Szinte kizárt az áfacsökkentés az élelmiszereknél

Bár a vidékfejlesztési tárca 5 százalékra mérsékelné az alapvető élelmiszerek áfáját, elemzők szerint kicsi az esélye, hogy ez megtörténjen. A baromfi- és sertéshús, a kenyér, a tej, a tojás és az étolaj áfájának csökkenése ugyanis az idei költségvetésbe nem fér bele.  

"A szociális szempontból is alapvető élelmiszerek áfájának 5 százalékra történő csökkentésére vonatkozóan a Vidékfejlesztési Minisztérium készített javaslatokat a kormány részére. A potenciálisan érintett termékkörről, a megvalósítás feltételeiről még jelenleg is tárcaközi egyeztetések zajlanak annak érdekében, hogy mind szakmailag, mind költségvetési szempontból megfelelő javaslatok kerülhessenek a kormány elé" - közölte hétfőn a Vidékfejlesztési Minisztérium az [origo]-val.

Az [origo] megkereste az adórendszert felügyelő, a költségvetési bevételeket és kiadásokat menedzselő Nemzetgazdasági Minisztériumot is, hogy lát-e esélyt a tárca az áfakulcs mérséklésére, de a tárcától cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Az elemzők szerint az áfacsökkentésnek rossz üzenete lenne a piacok felé, szembe menne az adóegyszerűsítést célzó tervekkel, és extra profit megszerzésére adna lehetőséget a kereskedelmi cégeknek.

240 milliárd mínusz

Az utóbbi hónapokban bekövetkezett élelmiszer-drágulás miatt áfacsökkentést szorgalmazó agráripari érdekvédő szervezetek - köztük a Baromfi Termék Tanács - kezdeményezéséről Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára március elején a köztévé egyik műsorában azt mondta, hogy a kormány előtt van az áfakulcs csökkentése. Az államtitkár akkor azt mondta, elsősorban olyan megoldásban gondolkodnak, amely 5 százalékra vinné lenne az áfakulcsot - a Baromfi Terméktanács 10 százalékos javaslatával szemben -, ez 44 milliárd forintos bevételkiesést jelentene az államnak a sertés- és a baromfiértékesítések után.

Az Agromonitor.hu agrárpiaci szakportál pedig pénteken azt írta, hogy a szaktárca elsősorban a válságban lévő sertés- és baromfiágazat termékeinek áfáját csökkentené, a második körben a kenyér és a tej, a harmadik lépésben pedig a tojás és az étolaj áfája kerülne az 5 százalékos körbe. Az agrártárca számításai szerint évi 240 milliárd forint költségvetési bevételkiesést okozna, ha valamennyi alapvető élelmiszerre 5 százalékos áfa lépne életbe. Az agrárportál ágazati szakértőkre hivatkozva azt írja, hogy a kiesés jelentős része viszont megtérülne, mert többletbefizetések származnának abból, hogy a gazdaság kifehéredne, a fogyasztás pedig nem esne vissza.

Megnyílhat az út az extra profit előtt

"Nagyon rossz lépés lenne, annak ellenére, hogy valamelyest felpörgetné a fogyasztást. Teljesen ellentmondana a kormányzati kommunikációban szereplő adóegyszerűsítésnek. Racionális szempontból, vagyis a költségvetés jelenlegi helyzetét nézve pedig kivitelezhetetlen; ezért csak politikai szempontoktól vezérelve tudom elképzelni" - mondta Németh Dávid, az ING közgazdásza az [origo]-nak az esetleges áfacsökkentésről.

Az elemző szerint amiatt pedig egyenesen megmagyarázhatatlan lenne a lépés, hogy a külföldi élelmiszerláncokra válságadót vetett ki a kormány, miközben az áfacsökkentéssel pontosan a kormányzati politikusok által szapult extra profit megszerzéséhez nyújtana segítő kezet. "Az elmúlt évek tapasztalatai szerint az áfacsökkentés esetén ugyanis nem lenne törvényszerű, hogy az érintett cégek ennek megfelelően vinnék lejjebb az áraikat, ebből adódóan nagyobb mozgásterük lenne a nyereség eléréséhez" - tette hozzá az ING szakértője. "Emellett a befektetők rossz néven vehetik, ha a kormány a bevételi oldalon lazít" - mondta Németh Dávid, és hozzátette: kétségtelen, hogy nagyon magas az áfa, de ha a költségvetési helyzet megengedné, akkor először nem a fogyasztási adókhoz kellene nyúlni, hanem a bért terhelő elvonásokat kellene csökkenteni.

A nyugdíjpénz tabunak tűnik

"Nem lenne jó üzenete" - mondta az esetleges áfacsökkentésről Barta György, a CIB Bank közgazdásza az [origo]-nak, és hozzáfűzte: a március elején vázlatosan bemutatott reformcsomag részletes lépéseit sem ismerjük még, de annyit tudunk, hogy a pakett számos eleme bizonytalanabb kimenetelű hatékonyságnövelést irányoz elő.

"Egy olyan bevételcsökkentés, amelynek a fedezete egy kétséges forgalombővülés lenne, szintén a fiskális bizonytalanságot erősítené. A befektetők árgus szemekkel figyelik a tervezet formálódását és végrehajtását, ezzel párhuzamosan egy lazítás nem lenne örvendetes a megítélés szempontjából" - mondta a közgazdász. Barta György szerint a nyugdíjvagyonok felhasználása adott esetben fedezetet teremthetne egy ilyen lépésnek, a kormányzati kommunikáció szerint azonban a szóban forgó összegeknek már gyakorlatilag megvan a megígért helyük, például államadósság- és hiánycsökkentésre fordítanák az adósságkonszolidációk és reálhozam-kifizetések után az összeget. "Így a mozgástér is szűkebb, mint amilyennek első ránézésre látszik. Ha esetleg a nyugdíjpénzek terhére mégis meglépné a kormány az áfacsökkentést, akkor jövőre és a későbbi években is fedezetet kellene találni az intézkedésre" - mondta Barta György.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője azt mondta: sajnos nagyon felemás a helyzet. "Egyfelől a környező országokhoz képest már-már tarthatatlanul magas a termékek zömére vonatkozó 25 százalékos magyarországi áfakulcs. Csökkenteni kellene az élelmiszereknél, esetleg a lakásfelújításokat érintő szolgáltatásoknál, valamit a vendéglátás területén. A másik oldala a dolognak, hogy nincs mozgástér, azaz nincs fedezet egy ekkora bevételcsökkenésre a költségvetésben" - tette hozzá a Takarékbank szakértője. "Azt el tudom képzelni, hogy egyes élelmiszerek áfáját 18 százalékra csökkentik, de ezzel párhuzamosan szükség van arra, hogy kiadáscsökkentéssel fedezetet teremtsen a kormány a lépésre" - fogalmazott Suppan Gergely.