Kicsúszott saját menetrendjéből a kormány a költségvetés összeállításánál

Június végén kellett volna elkezdeniük a minisztériumoknak saját jövő évi gazdálkodási tervük megtervezését, de az ehhez szükséges adatokat még nem kapták meg a gazdasági tárcától. A kormány nehéz egyeztetésekre készülhet, egy hétfőn megjelent kormányrendelet szerint a legtöbb államilag finanszírozott feladatra jóval kevesebb pénz jut, mint eddig.

Nem tartja a saját maga számára szabott, a 2012. évi költségvetés megalkotására vonatkozó menetrendet a kormány, illetve a költségvetés összeállításáért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium - derül ki az [origo] birtokába került, minisztériumi forrásból származó dokumentumból.

A jövő évi költségvetés összeállításának napokra lebontott programját tartalmazó anyag június végét jelöli meg a tervezési körirat és a keretszámok minisztériumokhoz való kiadásának határidejéül. A tervezési körirat kötelező útmutató a minisztériumok számára arról, hogy milyen feltételekkel tervezzék meg saját jövő évi bevételüket és kiadásaikat. A körirat arról szól többek között, hogy mekkora létszámleépítést kell elérni jövőre, az újságbeszerzésen mennyit kell spórolni, a dolgozók béren kívüli juttatásainak mi a felső korlátja, milyen adó- és járulékszabályokkal kell kiszámolni a személyi költségeket, lehet-e tervezni saját finanszírozású beruházást.

A tárcákkal a körirattal egy időben azt is közlik, hogy az államkasszába befolyó bevételekből mennyit oszt szét közöttük a kormány (ez az úgynevezett támogatási keretszám), ez a minisztériumok elkölthető pénzének döntő része. A körirat és a keretszám ismeretében állnak neki a minisztériumok illetékesei saját jövő évi költségvetésük megtervezésének. Ez azonban még el sem kezdődhetett, az NGM információink szerint még mindig adós a körirat és a keretszámok kiküldésével, ennek határideje már három héttel ezelőtt lejárt, de még mindig nincs a minisztériumoknál az útmutató. Nemrég a Magyar Hírlap írt arról, hogy július 14-én osztják ki a köriratot, de az [origo]-nak több, az ügyet ismerő nemzetgazdasági minisztériumi forrás is megerősítette, hogy az anyagot még nem adta ki az NGM.

Amint a tárcák összeállítják a saját gazdálkodási tervüket, azt megküldik az NGM-nek. Ezt a minisztériummal folytatott alku követi, ahol az NGM a megalapozatlannak tűnő számokat igyekszik visszanyesni, a tárcák pedig próbálnak maguknak plusz pénzt kilobbizni. Az NGM-mel folytatott egyeztetés után a költségvetési koordinálást végző Matolcsy-minisztérium összeállítja a költségvetési tervet, amelyet a kormány elé terjeszt, a kabinet pedig első olvasatban megtárgyalja. Az [origo] birtokában levő dokumentum szerint a kormány augusztus 3-án tárgyalná először a költségvetési törvény tervezetét, amit nehéz lesz tartani, mert az elmúlt években a tárcák a tervezési körirat kézhez vételétől számítva legalább két hétig komponálják meg a saját költségvetésüket, ezt követően egyeztetnek az NGM-mel, ezek a konzultációk újabb egy hetet vesznek igénybe.

Lapunk szerdán kora délután megkereste az NGM-et azt tudakolva, hogy a belső menetrendhez képesti csúszásnak mi az oka, mikor kapják meg a tárcák a köriratot és a kormány mikor tárgyalja először a büdzsét, és mikor fogadja el azt. A minisztérium válaszaira várunk.

