Csökkenő bruttó bérek, dilemmázó EKB - heti gazdasági összefoglaló

A hét a költségvetési kiigazításokkal kapcsolatos kormányzati bejelentésekre várva kezdődött, azonban a miniszterelnök szavaiból nem sok konkrétum derült ki; a KSH adatai szerint a bruttó bérek éves szinten 4,6 százalékos visszaesést mutattak decemberben; kellemes meglepetést hoztak a kedden publikált GDP- és inflációs adatok; az uniós országok eltérő teljesítménye nehéz dilemma elé állítja az Európai Központi Bankot - heti gazdasági összefoglaló Bebesy Dánieltől, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzserétől.

3. Hazai inflációs és GDP-adatok: kellemes meglepetések is voltak

Kellemes meglepetést hoztak a kedden publikált GDP- és inflációs adatok. Az utolsó negyedéves GDP-adat éves szinten kétszázalékos növekedést mutatott, amely pozitív meglepetésként azt jelentette, hogy az év egészében egy százalékot meghaladóan bővült a gazdaság. Negyedéves bázison nézve azonban csak 0,2 százalékos volt a bővülés. Ezt az ütemet évesítve problémás lehet teljesíteni az idénre tervezett 3 százalékos növekedést, azonban az élénk német konjunktúra, az erősödő hazai fogyasztás és a nagyobb hazai autógyár-beruházások miatt úgy gondoljuk, elérhető lesz ez a szám.

A 4 százalékos januári inflációs szám azt mutatta, hogy a cégek egyelőre nem hárították át a fogyasztókra a különadóból adódó költségeiket. A mérsékeltebb inflációs adat ellenére az idei évben a háromszázalékos célt bőven meghaladó pénzromlási ütemmel számolhatunk majd, és egyelőre nem látszik, hogy mitől csökkenne 2012-ben a kívánt szintre. Ettől függetlenül a márciusban felálló új monetáris tanács kísérletezhet a kamatvágással, azonban két dolgot mindenképpen érdemes észben tartani. Az alacsonyabb jegybanki kamat nem feltétlenül jelent alacsonyabb finanszírozási költséget az állam számára, illetve nem feltétlenül növekedésösztönző. Az államadósság ugyanis nem jegybanki kamaton finanszírozódik, így a hosszabb lejáratú államadósság költsége még emelkedhet is, ha a befektetők felelőtlennek gondolják a monetáris enyhítést. A kamatcsökkentés ebben az esetben akár növekedést fékező is lehet. Szintén a növekedést csökkentheti, hogy a vágás miatti esetleges forintgyengülés a devizahitelesek terheit növelve fékezi a belső fogyasztást.