Megregulázná a tisztességtelenül drága kölcsönöket a kormány, és miként az Orbán Viktor hétfői parlamenti beszédéből kiderült, ehhez legalább két eszközt vetne be a kabinet. Az országvédelmi tervnek nevezett program részeként a kormányfő "hajtóvadászatot és zéró toleranciát" hirdetett az uzsorakölcsönök ellen, valamint közölte azt is, törvénybe foglalják, hogy 30 százalékos teljes hiteldíjmutató (THM) mellett ne lehessen hitelt nyújtani. Jóllehet Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő kedd este a Híradó kérdésére azt válaszolta, hogy a hitelkártyák esetében ezt a korlátozást még átgondolja a kormány, az intézkedés az esetleges módosítás után is jelentősen átrajzolhatja a banki hitelkínálatot.
A teljes hiteldíjmutató egységes, minden hitelező által kötelezően használt mutató, amelyből kiderül, hogy az adott hitel felvétele után az adósnak egy év alatt a tőkén túl mekkora összeget kell visszafizetnie. Magyarországon 1997-ben vezette be a THM-et a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), a mutató számítási módja azóta többször módosult, hogy a lehető legtöbb költségtényezőt a legpontosabban figyelembe tudja venni.
A személyi kölcsönök, áruhitelek, gyorskölcsönök elvérezhetnek
A jelenlegi banki hitelkínálatot végignézve nem nehéz néhány olyan kölcsönfajtát nevesíteni, amelynek jelentős része áldozatául eshet a kormány beavatkozásának. Az úgynevezett fedezetlen hitelek (személyi kölcsönök, áruhitelek), vagyis azon kölcsönök, amelyek mögött nincsen jelzálogfedezet, tipikusan magas kamatozású, magas teljes hiteldíjmutatójú termékek, ezek körében a 30 százalék egyáltalán nem ritka.
A személyi kölcsönöknél az [origo] megvizsgált egy konkrét példát, amelynek eredményét az alábbi táblázat mutatja. A példában 500 ezer forint felvételével és 3 éves futamidővel számoltunk, forintalapú kölcsönt vizsgáltunk. A BankRáció pénzügyi közvetítő cég online kalkulátorának segítségével listáztuk a legkedvezőbb 23 ajánlatot, és azt az eredményt kaptuk, hogy a legjobb öt ajánlatot leszámítva az összes többi THM-je 30 százalék fölött van.
A legolcsóbb forintalapú személyi kölcsönök (500 ezer forint és 3 éves futamidő esetén)
THM (százalék) | Visszafizetendő összeg (forint) | |
Citibank személyi hitel internetes igényléssel | 23,71 | 668 028 |
Raiffeisen névre szóló személyi kölcsön A1 ügyfélminősítéssel | 26,40 | 681 854 |
Mohácsi Takarék Bank Classic prémium személyi kölcsön | 25,72 | 683 616 |
CIB személyi kölcsön "A" adósminősítéssel | 26,69 | 687 335 |
Kinizsi Bank személyi kölcsön | 27,88 | 691 916 |
UniCredit személyi kölcsön | 31,72 | 709 450 |
Raiffeisen névre szóló személyi kölcsön A2 ügyfélminősítéssel - akciós | 30,87 | 714 725 |
Erste Bank személyi kölcsön | 32,04 | 718 447 |
K&H személyi kölcsön | 32,50 | 721 726 |
Oney (régen: Accord Magyarország) személyi kölcsön | 34,26 | 724 273 |
Mohácsi Takarék Bank Classic személyi kölcsön | 33,27 | 725 135 |
Citibank személyi hitel jövedelemutalással | 31,56 | 727 630 |
Budapest Bank privát személyi kölcsön | 31,59 | 738 118 |
Cetelem online személyi kölcsön | 36,56 | 740 660 |
DRB (korábban: Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet) személyi kölcsön 1. ügyfélminősítéssel | 35,01 | 744 838 |
Citibank személyi hitel | 34,12 | 745 049 |
Erste Bank személyi kölcsön | 33,27 | 746 380 |
DRB személyi kölcsön 2. ügyfélminősítéssel | 36,59 | 756 400 |
OTP személyi kölcsön A2 adósminősítéssel | 38,13 | 759 725 |
DRB személyi kölcsön 3. ügyfélminősítéssel | 38,19 | 768 060 |
OTP személyi kölcsön A3 adósminősítéssel | 39,46 | 769 273 |
Raiffeisen névre szóló személyi kölcsön A3 ügyfélminősítéssel | 38,87 | 773 028 |
Forrás: BankRáció
Az áruhitelek, hitelkártyák, folyószámlahitelek kamatkondíciói és THM-jei jellemzően ugyanilyenek, a legdrágább kölcsönfajtának számító gyorskölcsönöknél pedig a THM a plafon többszöröse is lehet. A Provident honlapján fellelhető kalkulátor segítségével megnéztük egy 250 ezer forintos hitel példáját is (szintén forintalapú kölcsönnel, ezúttal 60 hetes futamidővel számoltunk), eredményként 64,54 százalékos THM jött ki.
