"Az európai bankok segítettek és segítenek Magyarországnak, 2008-ban is kivették és most is kiveszik a részüket a gazdaság stabilizációjából, és nem érdekli őket, hogy hogy hívják a magyar miniszterelnököt. Az országnak segítenek és nem neki" - mondta el Patai Mihály, Bankszövetség elnöke a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének Konferenciáján.
Az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a magyar pénzügyi rendszer nagy szerencséje és lehetősége, hogy visszaintegrálódott az európai birodalomba. Patai elmondta, a bankrendszer 90 százaléka európai házak tulajdonában van: a nagy bankok, biztosítók európai kézben vannak, a Budapesti Értéktőzsde 68 százaléka európai kézben van, az állampapírok vevői döntően európai befektetők, és mindez rendkívüli módon képes stabilizálni a magyar gazdaságot.
"A magyar vállalatok már régen csatlakoztak az eurózónához" - tette hozzá Patai, aki szerint ez nem politikai kérdés, de egyértelműen kiolvasható a vállalati hitelállomány összetételéből. Elmondta azt is, hogy a bankok európai megtakarításokat hoztak be Magyarországra, és 2008 őszén és 2009 tavaszán is a hat legnagyobb hazai bank vállalta, hogy segíti a likviditást, és nem vonja ki a tőkét az országból.
A bankadót még lenyelték
"Ezzel letették a voksot Magyarország mellett az európai bankházak, olyan áron is, hogy 4-5 nagybankban tőkét kellett ehhez emelni" - hangsúlyozta a Bankszövetség elnöke.
A bankadót még lenyelték a hazai bankok, de a végtörlesztés "az utolsó lépés, amely a katarzis előtt van, a harmadik felvonás második részénél tartunk, de ezt be kell valahogy fejezni" - mondta el Patai, aki szerint látni kell, hogy a végtörlesztéssel is a magyar stabilizációt szolgálja a bankrendszer, de egyelőre beláthatatlanok a végtörlesztésre adott banki reakciók. A végtörlesztéssel kapcsolatban egyébként hétfőn dönt a Bankszövetség arról, hogy milyen dokumentumokkal, milyen bíróságon támadják meg a döntést.
Patai szerint átmeneti időszakot élünk, olyan periódust, amelyben a nemzeti és nemzetközi fogalmakat újradefiniáljuk. Ez új lehetőségeket teremt, bizonyos pénzügyi intézményeknek, a CIG Biztosítónak vagy a takarékszövetkezeteknek a súlya növekedhet, és az MFB-nek is új szerepe lehet, de végeredményben ez sem változtatja meg azt a tényt, hogy a bankrendszer európai beágyazottsága megmarad, legfeljebb pár százalékponttal mérséklődik a külföldiek dominanciája.
A magyar bankszektorban csökken a nyereségesség, de jó hír, hogy már nem romlik tovább a vállalati hitelportfóliók minősége. Az európai helyzetről szólva elmondta, hogy "minden gazdaság oldja meg a saját problémáit, de ne dőljünk be a katasztrófa szcenárióknak", amikor a globális gazdaság növekedése jövőre is 4 százalékra várható. Patai szerint nem lesz görög válság, mert az eurót meg tudják és meg akarják védeni.
Önkritikát kell gyakorolni
A bankárok számára megváltozott a világ - vonta le a végkövetkeztetést Patai. "Nem lehet úgy csinálni a dolgokat, mint az elmúlt 20 éven keresztül tettük. Minden bankárnak önkritikát kell gyakorolnia" - tett hozzá. Patai szerint olyan környezet alakult ki, amelyben negatív szerepet játszanak a bankok és a bankárok, de "ezt biztos meg is érdemeljük" - mondta.
A Bankszövetség elnöke szerint új fejezet kezdődik a bankszektorban. A politikai elit és a pénzügyi elit viszonya megváltozott, változik a szabályozási környezet, drágul a tőke és a likviditás is, emiatt minden egyes bank kevesebb likviditást hoz be az országba. Lassulni fog a gazdasági növekedés és lassul a növekedés a hitelpiacon is.
Szalay-Berzeviczy Attila cikkéről szólva Patai elmondta, hogy az egyéni véleményt tükröz, egyáltalán nem tükrözi a munkáltatójának a véleményét. "Nagyon okos fiú, aki áhítozik a figyelemre, de a gondolatai hülyeségek" - mondta el Patai, aki teljes mértékben elhatárolódott a cikkben foglaltaktól.