Matolcsy bejelentésein is múlik, meddig repülhet a svájci frank

A svájci frank az euróövezet problémái miatt erősödik az euróval szemben, ami egyben azt is jelenti, hogy egyre emelkedik a frank forinttal szembeni árfolyama is. A forintnak akkor lenne esélye kivonni magát ebből a trendből, ha a kormány a jövő év első negyedében olyan strukturális reformokat jelentene be, amelyek tetszenek a befektetőknek, de ha Matolcsy György adós marad a szükségesnek vélt lépésekkel, akkor 240 forintig is elszaladhat a frankkurzus.

Rekordszinten áll a svájci frank euróhoz mért kurzusa: a svájci deviza egy héttel ezelőtt a szeptember 8-án beállított rekordját döntötte meg az euróval szemben, szerdán pedig kevesebb mint 1,25 frankba került egy euró, ami újabb csúcsot jelent. A frank szárnyalása miatt szerda délután már több mint 221 forintba került a bankközi devizapiacon a svájci pénz, ami ugyan még nem rekord, de csak pár forintra van a szeptemberben feljegyzett, 226 forint körüli szinttől (a frank szerdai árfolyamalakulásáról itt olvashat részletesen).

A frank erősödése magyar szempontból azért nagy jelentőségű, mert a magyar háztartások döntő része ebben a devizában adósodott el az elmúlt években, vagyis a dráguló frank automatikusan növeli a válság miatt amúgy is nehéz pénzügyi helyzetben lévő háztartások havi terheit. Különösen aggasztó a magyar devizahitelesek szempontjából, hogy nem egyszeri kiugrásról van szó, a frank ugyanis az utóbbi egy hónapban egyszer sem volt 200 forintnál olcsóbb, miközben a hitelek nagy részét 140-150 forintos szinteken vették fel a háztartások és a cégek is.

A frank az euróval szemben 17 százalékot erősödött csak az idén, a forinttal szemben pedig több mint 20 százalékot - a kettő közötti különbség a forint euróval szembeni leértékelődéséből adódik. A franknak mindenekelőtt az európai adósságválság mélyülése "tett jót", az alpesi pénz ugyanis egyike a biztonságos befektetésnek tartott devizáknak, így ha a világgazdaságban romlanak a kilátások, a frank iránti kereslet, és ezzel a frank árfolyama is rögtön nőni kezd. A frank abból is profitálni tudott, hogy az euróövezet országainak adósságválsága épp akkor ütött be, amikor a svájci gazdaság kiugróan jó teljesítményt mutatott.

Rizikós Franciaország

A forint szempontjából nagy kockázatot jelent, ha a befektetői bizalom megingatására alkalmas hírek jönnek a nemzetközi piacokról - a magyar deviza ugyanis nem számít biztonságos pénznek, így ha gond van a világgazdaságban, akkor a forint egyike lehet azoknak a pénzeknek, amelyektől a lehető leghamarabb megválnak a befektetők.

Baljós előjelből pedig van bőven. A hitelminősítők az euróövezeti tagállamokra az elmúlt időszakban sorra jelentették be a negatív besorolási lépéseket: múlt kedden a leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta Belgium adósosztályzatának kilátását a Standard & Poor's, a Moody's osztályzatrontást valószínűsítő felülvizsgálat alá vette Portugáliát, és megvonta Spanyolországtól a lehető legjobb, "AAA" szuverén adósi minősítést, és felülvizsgálat alá vette Görögország már most is bóvli - befektetésre nem ajánlott - besorolását. A múlt héten a Moody's szinte példátlanul agresszív, egyszerre öt fokozatú leminősítéssel megvonta Írország elsőrendű adósosztályzatát, a bankveszteségekkel kapcsolatos költségvetési terhekkel és az ír gazdaság bizonytalan kilátásaival indokolva a drasztikus lépést, most kedden a Bloomberg pedig már azt írta, hogy akár Franciaország is elveszítheti a legmagasabb fokozatú, AAA besorolását.

Európától függ a frank sorsa

"Nagyon valószínű, hogy sok országot leminősítenek az előttünk álló évben" - véli a Bloombergnek nyilatkozó Toby Nangle, a londoni Baring Asset Management befektetési cég vezetője, aki szerint meglehetősen nagy sokk lenne, ha Franciaországot leminősítenék. Nagel szerint jelenleg a piac nem árazta be Franciaország lehetséges leminősítését. Ralf Ahrens, egy frankfurti alapkezelő vezetője szintén a Bloombergnek nyilatkozott, és azt mondta, hogy ha az eurózóna válságát nem oldják meg a lehető leghamarabb, akkor az államadósság-finanszírozás ezeknek az országoknak nagyon sokba fog kerülni, és a hitelminősítők egyre többet fognak leminősíteni közülük. "Ennek a jelei már láthatóak a piacon. Franciaország pedig nagy kockázatot jelent" -mondta Ahrens.

Sokkhatás vagy hullámmozgás?

"A frank euróval szembeni erősödését az is magyarázhatja, hogy az utolsó negyedéves fellendülés után 2011 első negyedévében korrekció jön a nemzetközi piacokon, ennek szellemében a befektetők átcsoportosítják portfólióikat, és a menedékdevizaként számon tartott svájci frankba menekülnek" - mondta az [origo]-nak Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője.

