Várhatóan hosszú ideig Észtország lesz az utolsó új tagja az eurózónának, mivel a két másik balti államnak az előrejelzések szerint 2015-ig várnia kell a bebocsátásra, a többi kelet-közép-európai ország pedig nem óhajtja elkapkodni a közös európai valuta átvételét - értékelik az ország január 1-jei belépését az övezetbe a Reutersnek nyilatkozó elemzők a Napi Gazdaság tudósítása szerint.
Tallinn-nak két fő érve van az euró átvétele mellett: az egyik, hogy Észtország ennek segítségével vonzóbbá válhat a külföldi befektetők szemében, a másik, hogy egy újabb nyugati közösség tagjává válva tovább erősíthetik a falat a balti ország és Oroszország között.
Az 1,3 millió lakosú Észtország komoly áldozatot hozott az eurózóna-tagságért. A feltételek teljesítése érdekében a kormány a GDP több mint 9 százalékának megfelelő összeggel faragta le az államháztartás hiányát. A közszférában húsz, a magánszektorban közel negyven százalékkal csökkentek a bérek. Segítette az országot az alacsony adósságállomány és - sajátos módon - a gazdasági válság, amely 2009-ben közel 14 százalékkal vetette vissza a gazdaságot, ám eközben lenyomta az inflációt is. A jegybank becslése szerint a GDP az idei 2,7 százalék után jövőre 3,9 százalékkal nőhet.
A lakosság megosztott az euró bevezetésével kapcsolatban: az eurózóna-belépést ellenzők szerint a lehető legrosszabbkor csatlakozik az ország az övezethez, amikor annak még a jövője is kétséges, de biztos, hogy jövőre jelentős változások előtt áll. Egy független közvélemény-kutatás szerint az emberek osztják ezt az aggodalmat, 53 százalékuk ellenzi a belépést, a kormány megrendelésére készült felmérésekből azonban az derül ki, hogy 54 százalékuk európárti.
"Nagyobb a kockázata az euró étvételének, mint a zloty megtartásának" - nyilatkozta nemrég Marek Belka lengyel pénzügyminiszter. Petr Necas cseh kormányfő szavai szerint "az euró bevezetése hosszabb távon nem válna Csehország előnyére". Elemzők ennek alapján 2019-re várják a lengyel, illetve 2020-ra a cseh eurót. |