"Ezermilliárdba kerülne az ország villanyszámlájának csökkentése" - interjú az Elmib elnökével

Reálisan a hazai energiafelhasználás maximum negyedét lehetne megújuló forrásokból fedezni, de ehhez is ezermilliárd forintos befektetésre lenne szükség - fejtegette az [origo]-nak adott interjújában Tóth Balázs. Az Elmib Zrt. igazgatóságának elnöke azt is megosztja olvasóinkkal, hogy miért nem terjed gyorsabban hazánkban az alternatív energiák használata, és hogy Bulgáriában miért vezethető be inkább a ledes közvilágítás, mint itthon.

- November végén az Elmib azzal került be a hírekbe, hogy Bulgária történelmi borvidékén korszerűsíti a közvilágítást, aminek nyomán a települések áramszámlája a felére fog csökkenni. Miért nem hallunk ilyen híreket itthonról?
Az eltérő fejlődési ütem miatt. Nálunk a nátriumos lámpákat általában már lecserélték kompakt fénycsőre, ami közel 30 százalékos megtakarítást jelentett, és az égők 20 évig működnek. Ha ezeket cseréljük le a ledes világításra, akkor már csak kisebb léptékű megtakarítás érhető el. Ezzel szemben Bulgáriában a nátriumos izzókat rögtön ledesre cseréljük, amivel 50 százalékos a megtakarítás, ezért megéri a drága technológia alkalmazása, kimaradt tehát egy lépcső, amit itthon nem tudunk megcsinálni.

- Van néhány magyar gazdasági csodafegyver, idesorolják a mezőgazdaság melléktermékeire, a biomasszára alapozott energiatermelést is. Osztja ezt a nézetet?
Úgy gondolom, hogy a magyar mezőgazdasági termelés során keletkező melléktermékek felhasználása, kiegészítve a többi megújuló energiaforrással (víz, szél, nap, geotermikus) Magyarország energiafelhasználásának legalább 25 százalékát biztosíthatná, ennek eléréséhez azonban ezermilliárd forintos beruházásokra lenne szükség. Egy kicsit visszakanyarodva a mezőgazdasághoz, fel lehet használni a melléktermékeket, de semmiképpen nem javallott, hogy jó minőségű földeken ne élelmiszernek alkalmas növényeket termesszenek. Az úgynevezett energianövényeket csak olyan területeken szabad termeszteni, amelyek nem alkalmasak élelmiszer-ipari termelésre, például ártéren vannak, lápos vidéken, vagy ne adj' isten olyan területről van szó, mint a vörösiszappal elöntött kolontári-devecseri körzet. Ezeken a részeken lehet energiafüvet vagy speciális, erre a célra nemesített fűzfát is telepíteni, amelyek megfelelő alapanyaggal látják el az erőműveket. Az Európai Unió felé amúgy azt vállaltuk, hogy 2010-ig az energiafelhasználásunk 6 százalékát biztosítják a megújuló energiák, ezt 2020-ig visszük fel 13-14 százalékra, ami tehát bőven belefér a már említett 25 százalékba.

- Amennyire visszaemlékszem, valamennyi eddigi kormány programszinten, szavakban épített a megújuló energiákra, hangsúlyozta a Magyarországon nagy mennyiségben keletkező biomassza felhasználását, aztán látható eredményt soha nem tapasztaltunk.
Ennek alapvetően két oka van: az egyik, amit már említettem, hogy igen sok pénz, száz- és ezermilliárdok kellenének a megújuló energiák termelésbe fogásához. Erre a célra amúgy sok forrásra számíthatnánk a unióból is, a saját erő megteremtéséhez kellenének olyan pénzügyi konstrukciók, amelyek fedezete az elért megtakarítás lenne. Mindennek persze az alapja, hogy végre kiszámítható, több évre szóló jogi szabályozás szükséges, hiszen úgy nem fog menni, hogy minimum 5-10 év alatt megtérülő beruházásoknál évente vagy kétévente változnak a játékszabályok, arról nem beszélve, hogy sokszor ésszerűtlenek az előírások.