A következő negyedévben Kondrát a lehetséges piaci korrekciót és a görög, illetve ír ügyet látja komoly kockázatnak a forint szempontjából, ugyanis ezzel a két országgal kapcsolatban még mindig nem múltak el a befektetők aggályai, és egy negatívabb piaci hullámban újra rájuk terelődhet a figyelem - tekintettel különösen arra, hogy Görögország esetében jó eséllyel adósságátrendezés lesz a közeljövőben. A nagy nyugat-európai államok, azaz az elsőrendű adósok esetleges leminősítése Kondrát szerint nem fog igazi sokkot okozni, mert Belgium és Franciaország adóssága elsőrendű marad még akkor is, ha néhány szinttel leminősítik őket. Hasonlóan látja Kolba Miklós, az ING devizaüzletág-vezetője is, aki szintén nem számít sokkhatásra egy esetleges nyugat-európai leminősítés esetén, inkább csak kisebb "hullámmozgást" tart valószínűnek.

Matolcsy reformján múlhat az árfolyam

"Nem lehet kizárni, hogy 240 forint lesz a svájci frank, de mi alapvetően nem erre számítunk" - mondta Kondrát. "Ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, kellene egy 1,20-os euró/svájci frank árfolyam, az euróval szemben pedig a forintnak úgy 285-290-es szintig kellene gyengülnie" - tette hozzá az MKB közgazdásza (szerdán egy euróért valamivel több mint 276 forintot kellett adni).

"Nem tesszük a fa alá, amit Svájctól kapunk"

A jelenlegi piaci helyzet alapján valószínűsíthető, hogy a frank jövőre újabb csúcsokat dönt majd meg az euróval szemben, legalábbis a Commerzbank elemzői szerint. "Nem tesszük a fa alá, amit Svájctól kapunk az év vége felé. Az euró/frank jegyzése már az 1,25-os szintet vette célba, és nem úgy tűnik, hogy az ámokfutást megállítaná az Európai Unió még csak körvonalazódó tagállam-megmentési terve. Mielőbbi konkrétumok sokat segíthetnének az európai kockázatok megítélésében, és akár a magyar devizahiteleseknek is, akik könnyen lehet, hogy a 220 forint feletti árfolyam terhével lesznek kénytelenek ünnepelni" - vélik a bank elemzői.

Gondi István, a Raiffeisen devizaelemzője 1,20 alá várja az euró/frank árfolyamot, a BusinessWeeknek nyilatkozó Marcus Hettinger, a zürichi Credit Suisse AG devizastratégája viszont úgy gondolja, hogy a következő félévben az euró visszaerősödik a frankhoz képest, és az árfolyam beáll az 1,30-os értékre, egy éven belül pedig felkúszik az 1,35-os szintre. "Önmagában a svájci frank euróval szembeni erősödése nem fog 240 forintos svájci frankot eredményezni, ehhez mindenképpen szükség lesz a forint gyengülésére is" - mondta Kolba Miklós, és hozzátette, hogy a hiánycél teljestése miatt a forintra most nem nehezedik piaci nyomás, de a magyar pénz nemzetközi vagy magyarországi hírekre is gyengülésbe kezdhet a jövőben.

Kolba szerint ez utóbbi a valószínűbb: a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által november végén 2011. februárra ígért reformlépések bejelentése lesz az első negyedév "csúcspontja". Az elemző szerint ha a kormány csalódást okoz a befektetőknek, akkor rövid távon akár 290 forintig is eltolhatják az eurót. A befektetők már a költségvetés bemutatása után is hiányolták ezeket az intézkedéseket, mondván, a magyar kormány ugyan a hiánycélt teljesíti, ám ezeket extrabevételekkel oldja meg, miközben a kiadási oldalhoz nem nyúlt hozzá - erre hivatkozva rontotta le Magyarország adósosztályzatát a Moody's hitelminősítő december elején.

Ha a reformlépések nem győzik meg a piaci szereplőket, és a frank tovább erősödik az euróval szemben, akkor nem irreális felvetés a 240 forintos frankárfolyam - mondták az elemzők. Ez azonban nem jelenti azt, hogy tartósan ilyen árfolyammal kellene számolni, Gondi István szerint például ha az euró 290 forintig erősödne, akkor folytatódna a kamatemelés, amivel megvédheti a jegybank a forintot. Ennek azonban komoly ára lenne a szakértő szerint, a forintkamatok akár 10 százalék fölé emelése ugyanis bizonyosan nem tenne jót az épp csak beinduló gazdasági növekedésnek.

Az uniós vezetők készek mindent megtenni az euró védelmében

Nem véletlenül koncentráltak egyetlen világos üzenet átadására a múlt héten az uniós állam- és kormányfők az év utolsó uniós csúcsán, ahol Herman Van Rompuy, az ET állandó elnöke kijelentette, hogy jelenleg a lehető legfontosabb az euró stabilitásának a védelme, amelynek érdekében az uniós vezetők minden szükséges lépést megtesznek. Ennek szellemében bólintottak rá egyhangúlag a 2013-tól életbe lépő állandó válságkezelési mechanizmusra, amely a jelenleg létező 750 milliárd eurós átmeneti készenléti hitelkeretet váltaná fel.

A csúcson újságírók nekiszegezték a kérdést Barrosónak és Rompuynek, hogy vajon mindezek az intézkedések elégendőek-e az euró védelméhez, nem kellene-e esetleg a jelenlegi készenléti hitelkeret - amelyből Írország 85 milliárd eurót kapott, hogy stabilizálni tudja a pénzügyi rendszerét - összegét is megemelni. Herman Van Rompuy szerint a jelenlegi mentőalapnak mindössze a 4 százalékát használta fel eddig az eurózóna, így semmi szükség a megemelésére, egyébként pedig az unió kész bármit megtenni az euró védelmének érdekében.

Ugyanezt hangsúlyozta Orbán Viktor is a csúcs utáni sajtótájékoztatóján, miszerint a januártól kezdődő soros uniós elnökségünk alatt háttérbe szorulnak a magyar témák, a lehető legfontosabb feladat az lesz, hogy az unió meggyőzze a piacokat az euró stabilitásáról.