"Úgy voltunk vele, ha az őszt túléljük, megmaradunk" - búcsúzik a Költségvetési Tanács

A kormányzat barátságtalan viszonyulását már nyár óta érezték, de konkrét információik nem voltak arról, hogy napirenden volna a Költségvetési Tanács megszüntetése - derült ki a tanács mögött működő szakmai műhely tagjaival folytatott beszélgetésekből. A legtöbben az államigazgatásból érkeztek, de kérdéses, hogy újból el tudnak-e ott helyezkedni - addig is azon dolgoznak, hogy más intézmények hasznosítani tudják az általuk kidolgozott módszertanokat.

"Már augusztus óta arról beszélgettünk kávézás közben, vajon meddig hagyja a kormány, hogy dolgozzunk" - mondta az [origo]-nak a jelenlegi formájában megszüntetésre ítélt Költségvetési Tanács (KT) szakmai stábjának egy munkatársa, amikor arról kérdeztük, mennyire érte váratlanul a döntés.

Először a 2011-es költségvetéshez benyújtott módosító indítványok között bukkant föl a KT elemzéseket, számításokat készítő titkárságának felszámolása a működéséhez szükséges pénz elvonásával. Később kiderült, a kormányoldalnak nemcsak ez a célja, hanem a kilenc évre választott háromfős tanács átalakítása is - az azóta megszavazott törvény szerint a jövőben a jegybank és az ÁSZ mindenkori elnöke, illetve a köztársasági elnök egy jelöltje lesz a testület tagja -, de szakmai háttérstáb híján ennek a változtatásnak már kisebb a jelentősége.

"Tudtuk, hogy az ősz necces lesz, mert a gyorsan összerakott költségvetés ügyében elkerülhetetlen a konfrontáció a kormánnyal. Egyik kabinet sem szereti, ha piszkálják, az előzővel is voltak gondok, bár a választások óta látottak alapján azt is sejtettük, hogy a jelenlegi az átlagosnál is kevésbé fogja viselni a kritikát. Sokatmondó volt, hogy a miniszterei nem kommunikáltak a KT-val. Mégis bíztunk azért benne, hogy a saját érdekében nem fog nekimenni az intézménynek. Úgy voltunk vele, ha ezt az őszt túléljük, akkor valószínűleg megmaradunk" - mondta a neve elhallgatását kérő közgazdász.

A kormányszóvivő még tagadta

"Volt néhány támadás a KT ellen, például Domokos László ÁSZ-elnök nyilatkozata, melyben kifejtette, hogy nincs szükség a stábra. Viszont a költségvetést értékelő anyagunk megjelenése előtt két héttel Nagy Anna kormányszóvivő közölte, hogy nincs napirenden semmilyen, a KT-t érintő változás, és háttérinformációk sem jutottak el hozzánk arról, hogy kész tervek lennének a megszüntetésre" - idézte fel egy kollégája.

Ő azt is megjegyezte, az egyetlen érdemi vád a kormánypárti politikusok részéről az volt, hogy a KT az előző ciklusban nem hívta fel a figyelmet a büdzsében tátongó lyukra. "Az akkori anyagainkból látszik, hogy ez nem igaz. De egyébként nem lenne fair számon kérni, hogy egy éve milyen színvonalon dolgoztunk, mert másfél év alatt folyamatosan épült fel a stáb. A feladatokat a törvény is így szabta meg, például a költségvetés belső tételeire egy éve még becslést sem kellett adnunk. Akkor még nem álltunk úgy erőforrásokkal, mint most" - magyarázta az elemző.

