Megmenekült Európa vagy csak időt kapott? Reakciók a görög csomagra

Többségében pozitív reakciók követték a csütörtök este született megállapodást, amelynek célja Görögország megmentése és az eurózóna válsága elmélyülésének megakadályozása. A komoly államadóssággal küzdő országok megítélése javult a görög egyezség után. Az eurózóna tagországainak vezetői megkönnyebbülten és derűlátóan nyilatkoztak, és az első piaci visszajelzések is kedvezőek, bár vannak olyan elemzők, akik szerint túl későn született az egyezség, és már nem lehet megállítani a válság terjedését.

Az eurózóna kormányfői elégedetten nyilatkoztak a csütörtökön bejelentett, Görögország kimentéséről szóló megállapodásról, a piaci vélemények azonban megosztottak. Volt elemző, aki szerint kisebb összeget szántak a mentőcsomagba, mint azt várták, a piaci jelzőszámok azonban a feszültség enyhülését mutatják. Az euró erősödött a dollárral szemben, a görög kockázat értékelése pedig csökkent.

A csütörtök este az eurózóna tagállamainak találkozóján született megállapodás több fontos elemből áll. Az egyik, hogy egy újabb, 109 milliárd eurós mentőcsomagot állítanak össze Görögország számára a tagállamok és a Nemzetközi Valutaalap. A másik, hogy bevonják a mentőakcióba a görög állam hitelezőit is, méghozzá úgy, hogy ők vállalják, hogy később - és várhatóan kisebb kamattal - kapják vissza a görögöknek nyújtott hitelüket. Ez lényegében Görögország fizetésképtelenségének elismerése, bár a csütörtök esti sajtótájékoztatókon az uniós vezetők tartózkodtak ennek kimondásától.

A görögök újabb kimentése kompromisszumokra épül, amelyben a felek mindegyikének engednie kellett álláspontjából - írta a Wall Street Journal amerikai gazdasági lap internetes kiadása. Az Európai Központi Bank elnökének célja a fizetésképtelenség elkerülése volt, a lap szerint ezt a küzdelmet elveszítette. Angela Merkel kancellár a német érdekek szerint szerette volna elkerülni, hogy egy "újabb csekket" kelljen írnia az eladósodott országok számára, Nicolas Sarkozy francia elnök pedig nem tudta elérni, hogy a bankok megadóztatásán keresztül finanszíozzák az újabb segélycsomagot.

109 + 50 milliárd

A 109 milliárdos mentőcsomag mellett Görögország kötvényeket cserél és vásárol vissza 50 milliárd euró értékben, amellyel csökken a görög adósságszint. A csomagban összesen 50 milliárd euró értékben a magánszektor is részt vesz. A 109 milliárdos közvetlen pénzügyi segítség nagyságrendileg megegyezik az első, 110 milliárdos mentőövvel. Görögország, Írország és Portugália hiteleinek futamidejét közben 7 évről 15 évre emelik, miközben a kamatot 3,5 százalékra csökkentik.

A döntés része továbbá, hogy a 440 milliárd eurós mentőalap (Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz) kötvényvásárlásba kezd az adóssággal küzdő országok (Görögország mellett Olaszország, Portugália, Írország, Spanyolország) megsegítésére. Az alap mostantól a korábbinál rugalmasabban és szabadabban nyújthat segítséget a nehéz helyzetben lévő tagállamoknak, mivel már a piaci finanszírozás leállása előtt is vásárolhat majd az országok kötvényeiből. Emellett részt vesz a bankok feltőkésítésében is, az Equilor pénzügyi tanácsadó elemzése szerint körülbelül 25 milliárd euró értékben. A múlt pénteken nyilvánosságra hozott európai banki stresszteszt szerint nyolc bank bukna el egy újabb válsághullámban. Ezt az átalakítást nevezte úgy Nicolas Sarkozy francia elnök csütörtök este, hogy egy "európai valutaalap" jön létre, párhuzamot vonva a Nemzetközi Valutalappal (ez a washingtoni központú szervezet nyújtott segítséget korábban Magyarországnak is).