Előnyös és káros is lehet
A szabályozás következményéről az [origo]-nak csak háttérben nyilatkozó banki elemzők ellentmondásos következményekre hívják fel a figyelmet. Elsőként arra a kedvező hatásra, hogy a plafon megtisztíthatja a piacot a gyorskölcsönöktől, vagyis a kifejezetten rövid futamidejű, kis összegű és meglehetősen drága hitelektől, amelyeket jellemzően nem a kereskedelmi bankok, hanem erre szakosodott pénzügyi intézmények nyújtják, mint amilyen a Provident is. Ezek ügyfelei nem ritkán pénzügyileg kevésbé képzettek, nincsenek is tisztában azzal, hogy mekkora terhet vállalnak magukra.
Banki forrásaink ugyanakkor azt is hozzátették, hogy ha a THM-plafont túl mereven határozzák meg, és azt nem vizsgálják felül rendszeresen, akkor az káros a hitelpiac minden szereplőjének, mert például a személyi kölcsönök, áruhitelek piacán a verseny akadálya is lehet - nem lesz a piacon olcsóbb szolgáltatást kínáló bank, mindenki elmegy majd a legfelső határig. A túl szigorú kamatplafon további hátrányaként pedig azt hozzák fel, hogy ezzel tovább szűkülhet a hitelpiac, és a lakáshitelek, beruházási hitelek mellett már a fedezetlen hitelek piacán is visszafogják tevékenységüket a bankok. Ha a terv megvalósul az év végéig, a karácsonyi bevásárlási lázat is visszafoghatja, tovább rontva a belső fogyasztást, ami pedig fontos eleme lenne a gazdasági növekedésnek.
Fennáll a veszélye annak is, hogy hiába próbálják megóvni a megszorult ügyfeleket a magas kamatlábaktól, azok hatósági eltörlése révén a problémát nem lehet megoldani. A hitellehetőségek szűkítése magát az igényt nem oltja ki, miáltal az, aki nem kap pénzt a drága, de azért mégis szabályozott csatornákon keresztül, a legalább olyan drága, ám illegális piacra kényszerül, azaz éppen az uzsorások járhatnak jól. Egy 2006-os nemzetközi kutatás is erre az eredményre jutott, kimondva, hogy a kamat- vagy THM-plafon többet árt, mint használ.
Nem az első kísérlet
Az úgynevezett kamatplafon bevezetésére nem ez az első kísérlet Magyarországon. A Gyurcsány-kormány 2007 nyarán bejelentette, hogy újradefiniálják az uzsorakamat fogalmát, és THM-plafont vezetnek be. Szabó Máté akkori ombudsman 2008 nyarán azt javasolta, hogy a plafon a mindenkori jegybanki alapkamat tízszerese legyen, ám a szabályozás 2009 decemberében, már a Bajnai-kabinet kormányzása alatt végül úgy finomodott, hogy egy ember egy évben egyszer vehet fel a jegybanki alapkamat tízszeresénél magasabb THM-mel futó kölcsönt. A Fidesz amúgy korábban is támogatta a kamatplafon ötletét, ám annak mértékét szigorúbban határozta volna meg, a mindenkori jegybanki alapkamat háromszorosát jelölte meg felső korlátként.
A kamatplafont több külföldi országban alkalmazzák, az Európai Unióban például Németországban, Franciaországban, Írországban és Lengyelországban is. Bár az angolszász gyakorlatban az ilyen irányú szabályozást versenykorlátozónak tartják, az Egyesült Királyságban nincs is, de Ausztráliában van. Franciaországban a jegybanki kamatláb alapján negyedévente határozzák meg a mértékét, amelyet jellemzően a jegybank vagy a pénzügyminisztérium határoz meg.
A bankok kivárnak
Az [origo] megkereste az összes nagy hazai kereskedelmi bankot, valamint a kifejezetten gyorskölcsönöket nyújtó Provident Zrt.-t, hogy reagáljanak a kormány tervezett intézkedésére, illetve jelöljék meg azon hiteltermékeiket, amelyek teljes hiteldíj mutatója meghaladja a 30 százalékos mértéket.
A kereskedelmi bankok és a Provident kommunikációs osztálya szinte kivétel nélkül tartózkodott a válaszadástól, mondván, hogy a pontos jogszabály ismeretéig nem kívánják annak várható hatásait elemezni. A K&H volt az egyetlen bank, amely legalább konkrétan megjelölte, hogy hiteltermékei közül a hitelkártyáit értékesíti 30 százalék feletti THM-mel. A K&H Mastercard hitelkártya THM-je például 44,1 százalék, ha az ügyfél a bankfiókban igényli a kártyát, és 49 százalék, ha azt az ügyfélszolgálaton vagy az interneten keresztül teszi meg. Ugyanez a kártya úgynevezett menedzsment csomagban 31 százalékos THM mellett érhető el.