A Mol 2003-ban szerzettt először részesedést az akkor a horvát állam kezén lévő INA-ban, majd 2008 őszén újabb 20 százaléknyi részvényt vásárolva, közel került az 50 százalékos tulajdoni hányadhoz. Mivel a többséget nem tudta megszerezni a magyar olajtársaság, de a horvát cég rendbe tételéhez szüksége volt az irányítói jogokra, ezért az Ivo Sanader vezette horvát kormánnyal állapodott meg 2009 elején. Eszerint a horvát állam átvette a veszteséges gázüzletágat, míg a Mol a többség hiányában is megkapta az irányítói jogokat.
A jogok 2009 nyári átvételével a Mol átalakította az INA vezetését, három magyar delegáltat ültetve a hattagú igazgatóságba, amelyben - a szavazategyenlőség esetén döntő szóval bíró - elnök is a Mol-embere lett. Az átalakítás érdekeket sértett, ezt már Stjepan Mesic akkori horvát elnök szavai is jelezték: 2009 júniusában ugyan nem volt hajlandó kommentálni a vezetőségváltást, de csak addig, amíg meg nem vizsgálják a kormány és a Mol közötti szerződést. A Mol a későbbi támadások folyamán is az érdekek sérelmével magyarázta, hogy miért támadják őket a sajtón keresztül.
2009-ben Ivo Sanader kormányfő lemondott, majd korrupciós vádak érték, és mind a kormánypárt (HDZ) egy része, mind az ellenzék támadni kezdte a politikust, akit Jadranka Kosor váltott a miniszterelnöki székben. Az egyik támadási felület a Mol-szerződés volt, Sanadert a horvát parlament vizsgálóbizottsága is kihallgatta a kérdésben. A volt kormányfőt aztán különböző korrupciós vádakkal 2010 decemberében Ausztriában letartóztatták. A Molnak sem voltak könnyű hónapjai: már 2009 őszén vizsgálni kezdte a horvát pénzügyi hatóság az INA tartozásait, 2010 nyarán pedig a horvát sajtóban olyan hírek jelentek meg, hogy a Mol feketén foglalkoztat magyarokat az INA-ban.
Egy másik horvát korrupciós botrány a Podravka-ügy volt, amelyben a Molt és az OTP-t is részvételi gyanúba keverték. A HINA horvát hírügynökség szerint a Mol az INA irányításáért cserébe az OTP-től szerzett hitelt a Podravkának.
A Mol 2010 telén felvásárlási ajánlatot tett az INA közkézen lévő papírjaira azzal a céllal, hogy elérje a társaságban a többségi részesedést. A vásárlás nem érte el az eredményt, a magasnak számító 2800 kunás részvényenkénti Mol-ajánlatot ugyanis felülmúlta az árfolyam, mivel a horvát állami nyugdíjalap és egy dohánygyár is beszállt a részvényekért folyó versenybe. Hivatalosan nem erősítették meg, de az APA osztrák hírügynökség szerint a horvát kormány kezdeményezésére indulhatott az ellentámadás, hogy megakadályozzák a Mol többségbe kerülését.
A Mol a horvát versenyhatóságnál vizsgálatot kezdeményezett, hogy történt-e szabályellenes, összehangolt magatartás az akciójuk ellen, de a beadványt a hatóság visszautasította, sőt 2011 áprilisi hírek szerint a horvát pénzügyi felügyelet piaci manipulációval vádolta meg a magyar központú céget, a hivatalos közlés erről májusban került nyilvánosságra. Az INA-részvényekkel való kereskedést többször leállította a hatóság, ami a Mol szerint diszkriminatív lépés volt a részükről, a tőzsdefelügyelet ráadásul májusban büntetőeljárást kezdeményezett a horvát államügyészségnél a Mol "felelős személyei" ellen.
A támadás májusban erősödött fel azáltal, hogy Davor Stern, az INA felügyelőbizottságának elnöke a 2009-es, irányítói jogokról szóló Mol-szerződés felülvizsgálatát vetette fel. Az ügyet fűti az őszi voksolás előtti horvát választási kampány is. A horvát kormány június elején hagyta jóvá, hogy tárgyalásokat kezdeményezzenek a Mollal a részvényesi megállapodás felülvizsgálatáról.
Június 21-én egy, a baloldalhoz köthető horvát lap arról írt, hogy Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója tízmillió euró kenőpénzt juttatott el Ivo Sanadernek az irányítói jogokért cserébe. A vádat a Mol azonnal visszautasította. Egy nappal később a horvát korrupcióellenes hivatal közleményben tudatta, hogy kezdeményezték Ivo Sanader (a közlemény csak I.S.-ként jelölte meg) kiadatását, mivel őt és két másik személyt vesztegetéssel vádoltak. A vesztegetési vád - szintén horvát lapértesülések szerint - Robert Jezic üzletember vallomására támaszkodik, állítólag ő keverhette Hernádit gyanúba.
Június második felében a horvát kormányfő először a horvát ügyészséggel való egyeztetést ajánlott fel Mol-ügyben, majd a Vjesnik című zágrábi lap szerint a horvát kormány a Mol-szerződés felmondását vizsgálta. Július 5-én vihart kavart, hogy a Népszabadság azt írta, a horvát fél kezdeményezte Hernádi Zsolt kiadatását, ezt az információt azonban később tagadta mind a magyar, mind a horvát fél - a Népszabadság pedig helyreigazítást közölt. A Népszabadság cikke után kiderült, hogy jogsegélykérelem valóban érkezett Horvátországból, de abban Hernádi kiadatásáról nincs szó.
Közben viszont a horvát hatóságok újra elővették a versenyellenesség vádját. A Mol árfolyamát azonban a támadássorozat alaposan megviselte: májustól júliusig 15 százalékkal gyengültek a papírok. Közben a Mol igyekszik a normál üzletmenethez tartani magát, július 7-én bejelentették, hogy 700 milliárd forintból fejlesztik az INA finomítóit. A horvát lakosság számára pedig július 13-án "Az igaz történet" címmel jelentettek meg nyílt levelet több horvát sajtótermékben.