Lesz görög csőd?

A Fitch Ratings péntek kora délután jelentette be, hogy az intézkedésekkel "korlátozottan nem fizető" állammá válik Görögország, azon a napon, amikor a javasolt kötvénycsere-program ajánlati időszaka lezárul. A Fitch Ratings júniusban közölte, hogy a magánvállalatok bevonása a csomagba gyakorlatilag államcsődöt jelentene, akár önkéntesen, akár kényszerűen történik, majd hasonlóan nyilatkoztak a Standard and Poor's és a Moody's hitelminősítők is.

Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke a csúcs után úgy vélte, hogy a magánszektor részvételére kitalált megoldás nem számít hiteleseménynek - írta a Bruxinfo. Arról, hogy minősíthető-e ez részleges csődnek (fizetésképtelenségnek), nem kívánt találgatásokba bocsátkozni. "Majd meglátjuk" - utalt rá, hogy a döntés a hitelminősítők és a piacok kezében van. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a csütörtöki megállapodással az euróövezet a részleges fizetésképtelenség esetére is felkészült, nem érheti meglepetés.

Jean-Claude Trichet

Az EFSF-től kapott hitelből kötvényeket vásárolhat vissza Görögország, amely 12,6 milliárd euróval csökkenti az ország adósságát. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint ez csődeseménynek számítana, ezért a tagállamok garanciát vállaltak az újabb kötvényekre.

Enyhült a nyomás a piacon

A csütörtöki csúcstalálkozót hatalmas várakozás övezte, az első piaci reakciók azonban enyhülő nyomásról árulkodnak. Az euró több mint 1,6 százalékkal erősödött csütörtök este a dollárhoz képest a tervek bejelentése után. Péntek reggel az euró először gyengülésnek indult (1,442 dollárról 1,439 dollárra), majd hirtelen újra erőre kapott (1,441 dollárig erősödött). Az euró erejében nagy szerepe van annak is, hogy a befektetők figyelme az Egyesült Államokra helyeződik, ahol a republikánus többségű kongresszus és a demokrata Obama-kormány továbbra is tárgyal az amerikai adósság csökkentésének módjáról, ez pedig gyengíti a dollárt.

A görög, az olasz és a spanyol alapok erősödtek, a görög államkötvény hozama több mint 400 bázisponttal csökkent. A görög államcsőd valószínűségét mutató csődkockázati biztosítás értéke (cds) 2000 pont közelébe csökkent péntekre, miközben hétfőn még 2500 pont fölött járt. (Minél alacsonyabb az érték, annál kevesebb pénzbe kerül biztosítást kötni államcsőd esetére.) A szám még mindig magas a többi országhoz képest, a magyar cds-mutató például 300 pont közelében volt péntek reggel. A többi, komoly adóssággal küzdő ország megítélése is javult. A hét elején még 325 pont fölött járó olasz cds-mutató 250 pont közelébe, a 400 pontot közelítő spanyol cds 300 pont közelébe, a hétfőn 1200 pont körül járó ír és portugál mutató 950 pont alá süllyedt.

Az Equilor pénzügyi tanácsadó elemzői szerint a piaci hangulatnak pozitív lökést adott, hogy a csütörtöki piaci pletykákkal ellentétben mégsem döntöttek adósság-elengedésről, "vagyis a keserű pirulát nem sikerült lenyelnie az uniós vezetőknek".

Volt azonban elégedetlenségről szóló nyilatkozat is. Jonathan Loynes, a londoni Capital Economics vezető közgazdásza szerint a csomag nem hoz jelentős mértékű apadást Görögország adósságállományában, és vélhetően a befektetők is csalódottak lesznek, hogy nem növelték a mentőalap mértékét. "Kétségeink vannak afelől, hogy ez a csomag egymagában meg tudja akadályozni, hogy az adósságválság tovább mélyüljön a következő hónapokban" - fogalmazott.

