Rogán: Bővülhet a végtörlesztők köre

Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke megvizsgálja, szembesülnek-e árfolyamkockázattal azok, akik nem devizaalapú hitelt, hanem devizahitelt vettek fel. Ha igen, két hét múlva törvénymódosítást kezdeményez, mondta el a Tényeknek adott interjújában.

Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke a TV2 Tények című műsorában kedden este azt mondta: "ha egyértelműen beigazolódik, hogy a bankok azoknak is nyújtottak devizahitelt, akik forintban fizetik a törlesztőrészletet és így ők is futják az árfolyamkockázatot, akkor két hét múlva törvénymódosítást fogunk benyújtani". A képviselő azokra a devizahitelesekre gondolt, akik nem devizaalapú hitelt vettek fel, mégis forintban fizetik adóságukat.

A hitelfelvevők sokszor nem tesznek különbséget devizahitelek és devizaalapú hitelek között, márpedig a kedvezményes végtörlesztés - jelenleg - csak az utóbbi típusra vonatkozik. A devizaalapú hiteleknél a pénzmozgás mindig forintban történik: magát a kölcsönt is forintban kapta az ügyfél, a havonta esedékes törlesztést is forintban teljesíti, miközben mindent devizában tart nyilván a bank és az esedékes fizetések is az árfolyamtól függően alakulnak

Más elbírálás alá esnek a valódi devizahitelek, amelyeknél vagy minden kifizetés eleve frankban vagy euróban történt, vagy pedig az ügyfél választhatott, hogy mikor milyen pénznemben törleszt. Klasszikusan ilyen devizahitelt azok vettek fel, akik például euróban kapták a fizetésüket, számukra tehát az árfolyamkockázat nem merült fel, nem kellett havonta átváltaniuk a pénzüket.

A Rogán Antal által most felvetett módosítás az [origo]-nak korábban a háttérből adott banki becslések szerint néhány tízezer ügyfélnek jelentene kiutat, körülbelül ennyien lehetnek azok, akik nem devizaalapú, hanem devizahitelt igényeltek, miközben nem euróban vagy svájci frankban keresik a jövedelmüket, hanem forintban és ezért a törlesztésüket is forintban teljesítik. Ezekben az esetekben az ügyfelek hasonlóképpen ki vannak téve az árfolyamkockázatnak, mint a devizaalapú hitelek adósai, a kedvezményes végtörlesztési lehetőségből viszont, mint ahogy korábban már megírtuk, a jogalkotó eredeti szándéka szerint ki vannak zárva, és erre való hivatkozással a bankok el is utasítják a kérelmüket.

Mint Rogán Antal a már idézett interjúban elmondta, a kormány azt gondolta, hogy a forintban törlesztők körében csak devizaalapú hitelt adtak a bankok, ezért zárták ki az igazi devizahiteleseket a kedvezményezettek köréből.

A képviselő azokról nem ejtett szót, akik devizahitelüket devizában is törlesztik. Náluk biztosan nem merül fel árfolyamkockázat akkor, ha ugyanabban a devizában van a fizetésük, mint a törlesztésük, de más a helyzet, ha közben forintban keresik a jövedelmüket. Elméletileg ilyen ügyfelek is lehetnek, akik esetleg szándékosan azért kértek inkább devizahitelt devizaalapú hitel helyett, mert szerették volna mérsékelni a bankok devizaátváltásának költségeit. Úgy ítélhették meg, hogy ha a havi törlesztőrészletet nem a bank váltja át nekik, hanem a konverziót ők maguk oldják meg, kedvezőbb árfolyamon tudják forintjukat frankra vagy euróra váltani.