Talpon maradnak-e Európa disznó országai?

Az egész eurózónát megrengetné, ha Görögország, Írország és Portugália után az olasz vagy a spanyol gazdaság is csődközeli helyzetbe kerülne. A befektetők egyelőre nem temetik egyik országot sem, az olasz és a spanyol kormány pedig látszólag tisztában van a kényes helyzettel, úgyhogy megszorításokkal és a hatalmas tartalékokkal rendelkező Kínának való udvarlással próbálják megelőzni a problémákat. Az egyensúly azonban törékeny, ráadásul a befektetők borús jóslatai eddig önbeteljesítők voltak.

"Las Vegasban a legnagyobb, a kaszinó életét és működését is befolyásoló játékosokat bálnáknak nevezik. Az eurózóna esetében Olaszország a bálna, gazdasági erejénél és az államadóssága miatt az országon múlhat az eurózóna vagy az egész Európai Unió sorsa" - írta hétfői, az európai adósságválsággal foglalkozó cikkében a Financial Times.

A nemzetközi befektetők az eurózóna szélén lévő államokat az úgynevezett PIIGS-csoportba sorolják. A csoport Portugália, Olaszország, Írország, Görögország, Spanyolország angol nevének kezdőbetűiből kapta a nevét, amely angolul azt jelenti, disznók (igaz, egy i betűvel több van benne, mint a pig szóban). A csoport három tagja jelentős EU-s gazdasági segítséget kapott. A spanyol és az olasz csőd sokkal komolyabb következményekkel járna, mivel a két ország gazdasági súlya jóval jelentősebb, mint a görög, az ír vagy a portugál gazdaságé.

A BBC március végi felmérése szerint a többség nem számít arra, hogy Olaszország és Spanyolország bedobja a törülközőt, de azért volt olyan, a BBC-nek válaszoló elemző, aki nem zárta ki ennek a lehetőségét. A spanyol és olasz bukás ellen szólnak a devizapiaci fejlemények is. "A devizapiacon már kikerültek a fókuszból az adósságproblémák, így már az sem központi téma, hogy melyik ország dobhatja be a törülközőt, a kamatsztori vette át a főszerepet" - mondta az [origo]-nak Csajbók Róbert, az ING devizakereskedője. Ez azt jelenti, hogy az Európai Központi Bank a korábbi óvatos nyilatkozataival összhangban megemelte az eurózónában érvényes alapkamatot, és a várakozások szerint az év végéig további kamatemelésre van kilátás. "Ennek eredményeként viszonylag attraktív, vagyis vonzó hozamot kínálhat az eurózóna, és a befektetők most erre figyelnek" - mondta Csajbók.

Eddig bejöttek a borús jóslatok

"Eddig dominóeffektus jellemezte az európai adósságválságot, vagyis egymás után kértek segítséget azok az országok, amelyekért a piac korábban aggódott. Azt lehetett látni, hogy a befektetők bizalma megingott Görögország, Írország, majd Portugália esetében, később pedig bejött a befektetők jóslata, az említett az országok sorra mentőcsomagért fordultak az Európai Unióhoz és a Nemzetközi Valutaalaphoz" - mondta az [origo]-nak Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere.

"Ha eddig beváltak a jóslatok, adódik a kérdés, hogy ki lehet a következő: Spanyolország, esetleg Olaszország? Bár kétségtelen, hogy óriási az olasz államadósság, a GDP-hez mérten meghaladja bőven a 100 százalékot, de egyelőre a piaci árazások azt jelzik, hogy a befektetők nem számítanak fizetésképtelenségre sem Olaszország, sem pedig Spanyolország esetében" - mondta Bebesy Dániel.

A mentőcsomagot igénylő országokban az irányadónak tekintett német hozamokhoz képest jóval magasabbak az állampapírhozamok, ami a bizalmatlanságot tükrözi. Az állampapírhozamok azt mutatják, hogy a befektetők mennyiért hajlandóak hitelt nyújtani egy-egy országnak. Ha magasak a hozamok, az azt jelenti, hogy kockázatosnak tartják az adott országot, ezért csak drágábban hajlandók hitelt biztosítani. Bebesy hozzátette, hogy egy tízéves portugál vagy ír állampapír hozama 9 százalék körül ingadozik, ami bőven meghaladja a német állampapírok 3,5-3,6 százalékos hozamát. A spanyol és olasz papírok hozama azonban 4-5 százalék között van, ez pedig arra utal, hogy a piac egyelőre nem számít az érintett országok bedőlésére.

