OECD: 2012-re lehet 3 százalék feletti magyar növekedés

Jövőre 2,5 százalékos magyar növekedést vár az OECD, míg a magyar kormány hármat.  De pesszimistább a szervezet előrejezése az OECD egészére és az euróövezetre vonatkozóan is. Az euróövezetben a júniusban jelzett 1,8 százalék helyett 1,7 százalékos lehet a GDP-növekedés a jövő évben, az Egyesült Államok pedig 3,2 helyett 2,3 százalékkal bővülhet jövőre az OECD legfrissebb előrejelzése szerint.

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) az idén 1,1 százalékkal, jövőre 2,5 százalékkal, 2012-ben pedig 3,1 százalékkal bővülhet a nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) csütörtökön megjelent előrejelzése szerint.

A magyar kormány legfrisebb prognózisában azonban már jövőre 3 százalékos növekedést vár, 2012-re pedig 3,5 százalékos növekedéssel kalkulálnak.

A GDP-arányos államháztartási hiány az idén 4,2 százalék, jövőre 3,1 százalék lehet, és csak 2012-ben csökkenhet a 3 százalékos uniós határérték alá; akkor a GDP 2,9 százalékát teheti ki az OECD Gazdasági kilátások (Economic Outlook) című tanulmánya szerint.

Az OECD szerint az idén újra beindult magyarországi növekedést a külső kereslet ösztönzi, a lakossági fogyasztás viszont 2010-ben is csökken, és a beruházások is visszaesnek.

A 2011-es adócsökkentések hatását ellensúlyozó kiadáscsökkentő intézkedések felvázolása még várat magára - áll a dokumentumban. A fejlett piacgazdasággal rendelkező országokat tömörítő nemzetközi szervezet szerint a finanszírozási költségek csökkentése és a magánszektorbeli bizalom megerősítése érdekében ismét szükséges kinyilvánítani a hiteles és fenntartható költségvetési konszolidáció melletti elkötelezettséget.

Az OECD valamennyi tagállamát együttvéve idén 2,8 százalékos lehet a növekedés. Jövőre 2,3 százalékra lassulhat az ütem, de 2012-ben ismét 2,8 százalékkal nőhet a 34 tagország összesített GDP-je. A magyar gazdaság így 2010-ben lemarad, jövőre és 2012-ben viszont átlagon felüli mértékben növekedhet.

Magyarország első számú gazdasági partnere, Németország az idén a magyarországi ütemet háromszorosan meghaladó, 3,5 százalékos gazdasági növekedést produkálhat. Az unió legerősebb gazdaságának számító Németország jövőre a magyarral megegyező ütemben, 2,5 százalékkal, 2012-ben 2,2 százalékkal bővülhet az OECD szerint.

A magyarországi munkanélküliség a vizsgált időszakban végig meghaladhatja az OECD-átlagot. Az előrejelzés szerint az idén 11,3 százalék lehet az átlagos infláció Magyarországon, és jövőre tovább nőhet, egészen 11,7 százalékig. Csökkenés 2012-ben várható, akkor 11 százalék lehet a munkanélküliek aránya a munkaképes korú lakosságon belül. Ugyanakkor az OECD-átlag folyamatosan csökken, a 2010-es 8,3 százalékról jövőre 8,1 százalékra, 2012-ben 7,5 százalékra mérséklődik a prognózis szerint.

A növekedés, a hiány alakulása és a munkanélküliség mellett az OECD az infláció alakulására vonatkozóan is számszerű becslést adott. E szerint a magyarországi infláció 2010-ben 4,2 százalék, jövőre 3,1 százalék, 2012-ben 2,9 százalék lehet.

Az OECD évente kétszer állítja össze Gazdasági kilátások című tanulmányát. Az új, sorrendben 88. kiadásban a szervezet a legutóbbi, júniusi elemzéshez képest visszafogta növekedési előrejelzését. Az OECD egészére vonatkozóan 2,8 százalékról módosították a szervezet elemzői 2,3-ra a 2011-es előrejelzést. Az euróövezetben a júniusban jelzett 1,8 százalék helyett 1,7 százalékos lehet a GDP-növekedés a jövő évben, a világ legnagyobb gazdasága, az Egyesült Államok pedig 3,2 helyett 2,3 százalékkal bővülhet jövőre.

A tanulmány szerint a legfejlettebb országok azért kapaszkodnak ki a korábban vártnál lassabban a világméretű válságból, mert az államadósság hatalmasra nőtt terhe és a tartósan magas munkanélküliség fékezi a kibontakozást.

Az OECD az amerikai Marshall-segély felhasználásának összehangolására 1948-ban felállított Európai Gazdasági Együttműködés Szervezet (OEEC) utódja. Alapító okmányát 1960-ban írta alá 20 ország. Magyarország a rendszerváltás után, 1996-ban csatlakozott. A párizsi székhelyű szervezet fő céljának azt tekinti, hogy elősegítse a tagországokban a gazdasági növekedést, a magas foglalkoztatási szintet és a pénzügyi stabilitást, illetve a világkereskedelem fejlődését.