4. Nehéz helyzetben az ECB
A héten az európai unió más országaiban is publikáltak GDP-adatokat, és hatalmas eltéréseket láthattunk, ami ismételten rávilágított az eurózóna heterogenitására. A motor kétségkívül Németország, ahol a négy százalék körüli gazdasági növekedés inkább a túlfűtöttség jeleit mutatja, azonban a periféria továbbra is szenved: Spanyolország és Portugália inkább stagnál, a görög gazdaság pedig továbbra is recesszióban van. Az eltérő teljesítmények nehéz dilemma elé állítják az Európai Központi Bankot (ECB), hiszen a német növekedés fékezése esetleg kamatemelést indokolna, amely azonban halálos csapás lehet a periféria számára.
A helyzet egy kicsit hasonlít a válságot megelőző évekhez, csak akkor éppen a perifériális országokban volt élénkebb növekedés és magasabb infláció. Mindez jól mutatja a központi monetáris politikából adódó problémákat. Elméletileg a válasz lehetne az a tankönyvi megoldás is, hogy a magasabb német infláció erodálja a versenyképességi előnyt, ami előbb-utóbb a növekedést is fékezi. Ezekkel a dilemmákkal feltehetőleg már inkább az új ECB-elnöknek kell megbirkóznia, októberben ugyanis lejár Jean-Claude Trichet mandátuma. A színfalak mögött már kőkemény egyezkedések zajlanak: az eddigi esélyes német jegybankelnök, Axel Weber lemondása után a múlt heti fejlemények alapján most úgy néz ki, hogy kompromisszumos megoldásként Yves Mersch luxemburgi jegybankelnök jöhet szóba, ugyanis a németek nem támogatják az olasz jegybankelnök, Mario Draghi jelölését.