Orbán szomorúan ért egyet a távolodó eurócéldátumról írókkal

Orbán Viktor miniszterelnök szerint Európa-bajnok teljesítmény lenne, ha ebben a ciklusban 70 százalékra sikerülne leszorítani a jelenleg 80 százalék feletti államadósság-rátát. A miniszterelnök Londonban azt nyilatkozta, hogy szomorú szívvel, de egyetért azokkal a véleményekkel, miszerint nem az eurózónához csatlakozás a legsürgetőbb feladat. Orbán szerint akkor lesz céldátum, ha betartható számot tudnak majd mondani, külföldi elemzések szerint pedig 2019-nél előbb nem lesz magyar euró.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint teljesen indokolt, hogy az elemzők nem a legsürgetőbb teendők között említik az eurócsatlakozást. "Szomorú szívvel, de egyet kell értsek ezzel" - mondta azokra a külföldi elemzői felvetésekre, amik szerint Magyarország 2019-20 körül csatlakozhat legkorábban az eurózónához.

A kormányfő a brit kollégájával tartott egyeztetés után azt nyilatkozta, hogy a hazai össztermékhez mért 80 százalékos államadósság-rátával nem lehet csatlakozni az euróhoz, mert a felső tűréshatár 60 százalék. "Én ebben a ciklusban ha megfeszülök, akkor sem tudok 60 százalékot előállítani. (...) Ha le tudjuk vinni 80-ról 70 közelébe, az már egy világbajnoki, de legalábbis Európa-bajnoki eredmény lesz" - mondta a kormányfő.

Orbán Viktor kijelentette: az euróhoz vezető út valóban több közbülső akadályon vezet át, rövid időn belül el kell érni például a 65 százalékos európai foglalkoztatottsági átlagot, a gazdasági növekedést be kell indítani, és főleg csökkenteni kell az államadósságot.

Távolodó céldátum

Az utóbbi napokban több nagy citybeli befektetési csoport - közük a JP Morgan és a BNP Paribas - is olyan egybehangzó előrejelzéseket közölt, amelyek szerint az euróövezeti adósságválság miatt Magyarország és Lengyelország valutauniós felvétele 2019 előtt nem valószínű, Csehország csatlakozása pedig akár a 2020-as évekre is áttolódhat. A korábbi konszenzus 2014-2015-ös csatlakozási időpontokat valószínűsített a térség számára.

Arra a kérdésre, hogy a magyar kormány várhatóan mikor nevez meg csatlakozási céldátumot, Orbán Viktor kijelentette: akkor, amikor "olyan dátumot tudunk mondani, amelyet be tudunk tartani". A kormányfő szerint a magyar hitelesség elvesztéséhez hozzájárult az is, hogy korábban elhangzott "vagy öt különböző céldátum, és egyiket sem tudtuk betartani".

2009 végén Oszkó Péter, az akkori pénzügyminiszter is azt nyilatkozta, hogy szándékosan nem adnak meg eurócsatlakozási céldátumot. A korábbi miniszter azt is hozzátette, hogy a csatlakozásig növelnék a foglalkoztatottságot, legalább 65 százalékra.

Saját úton a nyugdíjkérdésben

Arra a kérdésre, hogy miként értékeli azt a hétvégi lengyel pénzügyminisztériumi bejelentést, miszerint az EU az államadósság kiszámításához figyelembe venné a lengyel nyugdíjreformhoz köthető költségtételek némelyikét, Orbán Viktor kijelentette: minden ország a saját útját járja, és Magyarországnak is ezt kell tennie.

"Én azt gondolom, hogy mi jó döntést hoztunk, ki tudunk mászni az adósságcsapdából, de ezt óvatosan mondom, mert ezért még sokat kell dolgoznunk (...) túl fogjuk élni azt a borzalmas eladósodottságot, amelyet az elmúlt évek zúdítottak a magyarok nyakába" - fogalmazott a magyar miniszterelnök.

Hozzátette: afelől sosem volt kétség, hogy a magyar álláspontot Brüsszelben mindenki el fogja fogadni, tekintettel arra, hogy az EU belső szabályai szerint a nyugdíjügyek kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartoznak, tehát minden tagállam maga dönti el, hogy milyen úton jár. Magyarország most visszatér a nyugat-európai útra, tehát olyan kétpilléres - állami és önkéntes - nyugdíjrendszere lesz, amilyen a nyugat-európai országok többségére jellemző. "Elhagyjuk azt a közép-európai kísérleti zónát, amely szerintem több kockázatot, mint előnyt tartogat az (e zónában) tartózkodó országok, köztük Magyarország számára" - mondta Orbán Viktor.

Elveszett hitelesség

A közelgő soros magyar EU-elnökség jelentőségével kapcsolatban a kormányfő azt mondta: Magyarország az elmúlt nyolc évben elvesztette szavahihetőségét, vagyis "ma bennünket nem vesznek komolyan". Magyarország meghamisította az adatokat, az európai tanácsüléseken rendszeresen nem mondott igazat, átverte a hitelminősítőket és bankokat, egyáltalán úgy viselkedett, ahogy civilizált országok nem viselkedhetnek a nyugat-európai kultúrkörben. Ráadásul "le is lepleződtünk, és rászorultunk arra az óriási kölcsönre, amellyel az IMF (a Nemzetközi Valutaalap) húzta ki Magyarországot a bajból".

Orbán Viktor szerint most innen kell az országnak visszakapaszkodnia a komolyan vehető, megbízható és tekintélyes országok közé, és ebből a szempontból az EU-elnökség a legnagyobb segítség, "ha jól csináljuk". Ha Magyarország jól szerepel a következő félévben - és ezért örvendetes, hogy az ellenzék támogatja a kormányt a sikeres elnökség ügyében -, akkor Magyarország visszanyerheti tekintélyének nagy részét - mondta a miniszterelnök.