Gyanútlan fideszes tett keresztbe a sodrós cigit drágítani akaró kormánynak

Egy fideszes képviselő javaslata puhította fel a kormány dohánytermékek adójának emeléséről szóló javaslatát, ezért vonta vissza saját tervét a minisztérium az [origo] információi szerint. Az adóemelési javaslatot az utolsó pillanatban állították le. A kormány jövőre teljesen újraszabályozná a jövedéki adóztatást.

Az [origo] információi szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) áll a formálisan az országgyűlés alkotmányügyi bizottsága által benyújtott múlt heti javaslat mögött (PDF-ben itt elérhető), amely megakadályozta a dohánytermékek jövedéki adójának emelését. Az adóemelést korábban maga az NGM javasolta (erről itt olvashat), így a minisztérium saját javaslatát torpedózta meg, bár az adóemelésből több milliárdos bevétele származhatott volna a költségvetésnek már idén.

Az NGM eredeti, június elején a parlamenthez benyújtott javaslatának célja a fogyasztási, azaz a vágott dohány és a cigaretta jövedéki adójának egymáshoz közelítése volt. Mivel a vágott dohány adója jóval alacsonyabb, mint a cigarettáé, a javaslat szerint "a dohánytermékek piacán a 2010-es évben olyan átrendeződés ment végbe, és 2011 folyamán is olyan piaci folyamatok zajlanak, amelyek veszélyeztetik a költségvetési bevételek tervezett alakulását". Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a drága cigi helyett a magyarok egyre nagyobb arányban vesznek sodrós dohányt, aminek hatására tavaly mintegy 40 milliárddal kevesebb jövedéki adó folyt be a költségvetésbe a tervezettnél.

Ezért - és egy uniós irányelv miatt, amely miatt 2018-ig jelentősen meg kell emelni a cigaretta és a dohánytermékek adóját - az NGM kidolgozta a javaslatát, amely három lépésben emelte volna meg a különféle dohánytermékek adóját. Az első lépcső már az idén nyáron, a második jövő év január elsején, a harmadik pedig jövő év július 1-jén lépett volna hatályba, vagyis egy év alatt feltehetően gyors drágulást hozott volna. A javaslat szerint a cigaretta jövedéki adója kisebb mértékben nőtt volna, mint a vágott dohányé, vagyis a kettő közötti olló szűkült volna.

A javaslat soha nem lépett hatályba, mert múlt hétfőn, a javaslatról szóló zárószavazás előtt az alkotmányügyi bizottság váratlanul benyújtott egy javaslatot, amely az egész adóemelési tervet visszavonta. A bizottság összes kormánypárti tagja igennel szavazott a bizottságban, majd a parlament is elfogadta a módosítót.

A javaslatot az alkotmányügyi bizottság nyújtotta ugyan be, de csak azért, mert a házszabály szerint a "zárószavazás előtti módosító indítványt", azaz az utolsó pillanatban végrehajtható módosítást csak ez a bizottság javasolhat. A javaslaton Balsai István, a bizottság elnökének neve szerepel, de nem ő készítette a szöveget. Sem ő, sem a bizottság tagjai nem árulták el azonban a sajtónak, hogy valójában ki áll a javaslat mögött, azt állították, nem is emlékeznek rá, hogy honnan származik a szöveg.

Fideszes képviselő boríthatta fel a tervet

Az [origo] úgy tudja, az adóemelési terv visszavonásához Hörcsik Richárd sárospataki fideszes képviselő akciója vezetett. A vágott dohány adójának a cigarettáéhoz való felzárkóztatása az előbbit gyártók érdekeit sérti, Hörcsik az [origo]-nak azt mondta, az ő választókerületében van egy ilyen dohánygyár, ahol az adóemelés hatására szerinte munkahelyek kerülhettek volna veszélybe. Emellett szerinte a vágott dohány leginkább az alacsonyabb jövedelműek körében népszerű, és ha az adóemelés miatt növekszik az ára, az nem elsősorban a költségvetési bevételek növekedéséhez, hanem a cigaretta feketekereskedelmének növekedéséhez vezetne.

Ezért Hörcsik módosító javaslatot nyújtott be június közepén a gazdasági minisztérium adóemelési tervéhez, amelynek értelmében a cigaretta és fogyasztási dohány adója közti különbség jóval kisebb mértékben csökkent volna, mint ahogy azt az NGM tervezte. "Az adóemelés mértékét próbáltam mérsékelni, hogy az ne legyen olyan drasztikus" - indokolta Hörcsik a javaslatát az [origo]-nak. Bár a bizottságok nem támogatták, a parlament kormánypárti többsége elfogadta Hörcsik javaslatát. A politikus kérdésünkre azt mondta, az adóemelési javaslat további sorsába nem szólt bele, mert külföldön tartózkodott, így nem tudott arról sem, hogy hatása lett volna annak visszavonására.

