Készséges bankok nélkül problémás lesz a végtörlesztés

végtörlesztés, hitel, devizahitel, ügyfél, szerződés, árfolyamrögzítés
Vágólapra másolva!
Aki elegendő megtakarítás híján forinthitelből szeretné letudni devizaadósságát, annak újból bizonyítania kell hitelképességét, és kellően értékes ingatlannal kell rendelkeznie. Az ügylet ekkor is megbukhat, ha a bankok együttműködése nem zökkenőmentes, és az sem könnyíti meg a végtörlesztők dolgát, hogy viszonylag rövid határidő, két hónap áll rendelkezésükre a pénz előteremtésére.
Vágólapra másolva!

A hitelkiváltás - egy már futó hitelszerződés helyettesítése új kölcsönnel - évek óta létező jelenség a magyarországi bankpiacon, így azok, akik élni szeretnének a kormány által javasolt kedvezményes árfolyamú végtörlesztéssel, már bejáratott gyakorlatnak megfelelően fordulhatnak a bankokhoz.

Az ügyfeleknek a hétfőn délután benyújtott módosító indítvány szerint két hónapjuk áll rendelkezésre ahhoz, hogy a hitel törlesztéséhez szükséges pénzt előteremtsék. Ez önmagában elég szűkös határidő ahhoz, hogy a végtörlesztéseket csak feszített tempóban tudják levezényelni, ám az [origo]-nak névtelenséget kérve nyilatkozó banki szakértők szerint nem ez az egyetlen korlát, amelyen fennakadhatnak a végtörlesztést igénylő ügyfelek.

Jó adósnak, saját bankból

A legegyszerűbb helyzetben azok vannak, akik saját megtakarításaikat mozgósítva önerőből meg tudják oldani a végtörlesztést. Nekik pusztán az a dolguk, hogy december 31-ig igényeljék a lehetőséget, és a megfelelő összeggel besétáljanak a bankba.

Akinek erre nincs lehetősége - ez az adósok többsége -, az választhat, hogy a saját bankjától kér forinthitelt az eredeti kölcsön kiváltására, vagy egy másik hitelintézetnél próbálkozik.

A hitelüket eddig gond nélkül törlesztő jó adósoknak az előbbi tanácsolható inkább, hiszen ez az egyszerűbb eset, a tranzakció ekkor csupán két szereplőn, az ügyfélen és a bankon múlik. Természetesen a hitel nyújtása ilyenkor sem automatikus. A bank ebben az esetben újból megvizsgálja az ügyfél hitelképességét, felméri a jövedelmi helyzetét, eddigi törlesztési múltját, és ismételten készít egy értékbecslést az ingatlanról.

A tranzakció itt azon csúszhat el, ha az adós jövedelmi helyzete nem meggyőző, illetve, ha az ingatlan az évek során annyit veszített értékéből, vagy a tartozás az árfolyamváltozások miatt annyit emelkedett, hogy az újonnan megajánlott hitel nem fedezi a végtörlesztést. Elvileg persze bízhatnak abban az adósok, hogy ha jó ügyfélként már bizonyítottak a banknál, akkor az egyébként alkalmazott hitelezési limiteken túl is kaphatnak forinthitelt. Egy normál forintkölcsönnél ugyanis legfeljebb az ingatlan értékének 75 százalékát finanszírozhatja a bank, hitelkiváltásnál azonban nem érvényes ez a korlát. "A magasabb arányú hitelezés azonban most biztosan nem lesz általános, nem a laza hitelbírálat vagy a kockázatvállalás korát éljük" - mondta erre egy banki forrás.

Forrás: MTI/Szabó Imre
Gondban lehetnek azok, akiknek az ingatlana sokat veszített az értékéből az évek során

Ha tehát a megajánlott hitel nem elegendő a törlesztésre, az adós megpróbálhat további saját megtakarítást mozgósítani, vagy pótfedezetként egy újabb ingatlant bevonni az ügyletbe. Ha minderre nincs lehetősége, akkor más banknál is próbálkozhat, de a hitelképességi vizsgálatot természetesen ilyenkor sem úszhatja meg, az ingatlan értékbecslésére is újból szükség lesz, és ebben az esetben azt is kockáztatja, hogy esetleg a bankok közötti együttműködés nem megy majd simán vagy kellően gyorsan.

Bevett gyakorlat

"A más bank általi hitelkiváltás már jól kialakult menetrend szerint szokott történni, elvileg nem bonyolult a procedúra" - mondta el az [origo] kérdésére Nagy Zoltán ügyvéd, ingatlanjogi szakértő. A menet jellemzően a következő: az új bank, amelytől az ügyfél a forinthitelt igényli, elvégzi a szükséges vizsgálatokat, és ha a megajánlott kölcsön fedezi az eredeti tartozást, akkor a bank azt két részben elutalja. Az eredeti hitelező számlájára a végtörlesztésnek megfelelő összeget, az esetlegesen fennmaradó pénzt pedig az adós számlájára utalja.

Amint a pénzt az első (eredeti) bank megkapta, néhány nappal (durván egy héttel) később kiadja a törlési dokumentációt, ez alapján az általa korábban bejegyzett jelzálogjog lekerülhet az ingatlanról, és a második bank (az újonnan hitelező) bejegyeztetheti a zálogjogot. "Jobban jár az ügyfél, ha a törlési dokumentációt saját maga juttatja el a földhivatalba, és nem vár arra, hogy az eredeti hitelező bank tegye ezt meg. Neki ugyanis nem olyan sürgős, mint az ügyfélnek" - tanácsolja Nagy Zoltán, hozzátéve, hogy a törlési dokumentáció benyújtását követően körülbelül 15 napon belül vezeti át a földhivatal a tulajdoni lapon a zálogjogosultságot.

Banki kockázat

A hitelt kiváltó bank az átmeneti periódusban egyébként némi kockázatot vállal, hiszen addig, amíg az eredeti bank zálogjoga nem kerül le a tulajdoni lapról, az újonnan hitelező zálogjoga csak a második helyen szerepel, vagyis ha extrém esetben ilyenkor kellene a zálogjogot érvényesíteni, akkor a második bank lecsúszna az ingatlanról, miközben már folyósította a kölcsönt.

Ennek a gyakorlati veszélye azonban Nagy Zoltán szerint nemigen áll fenn, és a bejáratott rutin szerint ez a kockázat nem szokta eltántorítani a bankokat az együttműködéstől és a hitelkiváltástól. Név nélkül nyilatkozó banki források szerint azonban a jelenlegi körülmények között ez sem elhanyagolható szempont, ugyanis "most mindenki csak első helyen és kizárólagos zálogjog mellett hajlandó hitelezni".

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!