Tavaly 61,6 százalékkal több, 10 685 eredményes közbeszerzés zajlott Magyarországon, az eljárások összértéke viszont 17,3 százalékkal 1496,5 milliárd forintra csökkent az előző évhez képest - közölte Gajdos Róbert, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke szerdán. Ezt a jelenséget az elnök úgy értékelte, hogy így nagyobb lehetőséget kaptak a kis- és közepes vállalkozások a közbeszerzéseken történő indulásra.
A közbeszerzések értékcsökkenése Gajdos Róbert szerint egyébként a költségvetési és a hazai piaci források szűkülésével magyarázható. Például amíg 2009-ben 25 darab 10 milliárd forint értékű eljárás volt, addig tavaly ezek száma 15-re csökkent.
A Transparency International (TI) Magyarország közben szerdán azt közölte, hogy felmérésük szerint tavaly több mint 300 milliárd forint távozott a magyar közbeszerzési piacról, amelyből 200 milliárd forintot jelentett az, hogy ezt az összeget a közszolgáltatók nem közbeszerzés keretében költötték el. A kutatás szerint a visszaesés egyrészt a közbeszerzési törvény 2010-es módosításaiból adódik, ami számos beszerzési területet kivett a törvény hatálya alól, ugyanakkor meghagyta a szigorú szabályozás kereteit, különös tekintettel az igen alacsony közbeszerzési értékhatárra.
Több a jogorvoslat is
A Közbeszerzési Döntőbizottság előtt több mint ezer jogorvoslati eljárás indult, ez 17,1 százalékkal több, mint 2009-ben volt, ami Gajdos Róbert szerint arra utal, hogy a piaci szereplők sok mindent megragadnak, hogy munkához jussanak. Pozitívnak nevezte az elnök azt, hogy növekedett az eljárások nyilvánossága. Az uniós eljárásrendben a közbeszerzések 61 százaléka, míg a nemzeti rendszerben azok 66 százaléka nyilvános.
Egy másik adatban azonban lemaradt Magyarország az EU mögött. A TI számításai szerint (mely a KSH előzetes tavalyi GDP-adatain alapul) jelenleg 5,66 százalék a GDP-hez viszonyított szerződött közbeszerzési érték Magyarországon, szemben azzal, hogy az EU GDP-jének mintegy 17 százalékát teszik ki a közbeszerzések.
A legtöbb beszerzés beruházás volt tavaly is, egy év alatt az arányuk 48 százalékról 52 százalékra emelkedett. A szolgáltatások adták a közbeszerzések negyedét, míg az árubeszerzésekre 22 százalék jutott.