Sarkozy és Merkel gyors görög rendezést sürget az atheni miniszterkeringő után

Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök a kabinet átalakításával tesz kísérletet arra, hogy elfogadtassa a megszorító csomagot, amelyet azonban saját pártjának több képviselője is ellenez. Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel is a görög válság gyors megoldása mellett szólalt fel.

"Nincs elvesztegetni való idő" a görög segélycsomag elfogadásában Nicolas Sarkozy szerint. A francia elnök Angela Merkel német kancellárral egyeztetett Berlinben a görög válságról. A két politikus egyetértett abban, hogy gyors megoldásra van szükség, és hogy a magánbefektetőket kizárólag önkéntes alapon lehet bevonni a görög törlesztési terhek enyhítésébe.

Egyelőre még nem világos, hogy milyen feltételek mellett tehetik meg ezt, a BBC brit közszolgálati médium internetes oldala szerint azonban Merkel és Sarkozy mondatait a bankok és a részvényesek úgy értelmezhetik, hogy a görög válság miatt nem kell veszteségekkel számolniuk.

Pénzügyminisztere leváltásával próbálja meg elfogadtatni Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök a népszerűtlen megszorításokat, amelyeket az Európai Unió követel Athéntól. Az új tárcavezetőtől, Evangélosz Venizelosztól azt várja, hogy megoldást találjon Görögország adósválságára.

Az eddigi pénzügyminiszter, Jeórjiosz Papakonsztantinut a környezetvédelmi tárcához helyezte át a kormányfő. Venizelosz a hadügyminisztérium éléről érkezik a pénzügyminisztériumba.

A külügyminiszteri posztot Sztávrosz Lambrinidisz, a kormányzó szocialista PASZOK által delegált egyik európai parlamenti képviselő fogja betölteni Dimitrisz Drucasz helyett.

A görög miniszterelnök szerdán jelentette be, hogy átalakítja kormányát, miután nem tudott megállapodni az ellenzékkel. Papandreunak az államcsőd elkerülése érdekében el kell fogadtatnia a parlamenttel az öt évre szóló programot, amely a költségvetés lefaragását szolgáló megszorító csomagot, így adóemelést is tartalmaz, továbbá az állami tulajdon nagy mértékű eladását.

A miniszterelnöknek azonban nem lesz könnyű dolga, mivel saját pártjának több parlamenti képviselője is nyíltan ellenzi a megszorító csomagot, amelyet június folyamán kell elfogadtatni a parlamentben.

A fővárosban, Athénban szerdán ostromállapot uralkodott a parlament környékén; nagyjából ötezer rendőrt vezényeltek az utcára, köztük több száz rohamrendőrt és ugyanennyi motoros rendőrt. A hatóságok kordonokkal és buszokkal barikádot vontak a parlament köré, hogy a képviselők be tudjanak jutni az épületbe. A rendőrség könnygázt is bevetett Athénban, hogy föloszlassa a parlament épületénél összegyűlt több tízezres, az újabb költségvetési takarékossági intézkedések elfogadása ellen tiltakozó tömeget. A megszorításokra azért van szükség, hogy Görögország lehívhassa a segély következő, 12 milliárd eurós részletét az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól.

A pénzügyminisztercserét megelőző napon Görögország törlesztésképtelenné válását immár csaknem biztosra jelző, soha nem mért szintre emelkedett Londonban a görög államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak árazása,. Ez részben annak is köszönhető, hogy most már kormányválság is erősíti a görög konszolidációs program végrehajthatóságával kapcsolatos piaci félelmeket. Londoni elemzők csütörtöki értékelése szerint már az a kérdés merül fel, hogy egyben lehet-e tartani a valutauniót.

A Capital Economics - az egyik vezető citybeli pénzügyi-gazdasági előrejelző központ - szakértőinek csütörtöki helyzetértékelése szerint a görögországi válság legújabb eszkalációja két fő aggodalomforrásra hívja fel a figyelmet. Egyrészt a társadalmi nyugtalanság és a kormány politikai erejének gyengülése kétségessé teszi, hogy Görögország hajlandó és képes lesz-e végrehajtani az EU és az IMF által, a további támogatás fejében kért takarékossági intézkedéseket. Másfelől fejtörést okoz az Európai Központi Bank (EKB) és Németország vitája arról, hogy a magánszektorbeli hitelezők milyen mértékben vállaljanak részt egy esetleges újabb görög segélycsomagban. Ez a vita késleltetheti, sőt meg is akaszthatja a további segítségnyújtást, bár úgy tűnik, Berlinnek és az EKB-nak az euróövezeti pénzügyminiszterek július 11-ei tanácskozásáig kompromisszumra kell jutnia.

Ráadásul, ha enyhülne is a nyomás, és a jövő hónapig sikerülne valamiféle megállapodásra jutni, akkor is nagyon valószínűtlennek látszik, hogy ez döntő megoldást jelentene Görögország alapvető gazdasági és költségvetési gondjaira - áll a Capital Economics elemzésében.