Egységes díjért, 10-20 ezer forintért végeznék a közjegyzők a devizahitelesek árfolyamrögzítésekor felmerülő szerződésmódosítást, erről Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke beszélt csütörtökön az MTI-nek.
Tóth elmondta, hogy a közjegyezői kamara ragaszkodna ahhoz, hogy a munkának fix díja legyen, amely tartalmazza a pénzintézet és az ügyfelek számára készített szerződésmódosítás egy-egy példányának árát is. A kamara olyan blankettát javasol, amellyel minden bankban egységessé tennék az eljárást. Arra a felvetésre, hogy Kovács Zoltán kormányzati kommunikációs államtitkár azt mondta, a kabinet visszafogottságot és önmérsékletet kér a bankoktól és közjegyzőktől egyaránt, a kamara elnöke úgy reagált: "a közjegyezőnek nincs joga ingyen dolgozni".
Tóth Ádám kedden azt mondta, hogy a devizahitelesek szerződésének módosításához hiányzik az a rendelet, amely a módosító szerződés-blankettát tartalmazza. Erre a kormányzati kommunikációs államtitkárság úgy reagált: az árfolyamrögzítés augusztus 12-én életbe lép, az ehhez szükséges törvény és kormányrendelet megszületett. A tájékoztatás szerint a szerződésmódosításokkal járó közjegyzői feladatok elvégzéséhez nincs szükség rendeletmódosításra.
Októberben jöhet először a kisebb részlet
A bankok többsége azzal számol, hogy a fix árfolyam lehetőségével élő adósok először októberben kapnak rögzített törlesztőrészletről számlát. Egy ideálisnak tekinthető esetben, ha egy devizahiteles a jogszabály által biztosított legelső időpontban, augusztus 12-én igényli a rögzített árfolyamon történő törlesztési lehetőséget, a következő héten, azaz például augusztus 17-én már be is nyújtja a szükséges közjegyzői okiratot, a törlesztési napja pedig 18-a, akkor szeptember 18-án már a rögzített árfolyamon törlesztheti a kölcsönét.
Az [origo] július végén több bankot is megkérdezett, hogy szerintük ügyfeleik hány százaléka választja majd az árfolyamrögzítést, ekkor az árfolyam még 235 forint alatt volt. Az OTP szerint a frankhitelesek 5-10 százaléka él majd a lehetőséggel. Az MKB 10-20 százalékos részvételre számít, a Budapest Bank azzal számol, hogy a devizahitelesek tizede igényli majd a fix árfolyamot. Az Erste 15, a K&H pedig a saját adósvédelmi programjának tapasztalatai szerint 5-6 százalékos részvételre számít.