Még mindig titok, mit adna a nyugdíjhozamért az állam

A készpénzt a biztonságérzet, az önkéntes pénztárt pedig az adó-visszatérítés teheti vonzóvá a nyugdíjpénztári reálhozamuknak helyet kereső egykori pénztártagoknak. A tébérendszerbe való utaláshoz vakon meg kell bízni az állami gondoskodásban - az ugyanis továbbra sem ismert, hogy mi lesz ezzel a pénzzel, és így növelhető-e egyáltalán a későbbi nyugdíj.

"A hét elején kaptam meg a levelet a nyugdíjpénztáramtól, eszerint csaknem 400 ezer forint reálhozam van a számlámon. A levélben a pénztár arra buzdított, hogy önkéntes pénztárba tegyem a pénzem, mivel nekik ez az érdekük, ez nem is lepett meg. Ezzel együtt nem tudom, mit tegyek, bár azt tudom, hogy nem akarom most elkölteni, hanem félre szeretném tenni idősebb éveimre" - mondta az [origo] egyik olvasója, egy multinacionális cég középvezetőjeként dolgozó, harmincas éveiben járó nő.

Nagy Anna kormányszóvivő a szabályok ismertetésekor - december végén - azt mondta, áprilisban kezdődhet meg a reálhozam kifizetése, ami a magánnyugdíjpénztárak kötelezettsége lesz. A törvényben és a kapcsolódó kormányrendeletekben nincs teljesen egyértelmű előírás arra vonatkozóan, mikor és meddig kell nyilatkozniuk a pénztártagoknak a reálhozam sorsáról. Az eljárási szabályokra vonatkozó kormányrendelet úgy fogalmaz, hogy ha a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tag a tagi kifizetés összegéről nem nyilatkozik, a magánnyugdíjpénztár 2011. március 1-je és március 31-e között felkéri, hogy rendelkezzék az összegről.

Három lehetőség adott

Aki február végéig nem nyilatkozik a reálhozamról, az levelet kap a nyugdíjpénztártól, és ha ezután sem rendelkezik a pénzről, akkor a kassza a lakcímére utalja ki a pénzt. Ha nem veszi át a hozamot, akkor az összeg az állami nyugdíjalapba kerül, de a kormány nem számít erre - Nagy Anna ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy "nagyon kevés esély van arra", hogy ne találja meg a magánnyugdíjpénztár-tagot a pénz.

Az állami rendszerbe visszalépő magán-nyugdíjpénztári tagok háromféleképpen rendelkezhetnek megtakarításuk reálhozamáról. Hozzájuthatnak készpénzben a reálhozamhoz, vagy "rendelkezhetnek annak önkéntes nyugdíjbiztosító-pénztárba vagy társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrehozandó egyéni számlára történő átutalásáról" - fogalmaz a nyugdíjpénztári átlépéseket szabályozó törvény és kormányrendelet.

1. Társadalombiztosítás

A három lehetőség közül a nyugdíjvitában eddig a biztonságot képviselő állam számlájára való utalásnál a legnagyobb a bizonytalanság, legalábbis abban az értelemben, hogy még meg sincsenek azok a szabályok, amelyek meghatározzák, hogy a felvett összegnek mi lesz a sorsa, és hogyan befolyásolja majd a pluszpénz a későbbi nyugdíjkifizetést.

A nemzetgazdasági tárcától szerdán kérdeztük meg, mivel számolhat az, aki úgy dönt, hogy az állami nyugdíjrendszerbe utalja a magánpénztári reálhozamát, de választ cikkünk megjelenéséig nem kaptunk. Arra lettünk volna kíváncsiak, hogy miképp számolják ki, mennyivel nő meg a pluszbefizetés miatt a későbbi nyugdíjjáradék, illetve, hogy a kormány ilyen szabályozás hiányában hogyan érvelne a nyugdíjhozam állami rendszerbe való utalása mellett. A jelenlegi nyugdíjszabályok alapján nem lehet megjósolni, hogy mi lesz a pénzzel, illetve hogy mennyivel növelheti a nyugdíjat a pluszbefizetés - hisz eddig nem volt lehetőség kiegészítő befizetésre.

A reálhozamos levelüket már kézben tartó pénztártagok választását ugyan nem könnyíti meg, de jogilag nincs késésben a kormány, az átlépést érintő szabályokról szóló kormányendelet szerint ugyanis a nemzeti erőforrásokért felelős miniszternek és a nemzetgazdasági miniszternek május végéig kell elkészítenie az állami nyugellátási összeg számítására, az egyéni számlavezetés módjára és feltételeire, valamint az özvegyi nyugdíjra vonatkozó szabályokat.

A reálhozam adóztatása sem volt egyértelmű

A nyugdíjrendszer átalakításáról szóló bejelentés óta nem ez az első eset, hogy bizonytalanság veszi körül az állami szabályokat. Selmeczi Gabriella, a nyugdíjügyekért felelős kormánybiztos november végén azt közölte, hogy az eredeti tervekkel ellentétben adózniuk kell az állami nyugdíjrendszerbe visszalépőknek a magán-nyugdíjpénztári reálhozam után, de később ez a kijelentés bizonyult tévedésnek.

