A közép-európai országok magán-nyugdíjpénztári rendszerének átalakításairól közölt elemzést hétfőn a Financial Times. A londoni gazdasági napilap felidézte, hogy több mint tíz évvel ezelőtt az uniós tagságra készülve számos közép-európai ország úttörő jelentőségű nyugdíjreformba kezdett.
Így a Világbank ajánlására megszüntették a nyugdíjrendszer függését a felosztó-kirovó rendszertől, létrehozták a rendszer második pillérét (ahová a fizetésekből levont hozzájárulások egy része került), és emellett megalkották az önkéntes harmadik pillért is.
A Financial Times szerint most ezeket a rendszereket fejlesztik vissza több országban is, Magyarországon pedig egyenesen lebontják, ami "sajnálatos és retrográd lépés" - fogalmaz a cikk.
A lap szerint a jelenség azért sem szerencsés, mivel ezek az országok elmondhatják, hogy részben az uniós elszámolási szabályok kényszerítették őket ezekre a lépésekre. Tavaly kilenc - főként közép-európai - tagállam lobbizott az EU-nál annak érdekében, hogy az unió vegye figyelembe a nyugdíjreformok költségeit deficit- és adósságszámításukban; érveik szerint ellenkező esetben igazságtalanul büntetnék őket. Az EU azonban csak kisebb kompromisszumra volt hajlandó.
A Financial Times szerint Magyarország a közfinanszírozási rendszer rendbetételét célzó nyomás terhe alatt gyakorlatilag újraállamosította a második pillért, Lengyelország a befizetések állandó jellegű csökkentését tervezi, egyes balti államok pedig átmenetileg lassítják a tőkebeáramlást ezekbe a rendszerekbe. Az írás szerint egyes országok azzal érvelnek, hogy a reformokat rosszul hajtották végre, a kezelési költségek túl magasak voltak, a megtérülések mértéke pedig "kiábrándító".
A lap szerint azonban a rendszert kijavítani kell, "nem kizsigerelni", mivel így kérdésessé válik, hogy az érintett országok hosszú távon képesek lesznek-e eleget tenni nyugdíjfizetési kötelezettségeiknek. A Financial Times szerint Magyarország és Lengyelország jobban tenné, ha megőrizné a második pillért, és csak időlegesen fagyasztaná be az oda befolyó pénzeket. Így arra használhatnák a lélegzetvételnyi időt, hogy valódi költségvetési reformokkal csökkentsék a hiányt - írta a londoni gazdasági napilap.