a monetáris tanács várható átalakítása is, miközben a forint "rendkívül törékenynek tűnik".

Nem ma kezdődött a szembenállás

A kormány és a jegybank vezetőségének viszonya a szakmai természetű vitáktól eltekintve is kezdettől fogva fagyos volt. A Fidesz, illetve a kabinet vezetői személy szerint Simor András MNB-elnököt is többször támadták off-shore érdekeltségei miatt, Orbán Viktor a választási győzelem után azt mondta, hogy a jegybank szerinte "nem az offshore-lovagok szálláshelye", egyértelműen utalva Simorra.

A szeptember 1-jétől a közszférában bevezetett bérplafon miatt is összecsapott a kormány a jegybankkal. A kétmilliós határ drasztikusan csökkentette Simor 8 milliós, valamint a két alelnök, Király Júlia és Karvalits Ferenc 6 milliós fizetését. Az MNB álláspontja szerint - mely egyezik az Európai Központi Bankéval - a fizetésnek az elnöki ciklus közbeni módosítása sérti a jegybank függetlenségét. Ráadásul a jegybankelnök szeptember 1-jétől csökkentett fizetését még az első Orbán-kormány - és Járai Zsigmond elnöksége - idején rögzítették. A konfliktusok ellenére Simor András több ízben jelezte, hogy ki akarja tölteni 2013-ig szóló mandátumát.

A jegybank a Rogán Antal és Kósa Lajos által felvetett 8 pontos, a hitelesek védelmére hivatott javaslatcsomagot is bírálta, azt állítva, hogy az az ügyfél és a bank viszonyába nem a megfelelő ponton avatkozik be, így a problémát valójában nem kezeli, sőt nem kívánt következményekkel járhat: szűkítheti a bankok hitelezési aktivitását. Legutóbb pedig Simor András jegybankelnök egy sajtótájékoztatón személyesen, az MNB monetáris tanácsa pedig hivatalos állásfoglalásában védte meg a magán-nyugdíjpénztári modellt.

Simor szerint indokolatlan a Matolcsy-féle módosítás

Simor András, az MNB elnöke a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatóján azt is bejelentette, hogy levelet írt Matolcsy Görgy nemzetgazdasági miniszternek a jegybanktörvény módosításával kapcsolatban. A levélből kiderül, hogy az MNB szerint "indokolatlan" az a Matolcsy által javasolt törvénymódosítás, miszerint a monetáris tanács tagjait a jövőben ne az MNB elnöke, vagy a miniszterelnök javasolja, hanem az Országgyűlés illetékes bizottsága, és ne a köztársasági elnök nevezze ki, hanem az Országgyűlés válassza meg (a javaslatról itt olvashat részletesen).

"Semmi szükségét nem látom annak, hogy változzon a monetáris tanács összetétele. A stabilitás érték, önmagában az esetleg változtatás bizonytalanságot okozhat, ez pedig növelheti Magyarország kockázati felárát növeli" - fogalmazott Simor. "A monetáris tanács tagok esküt tesznek az alkotmányra és az MNB-ről szóló törvényre, a törvény szerint az MNB elsődleges célja az árstabilitás, azt is mondhatnám, majdnem mindegy, ki ül a tanácsban, ha tartja magát ehhez a törvényi kötelezettséghez" - mondta a jegybank vezetője.