December elején a parlament költségvetési bizottsága benyújtott egy módosító javaslatot, amely a reálhozam felvételét már mentesítette az egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól, ám egyéb jövedelemként említette a kifizetést, míg Selmeczi még a más adókulcs alá eső, tőkejövedelemkénti adózásról beszélt.

Ezt követően Orbán Viktor vette a kezébe az irányítást: a kormányfő politikai nyilatkozatot nyújtott be a parlamentnek, amelynek egyik pontja szerint "garantálni kell az állami rendszerbe átlépők esetleges hozamának adómentességét, ha 2011. január 31-ig átléptek, és hozamukat kivették". A nyilatkozatra december 20-án bólintott rá a parlament, ezzel garantálva a reálhozamok felvételének adómentességét.

2. Készpénz

A nem egyértelmű szabályok miatti bizonytalanság sokakat arra késztethet, hogy a legbiztosabbnak tűnő megoldást válasszák, vagyis készpénzben vegyék fel a reálhozamot. Ezt javasolja például az érintetteknek Tatár Attila pénzügyi tanácsadó is, aki az [origo]-nak azt mondta: a pénztártagok legyenek a maguk urai, vegyék ki a pénzüket, összegtől függően válasszanak valamilyen megtakarítási konstrukciót. "Ebben az esetben kvázi jutalomként is tekinthetik, és a folyó kiadásokra, esetleg hitelek, adósság törlesztésére fordíthatják az összeget. Több lehetőségük is van azoknak, akik nyugdíjcélú megtakarításként akarják kezelni az összeget" - tette hozzá.

Két, adózási szempontból kedvező megoldás is választható a készpénzes felvétellel, nyugdíj-előtakarékossági számlára (nesz) vagy tartós befektetési számlára (tbsz) is tehető a felvett pénz. Ezt követően a számlatulajdonosok határozhatják meg, hogy az összeget milyen befektetési eszközbe teszik, akár tőzsdei részvényeket is vásárolhatnak.

A tbsz esetében három év után a nyereség 10 százaléka után kell adózni, öt év után pedig teljesen adómentes a nyereség. A nyesz esetében a számlatulajdonos rendelkezhet az adóévben általa a számlára befizetett összeg 30 százalékának, maximum 100 ezer forintnak a sorsáról, azaz az összegnek az adóból a nyugdíj-előtakarékossági számlájára történő átutalásáról. Ráadásul a nyeszen megtakarított összeg felvétele is adómentes.

Frankhitelesek és előtörlesztés

Tatár Attila arra a kérdésre, hogy érdemes-e hitelek előtörlesztésre fordítani a reálhozamból származó összeget, azt mondta, a mostani svájcifrank-árfolyamon nem célszerű ez a megoldás. Az érintetteknek a szakember azt javasolja, képezzenek 6-9 havi törlesztőrészletnek megfelelő tartalékot, amit likvid befektetésbe tesznek, akár bankbetétbe, és ha az árfolyam lejjebb megy, akkor fontolják meg az előtörlesztést.

3. Önkéntes pénztár

"Érdemes a magán-nyugdíjpénztári számlán elért reálhozamot önkéntes nyugdíjpénztárban elhelyezni" - mondta el véleményét az [origo]-nak Juhász Istvánné, a magyar pénztári szektor képviselőinek közel 100 százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára. "Ennek a konstrukciónak az a legnagyobb előnye, hogy a 2011-ben nyilvántartott összeg 20 százaléka, legfeljebb 300 ezer forint adó-visszatérítés illeti meg az önkéntes nyugdíjpénztári tagot" - tette hozzá.

A 20 százalékos kedvezmény olvasónk példáját véve azt jelenti, hogy ha a 400 ezer forintos reálhozamot önkéntes számlán helyezi el, akkor a 2011-ről szóló, 2012-ben beadott adóbevallásban 80 ezer forint adó-visszatérítés illeti meg. Ezt nem kapja meg készpénzben, hanem a számláján írják majd jóvá. "Vonzóvá teheti az önkéntes pénztár választását az is, hogy számos munkáltató a béren kívüli, cafeteriajuttatások körében választhatóvá teszi, hogy munkavállalója erre a számlára kérje a megállapított összeget" - mondta Juhász Istvánné, aki hozzátette, hogy szerinte a legfőbb érv maga az öngondoskodás, vagyis hogy az önkéntes pénztári tagsággal magunk tehetjük könnyebbé időskorunk napjait.

"A kormány hosszú távon segíteni kívánja az öngondoskodást, és meggyőződésem, hogy ebben rendkívül fontos helyük van az önkéntes pénztáraknak" - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tavaly novemberben, a Népszabadságnak adott interjújában A miniszter akkor úgy fogalmazott: az "önkéntes pénztárak vonzóbbá tétele most még nem aktuális, de tavasszal az lehet", akkorra készül el ugyanis a kormány reformcsomagja.