GKI: Főként a hiány miatt ugrott meg az államadósság

A 2007-től 2010 végéig terjedő időszakban 66-ról 80 százalékra emelkedett a GDP-arányos államadósság Magyarországon. A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint az adósságnövekedés kétharmada az éves átlagban 4,1 százalékos államháztartási hiányból származott. A magyar államadóság 57 százalékát jelenleg a külföld finanszírozza.

Hatvanhatról nyolcvan százalékra emelkedett a GDP-arányos adósság a 2007-től 2010 végéig terjedő időszakban. Az adósság nominálisan 30 százalékkal, a GDP viszont folyó áron csak 7 százalékkal nőtt, mivel mennyisége 4,8 százalékkal esett vissza a három év alatt. A 14 százalékpontos romlás legfontosabb tényezője a világgazdasági válság volt - állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. legutóbbi elemzése.

Ugyanebben a három évben, amikor Magyarországon 14 százalékponttal emelkedett a GDP-arányos adósság, más EU tagállamokban is 10-40 százalékpontnyi növekedés mutatkozott - írta a GKI.

Az adósságnövekedés kétharmada az éves átlagban 4,1 százalékos államháztartási hiányból származott az elmúlt három évben - becsülte a GKI. A számítások szerint 2007-2010-ben a GDP visszaesése önmagában 4 százalékponttal járult hozzá a GDP-arányos adósság növekedéséhez, míg a forint gyengülése 3 százalékpontot tett ehhez hozzá. A kutatók úgy számolnak, hogy egy szolid, évi 1,5 százalékos gazdasági növekedés esetén is 7 százalékponttal alacsonyabb lenne az adósságmutató.

A korábbiakhoz képest sajátos tényező, hogy az adóság növekedéséből 3-4 százalékpontnyi az IMF-EU hitel fel nem használt részeként a kincstár jegybanknál elhelyezett új betéteiben jelent meg. Így az eladósodás ezen részének kiváltója a kincstári pénztartalékok biztonsági felhalmozása volt, és nem valódi hiány vagy veszteség okozta.

Az államadósság mintegy 43 százaléka áll fenn devizában, de a külföldi befektetők forintban is vásároltak állampapírokat, így végső soron a magyar államadóság 57 százalékát jelenleg a külföld finanszírozza - derül ki a GKI elemzéséből.