- Mire gondol?
Említhetném például a biogázzal kapcsolatos szabályozást, amely Magyarországon nem engedi, hogy a képződő metánt betápláljuk a földgázhálózatba, noha erre megbízható technológia létezik, és alkalmazzák is Németországban. Nálunk a biogázt csak önmagában lehet felhasználni, így elterjedése nehézkes, hiszen ritkán találkozik a kínálat és a kereslet úgy, hogy egy területen megtermelt biogázmennyiség éppen megegyezzen a település szükségleteivel. A vegyes, földgáz-biogáz rendszert nem ismeri el a szabályozás, így támogatást sem élvez az amúgy működő megoldás.

"A szabályozás is fékezi a megújuló energiák hasznosítását"

- Magyarországon a vezetékes gázellátás messze meghaladja a környező országokban tapasztalható mértéket. Még mindig érdemes bevezetni a faluba a gázt, vagy már lecsengett ez a divat?
Korábban valóban az volt egy polgármester teljesítményének fokmérője, hogy bevitte-e a településre a vezetékes gázt, vagy sem. Ez olyannyira sikerült, hogy mára - némi túlzással - a száz fő alatti falvak maradtak, amelyekbe azért mégis túlzás lenne. Viszont pont a kisebb lélekszámú településeken lenne értelme a kis teljesítményű, megújuló energiaforrásra alapozott, helyi fűtőműveknek.

- A gázártámogatás mennyire hátráltatja a megújuló energiafelhasználás elterjedését?
Biztosan rontja a versenyképességet, ha bármilyen helyettesítő nem a valós áron kerül a fogyasztókhoz. A biomasszára vagy biogázra alapított erőművek viszont úgy lehetnek vonzóbbak, hogy rájuk helyben, kiserőműveket építenek, amikor is érvényesül a multiplikátor hatás, az hogy termelnek valamilyen mezőgazdasági kultúrát, amelyet esetleg ott is dolgoznak fel, a melléktermékeket is helyben teszik alkalmassá energetikai felhasználásra, ami pluszmunkahelyeket teremt, ráadásul kiváltanak vele drága, zömében importból származó energiahordozót, mint amilyen a földgáz. Így összességében már mindenképpen versenyképes a rendszer.

- Akkor miért nem működik?
Mert általában nem rendszerként kezelik. Gondoljon csak egy társasház fűtésének korszerűsítésére. Nagyon sok esetben nincs pénz arra, hogy teljes körű átalakítást végezzenek, amelynek keretében meg kellene oldani a falak hőszigetelését, az ablakok-ajtók cseréjét, korszerűbb kazánt kellene beszerezni, ki kellene építeni a monitoringrendszert, és nem utolsósorban biztosítani kellene a helyiségenkénti szabályozás lehetőségét. Ezek együttes megoldásával lehet csak elérni, hogy valóban felére essen a ház energiafelhasználása, feleződjön a fűtésszámla. Ehhez képest a gyakorlatban sokszor úgy történik, hogy egy-egy részterület kivitelezője azzal keresi meg a házat, hogy ingyen megcsinálja a terveket, arra számítva, hogy majd ő csinálja a falszigetelést vagy cseréli az ablakokat. Külön-külön ezeknek viszont nincs sok értelmük. Erre kéne egy koherens kormányzati stratégia, támogatott független tervező és kivitelező szervezetekkel.

Mi az az Elmib?

Az Elmib Első Magyar Infrastruktúra Befektetési Zrt.-t a Magyar Fejlesztési Bank hozta létre 2000-ben, amelyet később magánszemélyek vásároltak ki. A jelenleg mintegy száz főt foglalkoztató társaság megújuló energiaforrásokon alapuló energiatermeléssel, energiakereskedelemmel és gázelosztással, köz- és belsővilágítási rendszerek korszerűsítésével és üzemeltetésével foglalkozik, éves árbevétele 18,7 milliárd forint. Salgótarjánban, Kaposváron és Mányon építenek biomassza-erőműveket, Dömsödön biogázerőművet üzemeltetnek, több mint 400 hazai településen korszerűsítették a közvilágítást, közel 250 település gázellátását oldották meg.