A devizahitelek döntő többségének forinthitellé alakításával és a havi törlesztőrészletek 30-40 százalékos csökkentésével kezelné az ingatlanhitelesek egyre súlyosbodó gondjait Surányi György, a CIB Bank igazgatóságának elnöke, Tomas Spurny, a CIB Bank vezérigazgatója és Barta György, a bank vezető elemzője. A szerzők által javasolt radikális megoldás fájdalmas az állam, a hitelesek és a bankok számára is, és a kilakoltatási tilalom eltörlésével számol.
A szerda reggel az Fn.hu-n nyilvánosságra került javaslat két ponton is jóval radikálisabb, mint a kormány és a bankszövetség között körvonalazódó megállapodás.
Az első: az indítvány szerint a devizahitelesek döntő többségének át kellene váltania a kölcsönét forintalapúra. Ennek módja az lehetne, hogy a svájci nemzeti bank piacon kívüli műveletben jelentős mennyiségű svájci frankot adna el euróért cserébe a Magyar Nemzeti Banknak. Az MNB ezt az összeget - szintén piacon kívüli művelet keretében - továbbadná a kereskedelmi bankoknak, amelyek ebből visszafizethetnék svájcifrank-alapú bankközi kölcsöneiket, így lehetővé válna, hogy ügyfeleik tartozását forintosítsák. A lépéssel az árfolyamveszteséget (vagyis a lakáshitel felvételekor fennállt árfolyam és a beváltáskori árfolyam különbségét) az ügyfelek kifizetnék, így a bankrendszer egészéből eltűnne a devizahitelezés jelentette kockázat.
A javaslat második, radikális eleme az, hogy az ügyfelek havi törlesztőrészletét visszaállítanák a válság előtti szintre, vagyis 30-40 százalékkal csökkentenék. Ennek módja részben állami kamattámogatás, részben a futamidő meghosszabbítása, részben pedig a kereskedelmi bankok áldozatvállalása. A csökkentett törlesztőrészlet előnyeiből a bank elképzelése szerint a fizetőképes adósok is részesülhetnének.