"Mindegy, honnan származott"

Ezután került eddig ismeretlen körülmények között az alkotmányügyi bizottság asztalára a javaslat, amely megtorpedózta az egész adóemelést, mindezt azzal indokolva, hogy a javaslat "a stratégiai céljával" - azzal, hogy "az azonosan káros termékek azonos mértékben adózzanak" - "ellentétes hatást" váltana ki a Hörcsik által benyújtott módosító után. Balsai István bizottsági elnök az [origo] kérdésére nem árulta el, kitől érkezett a szöveg, amelyhez a nevét adta, és amelyet a bizottság kormánypárti tagjai megszavaztak. Úgy fogalmazott, hogy "teljesen mindegy, honnan származott", a kérdésnek nincs jelentősége. Megjegyezte, olyan nincs, hogy a beérkező beadványokról a kormány ne tudjon. Ebben az esetben is az történt, hogy a kormány képviselője a múlt hétfői ülésen "jóváhagyólag tudomásul vette" - mondta.

Az [origo] információi szerint az NGM-ben készítették elő saját javaslatuk megtorpedózását. Erről hétfői számában a Napi Gazdaság is írt, de a gazdasági minisztérium megkeresésünkre utalt Hörcsik egyéni akciójára is. "A törvényjavaslathoz érkezett, megszavazott képviselői módosító indítvány értelmében a cigaretta és a fogyasztási dohány adója közti különbség jóval kisebb mértékben csökkent volna, ezért alkalmatlan lett a törvényjavaslat eredeti céljainak elérésére" - közölték. A tárca úgy fogalmazott, hogy ezért "az a döntés született", hogy mégse változzon meg év közben a dohánytermékek jövedéki adója.

Nem tudják, ki a "valódi előterjesztő"

Bárándy Gergely MSZP-s képviselő, az alkotmányügyi bizottság tagja az [origo] kérdésére azt mondta, fogalma sincs, ki készíthette elő a javaslat szövegét. Mivel az elmúlt hetekben a bizottság több ezer ajánlási pontról szavazott, ez a módosítás is "indifferens dolognak tűnt", ezért a politikus elképzelhetőnek tartja, hogy maga Balsai István sem emlékszik rá, hogy honnan származott a javaslat szövege.

Bárándy szerint rendszeresen előfordul, hogy a zárószavazás előtti módosító javaslat lehetőségével az alkotmányügyi bizottságon keresztül módosítanak korábbi törvényjavaslatokat a kormánypártok, amellyel alapjaiban változtatják meg az általuk vagy a kormány által benyújtott indítványokat. Ez történt az egyházakról szóló törvény esetében és a dohánytermékek jövedéki adójával is, holott Bárándy szerint a zárószavazás előtti módosítást az apróbb kiigazításokra, például a koherenciazavar elkerülésére, vagy akár vesszőhibák javítására találták ki.

Pénteken ezer körüli, hétfőn több száz ajánlási pont fordult meg az alkotmányügyi bizottság előtt. Ennyi különféle témához nem lehet érteni, és érdemi munkát nehezen lehet úgy végezni, hogy alig van idő a módosító javaslatok átnézésére - mondta Bárándy. A politikus azt mondta, az esetek többségében a tagok - legalábbis az ellenzékiek - nem tudják, hogy "ki a valódi előterjesztő", de az biztos, hogy ezeket a javaslatokat nem a bizottság apparátusa dolgozza ki. "Bejön egy papír, általában valamelyik minisztériumból, és sokszor már eleve Balsai István nevét írják rá" - mondta.

Balsai szerint azonban az alkotmányügyi bizottság ülésére már előkészítve érkeznek a javaslatok, az ő neve pedig addigra azért szerepel rajtuk, hogy ha a bizottság megszavazza, akkor tovább lehessen küldeni azokat.

Ősszel újabb kört futnak

Az NGM szerint az őszi adócsomagban visszatérnek a dohány jövedéki adójára. Ugyanezt nyilatkozta Matolcsy György gazdasági miniszter is hétfőn. Azt mondta, az adóemelés üteméről szóló döntést az adótörvények őszi vitájában folytatják le. "A minisztérium álláspontja világos, emelni kell ezt az adót. Ez államháztartási, fogyasztóvédelmi és európai uniós kérdés" - fogalmazott.

Heintz Tamás, a Fidesz egészségpolitikusa - aki az egészségügyi államtitkárság által kidolgozott, a zárt térben való dohányzást korlátozó törvény egyik arca volt - azt mondta, jövőre már új "adótechnikával" szeretnék adóztatni a dohányipart, és dolgoznak a bevezetésén. "A gazdasági szféra teszi a dolgát, de még fel kell nőni ehhez" - jegyezte meg az egészségpolitikus. A jövedékiadó-emelésre vonatkozó, visszaszívott javaslatot úgy minősítette, hogy "aranyos volt, örültünk neki", de hozzátette, hogy nem okoz nagy változást, hogy végül nem fogadták el, miután jövőre reményei szerint feláll az új adóztatási rendszer.