"A következő hetekben elkezdünk tárgyalni az új görög mentőcsomagról. Szeptemberre el kell készülnünk vele" - mondta szerdán Francois Baroin francia gazdasági miniszter az Europe1 francia kereskedelemi rádióban. Hozzátette, az eurózónának néhány hétre szüksége van ahhoz, hogy a bankok szerepének feltételeit meghatározza a közös fellépésben.
A mentőcsomagra azért van szükség, mert az elmúlt hónapokban kiderült, hogy Görögországnak korábban nyújtott 110 milliárd eurós hitel nem menti meg az országot az államcsődtől. Az új mentőcsomag a tervek szerint 100 milliárd euró összegű lehet, az uniós pénzügyminiszterek pedig azt próbálják elérni, hogy ennek az összegnek a harmadát állják a magánhitelezők, mégpedig úgy, hogy a lejáró görög adósságot megújítják.
Jó befektetés lehet a görög adósság a bankoknak
Baroin erről azt mondta, a magánszektor bevonása a mentőcsomagba önkéntes alapon történik. "Dolgozunk rajta, egy francia modellt javasolunk, amely egyfajta rotációs rendszer. Amikor egy adósság lejár, a magánhitelezők, bankok, biztosítók, befektetési alapok átveszik azt, egy új, meghatározandó futamidővel" - fogalmazott a miniszter, és hozzátette, hogy görög részről az államháztartási hiány csökkentésére szilárd intézkedések szükségesek.
A görög mentőcsomagról egyébként szerdán egyeztetnek a nagyobb európai bankok vezetői Párizsban. Az Equilor brókercég a szerdai piaci kommentárjában azt írta, a bankvezérek arról is tárgyalnak, hogy a következő három évben lejáró görög adósságaik lejáratát 30 éves futamidővel meghosszabbítsák. A brókercég szakértői szerint nem feltétlenül járnak rosszul azok a bankok amelyek belemennek ebbe, mert a francia-német kormányzati javaslat szerint az így kialakított konstrukcióban a görögöknek az adósság után évi fix 5,5 százalékos kamat mellett az államháztartásuk állapotától függően még mozgókamatot is fizetniük kell.
Mindez azt jelenti, hogy európai garanciavállalás mellett kvázi biztonságos befektetéssé váló görög állampapírokra 30 évig évi 8 százalékos kamatot kaphatnak. Ez igen attraktív hozam, az Európai Központi Bank alapkamata ugyanis jóval alacsonyabb, jelenleg 1,25 százalék. A Equilor szakértői szerint abba azonban "egyelőre jobb nem belegondolni, hogy egy ilyen futamidejű kamatterhet mikor és hogyan lesznek képesek a görögök maguktól kitermelni, egyelőre az sejthető, hogy az európai-görög egymásra utaltság jó ideig fennállhat".