Készül az átverős hitelek elleni támadásra a kormány

"Indokolt eszköz lehet" a fogyasztói csoportok betiltása a nemzetgazdasági tárca szerint, amely a következő pár hónapban rendezné a csoportokat szervező vállalkozások helyzetét. A minisztérium szerint még nem dőlt el, hogy büntetőjogi eszközökkel szorítják-e vissza a reklámjaikban hitelt ígérő, de erre nem jogosult cégeket. A Gazdasági Versenyhivatal rendszeresen büntet meg fogyasztói csoportokat, és tíz éve panaszkodik, hogy a cégek helyzete nem rendezett.

A kormány hajlik arra, hogy még 2011 első felében rendezze a fogyasztói csoportok több mint egy évtizede húzódó ügyét - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium [origo]-nak küldött válaszából. "A fogyasztói csoportok betiltása indokolt eszköz lehet, azonban bármilyen kormányzati döntéshozatalt megelőzően az ennek végrehajthatóságával kapcsolatos számos gyakorlati kérdést tisztázni kell, mert a már megkötött szerződések alapján fennálló polgári jogi jogviszonyokba történő beavatkozás és a szervezés bűncselekménnyé minősítése nagyfokú körültekintést igényel" - közölte az [origo]-val a nemzetgazdasági tárca.

A minisztérium közölte, az NGM és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet (PSZÁF) képviselőjének részvételével február első felében vezetői szintű egyeztetést folytattak a fogyasztói csoportokról a PSZÁF által tavaly kidolgozott szabályozási terv alapján. Ez a büntető törvénykönyv módosításával korlátozná a fogyasztói csoportokat szervező tevékenységet, de pontos részletek nem ismertek, mert a tervezetet nem hozták nyilvánosságra. A minisztérium közölte azt is az [origo]-val, hogy "sürgősnek értékeli a jelzett problémák megoldását, ezért e folyamatban kezdeményező és aktív szerepet tölt be", de jelezték azt is, nem dőlt el, hogy mindenképpen büntetőjogi szabályozás születik-e a fogyasztói csoportokról.

Nem hitel, nem is lehet az

Jelenleg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálhatja a fogyasztói csoportokat. Bár a legtöbb fogyasztói csoport reklámja arra utal, hogy hitelt nyújt, tevékenységük nem tartozik a pénzügyi szolgáltatások körébe, ezért a PSZÁF nem tud velük mit kezdeni. A felügyelet adatai szerint milliárdos összegeket kezelő fogyasztói csoportok a jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint nem pénzügyi szolgáltatást, hanem vásárlói jogot kínálnak.

A fogyasztói csoportok működésének a lényege, hogy a tagok rendszeresen befizetnek bizonyos összegeket, majd az így összegyűlt megtakarításból időről időre egy-egy szerencsés tag megkapja az általa előzetesen kiszemelt terméket. Sok, a GVH által kifogásolt gyakorlatot folytató cég azonban azt sugallja, hogy hitelt nyújt, pedig nem erről van szó, erre engedélyük sincs. A PSZÁF korábban azt közölte, a hitellel kecsegtető fogyasztói csoportokat szervező cégek jellemzően kellő tőke hiányában működnek, és üzleti gyakorlatuk egy esetleges felszámolás során sem nyújtanak megfelelő védelmet a tagok befizetéseire.

A GVH rendszeresen büntet meg fogyasztói csoportokat szervező vállalkozásokat. A versenyhivatal csütörtökön szabott ki több mint tízmillió forintos bírságot három, fogyasztói csoportot szervező vállalkozásra, az indoklás szerint mindhárom vállalkozás reklámjai alkalmasak voltak arra, hogy megtévesszék a fogyasztót. A hirdetéseket olvasó fogyasztók arra a téves következtetésre juthattak a GVH szerint, hogy a reklámozott szolgáltatás igénybevétele esetén azonnal hozzájuthat az általa igényelt összeghez, amelyet ezt követően havonta törleszthetnek (a fogyasztói csoportokról itt olvashat részletesen).

A GVH az utóbbi években többször jelezte a parlamentnek a hitellel kecsegtető fogyasztói csoportok problémáját, sőt 1999-ben megkezdődött egy kormányrendelet kidolgozása, amely rendezte volna az ilyen vállalkozások helyzetét, de a mai napig nem született belőle jogszabály.

"Sokan szégyellik", hogy nem figyeltek oda

A fogyasztói csoportok külföldön jól működnek, itthon azonban nem - mondta az [origo]-nak Vasas Éva, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület munkatársa. "Nagyon sok a pénzügyi szolgáltatók előtt hitelképtelen ember, ők pedig csak azt látják a reklámokban, hogy könnyen kaphatnak hitelt, és nem nézik végig a szerződést, amit eléjük tolnak" - fogalmazott Vasas, és hozzátette: "több ügyfelet kell a rendőrséghez irányítani, mást nem igazán tudunk tenni, ezért lenne szükség a tevékenységet korlátozó szabályozásra".

"A legnagyobb gond, hogy a GVH által kifogásolt fogyasztói csoportok jól körülbástyázzák magukat jogilag, így a későbbi kártalanítás is akadályokba ütközik. Ráadásul nagyon sok átvert ügyfél szégyelli, hogy rászedték, és ezt nem hajlandó elmondani másnak, legfeljebb a családtagjainak, így sok ügyre nem is derül fény" - mondta Vasas.

Vasas Éva szerint a szaktárca válaszában konkrétabban nem említett gyakorlati dolgok közül az lenne a legfontosabb, hogy a készülő jogszabály megtiltsa a sorsolás útján történő hitelezést. "A legfontosabb ismérve a kifogásolt fogyasztói csoportoknak, hogy az ügyfelek között kisorsolják, hogy az adott hónapban ki kaphat hitelt, ám addig a többiek fizetik a havi díjat. Ráadásul a szerződések szerint van olyan ügyfél, aki 10-12 évig fizethet anélkül, hogy pénzhez jutna" - mondta Vasas, aki szerint emellett kötelezővé kéne tenni a futamidőre vonatkozó pontos szabályokat.

A probléma elterjedtségére utal, hogy a GVH csütörtöki közleményében található indoklása kifejezetten megemlíti, hogy a megbüntetett vállalkozások olyan nagy példányszámú lapokban jelentek meg hirdetéseikkel, mint a Blikk, a Metropol, a Bors vagy a Nemzeti Sport. Vasas szerint hibát követ el, aki a reklámok alapján, a szerződés alapos átnézése nélkül csatlakozik fogyasztói csoportokhoz, ameddig nem születik meg a területet szabályozó jogszabály. Azt mondta, volt olyan ügyfelük, akinek azt tanácsolták, hogy ne kössön szerződést, ennek ellenére mégis megtette, "utána sírva jött vissza hozzánk".