Mégsem lett görög "Marshall-terv"

Egy európai "Marshall-terv" létrehozása is felbukkant a találkozó előtt kiszivárgott tervekben, amely szerint az uniós strukturális alapok forrásait az európai gazdaságok fejlesztésére fordítanák. (A második világháború után az amerikai George Marshallról elnevezett program juttatott forrást Európa újjáépítésére.) A csütörtökön elfogadott intézkedési csomag pontjai közt a "Marshall-terv" kifejezés már nem szerepel, de az igen, hogy az Európai Bizottság egy "munkacsoportot hoz létre, amely a görög hatóságokkal együttműködve átcsoportosítja a [görög] strukturális alapokat úgy, hogy azok a versenyképesség, a növekedés, a munkahelyteremtés és a képzés céljait szolgálják". A közlemény szerint a bizottság "rendkívüli szakmai segítséget" nyújt Görögországnak a reformok végrehajtásában.

A Bloomberg gazdasági hírügynökség írása a magánkézben lévő szereplők bevonását emelte ki. Az írás szerint Angela Merkel német kancellárnak és szövetségeseinek sikerült véghezvinni azon törekvésüket, hogy bevonják a befektetőket a pénzügyi kisegítés társfinanszírozóinak, miután a szavazók már visszautasították a pazarló népekre fordítandó kiadások növelését.

A Bloomberg internetes oldala idézi Marco Vallit, az Unicredit elemzőjét, aki üdvözölte a bejelentett intézkedéseket, ugyanakkor szavai szerint önmagában nem oldják meg a görög gondokat. Állítása szerint a csomag a lehető legjobb feltételeket kínálja Görögországnak és a többi periférián lévő országnak, hogy "rendbe tegyék a házuk táját, és csökkentsék a válság továbbterjedésének kockázatát".

A Reutersnek nyilatkozó részvénypiaci szakértők szerint az európai tőzsdék gyors emelkedést mutathatnak pénteken a csütörtökön bejelentett megállapodás hatására.

Elégedett politikusok

A csütörtöki brüsszeli találkozón született döntések hosszabb távra szóló és átfogó jellegét méltatták elsősorban a résztvevők az euróövezeti országok állam- és kormányfőinek nyolcórás tárgyalását követő nyilatkozataikban. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök az ülés után úgy fogalmazott, hogy a döntéseknek köszönhetően Görögország most ismét biztonságban van pénzügyileg. Angela Merkel német kancellár szavai szerint az euróövezet most megmutatta, hogy kemény idők nehéz kihívásaival is szembe tud szállni. Úgy vélte, két területen, a görög adósság kezelésében és a versenyképesség javításában is jelentősen sikerült előrelépni.

Mark Rutte holland miniszterelnök szintén a csomag átfogó jellegét méltatta, kiemelve a magánszektor jelentős mértékű bekapcsolódását, a rendszer rugalmasabbá válását és a feltételességet. Azt is fontosnak nevezte, hogy minden euróövezeti vezető egyetért abban: fokozni kell az együttműködést, hogy elkerüljék a jövőbeni válságokat.

A görög Jeórjiosz Papandreu kormányfő azt emelte ki, hogy a mostani lépéseknek köszönhetően láthatóvá vált egy olyan út, amelynek során a görög nép vállát nyomó terhek is enyhülhetnek. Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök, akinek országa a pénzügyi piacok gyanúja szerint szintén a mutatottnál súlyosabb helyzetben van, a program szolidáris jellegét emelte ki, azt, hogy az eurózóna nem hagyja magára egyetlen államát sem.

Szintén elismeréssel szóltak a csütörtöki döntésekről az uniós intézmények vezetői. Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke szerint közös válaszokat sikerült találni egy fenyegető válsághelyzetre. Van Rompuy úgy véli, erős csomag született. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke pedig azt hangoztatta, hogy hiteles csomagról született döntés.