A spanyolok államadóssága egyébként is elviselhető mértékű másokhoz képest, 60-70 százalékos, és ellentétben a görög, ír vagy portugál példával, az adósságot nem az állam túlköltekezése okozta, hanem a magánszektor hitelfelvételei miatt növekedett a tartozás. Az olaszoknál nagyon magas ugyan az adósság, ám a belső megtakarítások jelentősek, szemben például Portugáliával vagy Görögországgal, utóbbiak ugyanis külső forrásokból adósodtak el.

"Az olasz bukás ellen szól az is, hogy az olasz bankrendszer stabilnak mondható a többiekhez képest, az ottani pénzintézetek jóval óvatosabban nyújtottak hiteleket különböző óriásprojektekhez, például ingatlanberuházásokhoz, mint portugál vagy ír társaik. Az igaz, hogy sokszor egy lapon emlegetik Spanyolországot vagy Olaszországot a görögökkel, írekkel vagy portugálokkal, de a piaci árak egyelőre nem igazolják, hogy az érintett országoknak segítségre lenne szükségük" - mondta Bebesy.

Kínára figyel Európa

Az olaszok és a spanyolok mellett az egész eurózóna is számíthat gondjai enyhítésében Kínára. José Luis Rodriguez Zapatero spanyol miniszterelnök szerdai pekingi látogatása után a Bloomberg hírügynökség azt írta, hogy Kína folytatja a spanyol állampapírok vásárlását. Az MTI szerint Ven Csia-pao kínai kormányfő a Zapateróval folytatott tárgyalásai után azt mondta: mint az európai pénzügyi piac felelős és hosszú távú befektetője, Kína támogatja az Európai Unió és a Világbank mentőintézkedéseit. Ven szerint Európa képes lesz úrrá lenni a helyzeten, stabilizálni a gazdaságot és a fejlődés útjára térni.

Tüntetés Olaszországban a megszorítások ellen

Carlo Cottarelli, a Nemzetközi Valutaalap költségvetési politikával foglalkozó vezetője is kedvezően nyilatkozott, szerinte az adósságprobléma gyorsabban rendeződik Európában, mint az Egyesült Államokban. Cottarelli azonban azt is közölte, hogy a világgazdaság számára nagyobb kockázat az Európai Unió fiskális helyzete.

Az óriási, a GDP-hez mérve 119 százalékos államadóssággal küzdő olaszok próbálják kezelni a problémát. Giulio Tremonti olasz gazdasági miniszter az olasz parlamentben március végén közölte, hogy támogatna egy olyan alkotmánymódosítást, amely korlátozza a költségvetési hiányt az euróövezet harmadik legnagyobb gazdaságában. Pénzügyi programja szerint az olasz kormány 2015-re hozná egyensúlyba a költségvetést, ezt követően pedig fokozatosan csökkenne az államadósság mértéke.

Miért érdekes ez Magyarországnak?

Bebesy szerint kockázatot jelent ugyanakkor, hogy az uniós országok döntése 2013-ig kitolta az eurózóna stabilitását célzó úgynevezett ESM rendszer elindítását. Ezzel a tagállamok megúszták az államcsődök bejelentését és kezelését 2013-ig. Ennek a politikai kockázatait a legnagyobb országok, Franciaország, Németország és Olaszország a jövőre és 2013-ban esedékes törvényhozási választások miatt nem vállalták. A német kormány már a görög mentőcsomagnál is húzódozott, hogy ha újabb probléma merül fel valamelyik országban, annak a költségeit átvállalják.

További probléma, hogy a megmentett országok esetében kétséges a hitel visszafizetése, ez a helyzet például Görögországnál. Bebesy Dániel szerint az eurózóna adósságválsága központi téma, de nem szabad elfeledkezni az Egyesült Államok problémáiról, ahol az európai országokban jellemző dinamikánál rémisztőbb ütemben emelkedik az államadósság.

Az adósságválság gyakorlatilag az egész világot érinti, Magyarországot elsősorban egy újabb eurózónabeli ország megroggyanása érintené kedvezőtlenül az euró esetleges gyengülésén keresztül. Az európai adósságválság eddigi fejleményei és a megmentett országok hitel-visszafizetésére vonatkozó kedvezőtlen prognózisok miatt pedig növekedhetnek a kamatelvárások a kockázatos terepnek ítélt feltörekvő piaci országokkal szemben. Magyarországnak kiugróan magas az államadóssága, ezért, ha újabb európai ország kerül csődközelbe, vagy pesszimista hangulat uralkodik el a piacokon, az rontaná Magyarország vonzerejét.