Államigazgatási tapasztalatok

A KT honlapján fent lévő önéletrajzokból kiderül, hogy a stáb nem gyakornok tagjainak többsége korábban dolgozott az államigazgatásban. Féltucatnyian egyenesen az egykori Pénzügyminisztériumból, többen az MNB-ből érkeztek, megint mások a Gazdasági Versenyhivatalból vagy az Államadósság-kezelő Központból. Van, akinek az Európai Bizottság egyik főigazgatósága vagy a Világbank volt az előző munkahelye. Arra a kérdésre, hogy a mintegy harminc elemző, közgazdász és statisztikus vajon hol folytatja, forrásunk úgy vélekedett, mivel eddigi pályafutása során szinte mindenki közpolitikai kérdésekkel foglalkozott, biztos, hogy sokan visszatérnének az állami szférába, de majd kiderül, jut-e nekik újra hely. "Az biztos, hogy akinek a szociális ellátórendszer finanszírozása a szakterülete, az kevésbé szívesen helyezkedne el a versenyszférában, még akkor is, ha a képzettsége megvan ahhoz, hogy egy bankban dolgozzon" - tette hozzá.

Egy fideszes parlamenti képviselő név nélkül - és hangsúlyozottan nem a kormány vagy a frakció álláspontját tolmácsolva - azt mondta az [origo]-nak, tisztában van vele, hogy a KT stábjában kiváló szakértők vannak, és reméli, hogy ők a jövőben az államigazgatásban kamatoztatják majd a tudásukat. Megkérdeztük az ÁSZ-t és az MNB-t, tervezik-e a KT munkatársainak átvételét, de az előbbitől azt a választ kaptuk, hogy a kérdésben "még nem alakított ki hivatalos álláspontot", a jegybank pedig egyelőre vizsgálja, az új KT-felállásban milyen erőforrások szükségesek a feladatai ellátásához.

Az utókornak dolgoznak

Elemző forrásunk úgy látja, komoly szaktudás gyűlt össze a KT titkárságán, és állítja, a kollégái még mindig teljes erőbedobással dolgoznak, hogy az eddigi munkájuk eredménye minél teljesebb formában maradhasson meg az utókornak. "Azt gondolom, hogy a kidolgozott módszertanaink és tanulmányaink használhatóak lesznek másoknak is, akár a minisztériumokban, akár az MNB-ben vagy kutatóintézetekben" - jelentette ki.

Egy harmadik, korábbi állása révén külföldi kapcsolatokkal rendelkező KT-munkatárs azt mondta, a nemzetközi trend világosan a nagyobb költségvetési átláthatóság és szigorúság irányába mutat. "Sok nyugati országban még úgy is működik hasonló, komoly szakmai elemzéseket gyártó intézmény, hogy ott a kormány is rendszeresen készít hatástanulmányokat lényegében minden nagyobb horderejű pénzügyi döntésről, aminek nálunk semmiféle hagyománya nincs" - említette.

"Hallottam azt az érvet is, hogy számos független elemzőcsoport van a hazai bankoknál, ezért ránk semmi szükség. Ezek azonban többnyire kétfős agytrösztök, tudomásom szerint egyedül az OTP Banknál van egy kisebb osztály a célra, de az nemcsak Magyarországgal, hanem az összes olyan országgal foglalkozik, ahol az OTP jelen van" - mondta forrásunk.

Az IMF követelte meg a KT létrehozását

A Magyar Köztársaság Költségvetési Tanácsát a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény hozta létre. Ez a jogszabály része volt a Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közt 2008 őszén kötött megállapodásnak. Az IMF vállalta, hogy a Világbankkal és az Európai Unióval együtt összesen 25 milliárd dolláros hitelkeretet bocsát Magyarország rendelkezésére. Magyarország cserébe azt vállalta, hogy tovább csökkenti az államháztartás hiányát, és a költségvetési fegyelmet erősítő jogszabályokat vezet be.

A törvény értelmében a Költségvetési Tanács a parlament munkáját és az állampolgárok tájékozódását segíti. A KT feladatai közé tartozik, hogy makrogazdasági előrejelzéseket, a költségvetési tervezéssel, előrejelzéssel és hatásvizsgálattal kapcsolatos módszertani ajánlásokat készít. Emellett becslést készít az állami büdzsé tervezetéről, a hozzá kapcsolódó módosító indítványokról, valamint egyéb törvényjavaslatok költségvetési hatásáról.