A KT segíthet a kormányon

A költségvetéssel először foglalkozó kormányülés után újabb egyeztetési kör kezdődik, a kormánynak pedig a saját menetrendje szerint idén augusztus 31-én kellene elfogadnia a költségvetési törvényjavaslatot. Eddig nem kellett ilyen korán rábólintania a kabinetnek a következő évi költségvetésre. Hogy most mégis ilyen szoros határidőt szabott magának a kormány, annak az az oka, hogy egy tavaly ősszel elfogadott törvény értelmében, az eddigiekkel szemben, a törvényjavaslatot a parlamenti benyújtás előtt a Költségvetési Tanácsnak is át kell néznie, ez pedig három héttel is megnyújthatja a folyamatot. A KT-nak tíz napja van véleményt formálni a hozzá eljuttatott költségvetésről, azonban ha azzal nem ért egyet, akkor a kormánynak kötelessége újra megtárgyalnia a törvényjavaslatot, azt a KT újra véleményezi, és csak ezt követően nyújthatja be a kormány a parlamentnek a büdzsét. (Akkor is benyújtja a kormány a törvényjavaslatot, ha a KT esetleg másodszor is fenntartásokat fogalmaz meg vele szemben.)

Az országgyűlésnek szeptember 30-ig meg kell kapnia a 2012-es költségvetési törvényjavaslatot. Ebből és a most közbeiktatatott költségvetési tanácsi szakaszból vezette le a kormány saját maga számára, hogy a törvényjavaslatot most a korábbiaknál jóval korábban, augusztus 31-ig érdemes lenne elfogadnia, hogy a KT esetleges akadékoskodása esetén se szaladjon ki a szeptember végi, a költségvetés benyújtására vonatkozó határidőből.

A háromfős KT a döntést egyszerű többséggel hozza, a testület elnöke Járai Zsigmond, az első Orbán-kormányban pénzügyminiszter, majd később jegybankelnöke, a másik tag az a Domokos László, aki a Fidesz képviselőjeként került a parlamentbe, majd onnan tavaly nyáron az Állami Számvevőszék élére. A harmadik a kormányváltás óta a kormánnyal többször összetűző Simor András jegybankelnök, de a költségvetés elfogadásához nem kell teljes konszenzus a KT-ben.

Parlamenti menetrend

A kormány belső menetrendje szerint a parlament szeptember 30-ig kapja meg a költségvetési törvényjavaslatot. A hiányt, a kiadási és bevételi főösszeget, a minisztériumi keretszámokat november 30-án fogadná el az országgyűlés, azt követően a minisztériumon belüli átcsoportosításra nyílna mód, a végleges részletes minisztériumi előirányzatokat december 14-én véshetné kőbe a parlament. A költségvetés zárószavazását december 21-én tarthatják.

Nehéz év előtt állunk

Az NGM mindenesetre szigorú költségvetést szeretne készíteni, ezt mutatják a Magyar Közlöny hétfői számában megjelent bevételi és kiadási célszámok. Az államháztartási bevételek és kiadások növekedése elmarad a 4 százalékos várható inflációtól, a bevételek 1,9, a kiadások 1,2 százalékkal nőhetnek jövőre. Kevesebb pénz jut szociális ellátásokra, családtámogatásra, az ideinél ezekre közel húszmilliárddal kevesebbet szán a kormány a kiadott kétéves irányszámok tanúsága szerint. A lakosság egyes csoportjainak utazási támogatást ad az állam, a kedvezményt azonban a közlekedési cégeknek fogyasztói árkiegészítés formájában megtéríti, erre a fogyasztói árkiegészítésre 9 milliárddal kevesebbet akar költeni az állam - magyarán az utazási kedvezményeket megnyesnék. Az egészségügyből forráskivonás történik, de ez nem meglepetés, mert a Széll Kálmán-terv és a konvergenciaprogram 120 milliárdos takarékosságot irányoz elő a területre.

Van néhány terület, amelyeknek viszont nem kell kivenniük a részüket a spórolásból: a közmédiának tízszázalékos, hatmilliárddal több pénz jut, és a kulturális alap támogatásának növekedése sem marad el az inflációtól.

Az előrevetített szigor annak a számlájára írható, hogy jövőre a költségvetés hiánya a GDP 2,5 százaléka lehet legfeljebb. Hogy ezt elérje a kormány, ahhoz közel 600 milliárd forintos spórolásnak kell megágyazni a költségvetésben a konvergenciaprogramban és a Széll Kálmán-tervben foglaltak végrehajtásával.